Fordulópont következhet az amerikai és az európai gazdaság versenyfutásában, és ez hamarosan az alulárazott, lemaradó európai részvények a teljesítményén is megmutatkozhat majd – véli a JPMorgan Asset Management vezető, régiónkat is magába foglaló CEEMEA stratégája. A szakértő alapvetően a következő okokra vezeti vissza az európai alulteljesítést, ez a:
- energiaválság és annak hatása a fogyasztásra
- a fiskális politika
- a monetáris politika
Míg az amerikai gazdaság
tavaly rugalmas volt, addig Európában a növekedés a legjobb esetben is csak
stagnált. Azonban az Európára vonatkozó várakozások most túlságosan alacsonyak –
írja az FT hasábjain a szakember. Ez az alulteljesítés nagyrészt az ukrajnai orosz invázió és az azt követő energiaválság tovagyűrűző hatásaiból ered. Fő
földgázszállítója elvesztésével Európa óriási sokkot élt át, a háztartásokat
sújtották az egyre magasabb számlák, s ez az egyéb áruk és szolgáltatások árára
is átterjedt. Bár az energiaárak 2022-ben világszerte emelkedtek, a megélhetési
válság Európában sokkal fájdalmasabb és hosszan tartóbb volt. A fogyasztói
bizalom követte a háztartások vásárlóerejének csökkenését.
A két régió közötti
eltérés másik forrása a fiskális politika volt. Az Atlanti-óceán túloldalán az
amerikai mentőterv, a chip-törvény és az inflációcsökkentő törvény jelentős
szerepet játszott a növekedés ösztönzésében. Az Egyesült Államokban a
közelmúltban tapasztalt növekedési rugalmasság legalábbis részben a kormányzati
kiadásoknak köszönhető, azonban a költségvetési hiány már a GDP 6 százalékát
teszi ki.
Európának is jelentős
ösztönzőket kellett volna kapnia a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítési alap
formájában. A pénz felhasználása azonban késik, és a támogatásoknak csak
egyharmadát költötték el.
vállalkozások jobban függenek a rövid távú kereskedelmi banki finanszírozástól,
mint az Egyesült Államokban, ahol a finanszírozás nagyobb mértékben támaszkodik
a hosszú távú kamatlábakra és a tőkepiacokra. Az euróövezetben a vállalkozások
finanszírozásának kevesebb, mint 30 százaléka származik a tőkepiacokról, míg Amerikában
ez az arány 70 százalék.
Az európai belföldi
problémákat súlyosbítja, hogy a globális feldolgozóipar a mélyponton ragadt.
Egész egyszerűen a háztartások globálisan túl sok árucikket halmoztak fel a
világjárvány idején, és amint az újranyitás befejeződött, a szolgáltatásokra
fordították figyelmüket. Az európai feldolgozóiparra épülő gazdaságok, mint
például Németország, ezért különösen súlyosan szenvedtek.
Az európai növekedés
korábbi korlátai azonban lassan hajtó erővé válnak. Európa rendkívüli munkát
végzett az energiaellátás átállításában az orosz vezetékes gázról a
cseppfolyósított földgázra. A viszonylag enyhe tél miatt a gázárak gyorsan
csökkentek, és ezzel együtt az infláció is. A nyári hónapokban az európai
háztartások még pozitív megélhetési költségsokkot is tapasztalhatnak.
Mivel a munkaerőpiac továbbra is szilárd, a háztartások kezdik érzékelni a reálbérek növekedését. A
fogyasztói kiadások fellendülése még erőteljesebb lehet, ha a háztartások
eléggé magabiztossá válnak ahhoz, hogy elköltsék a járvány idején keletkezett
megtakarításaikat. Az EKB valószínűleg ösztönözni fogja ezt a fellendülést a
kamatcsökkentésekkel, valamint a monetáris és fiskális politika egy irányba
történő munkájával, mivel a fellendülési alapot egyre inkább az euróövezetben
költik el. Ezzel szemben az amerikai választások kikényszeríthetik a kiadások
visszafogásáról szóló vitát a növekvő adósságspirál kezelése érdekében.
Az egyetlen probléma a
kínai kereslet erőteljes fellendülésének a hiánya, tekintettel Európa
exportkitettségére. Azonban a JPMorgan szakértője szerint Európa belső kereslete
önmagában is elég lehet. Az európai gazdasági adatok már most is kezdenek
felfelé meglepetést okozni, de a piacok lassan alkalmazkodnak, s a részvénypiacon
nincs beárazva a két nagy gazdaság konvergenciája. A várakozások szerint az
európai tőzsdei cégek profitja idén átlagosan 4 százalékkal nőhet. Eközben az
MSCI Europe előre tekintő árfolyam/nyereség (P/E) hányadosa átlagosan mindössze
14,7. Ehhez képest az amerikai cégektől 10 százalékos profitnövekedést vár a
piac, s az S 500-as index P/E mutatója eléri a 20,8-at.
Persze figyelembe kell
venni a technológia részvények és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos
eufória szerepét is az amerikai piac felül-árazottságában. De pont az ezzel
kapcsolatos komoly bizonytalanság az, ami miatt érdemes lehet kihasználni az
európai részvények alulértékeltségét és inkább oda csoportosítani a befektetendő
tőke egy részét – véli a szakértő.
Technikailag valóban nem
néz ki rosszul a vezető európai részvények képe. A Stoxx Europe 600-as indexnek
2021-ben sikerült egy közel 20 éves távozást követően felfelé kitörnie.
Technikailag ez a kitörés olyan jelentős volt mint amit az S&P 500-as index
egy évtizeddel korábban végrehajtott és ami után utóbbinak megháromszorozódott
értéke. Ha az európai mutatónak ez nem is sikerülne, csak a sávozás számolt
célárat teljesítené, még az is 50 százalékos emelkedést valószínűsítene a
mostani szintekről.
