Több mint két éve nem vásárolt külföldön bankot az OTP, kérdés, hogy csak ideiglenes kényszerszünetet tart pénzintézet, vagy más oka van, hogy elmaradnak a bejelentések. 2023 júniusában zárult az üzbég Ipoteka tranzakció, amellyel 75 százalékos befolyást szerezve lépett be a közép-ázsiai régióba a magyar központú bank. A fennmaradó 25 százalék megvásárlása jövő nyáron lesz esedékes.
A máltai terjeszkedést még nem lehet kizárni
Azóta két bankkal hozták hírbe az OTP-t (igaz egyik esetben sem erősítette meg a pénzintézet, hogy ajánlatot tett), az észt Luminor megszerzése szinte biztosan nem aktuális már, az HSBC máltai leánybankjára azonban talán még kikerülhetnek az ismert zöld márkajegyek. Az OTP azáltal kerülhet ismét képbe, hogy a múlt héten az RS2 német fintech cég visszalépett a HSBC Malta felvásárlására irányuló tárgyalásoktól. Ajánlatuk állítólag 204 millió euró volt a részvények 70 százalékáért.
Közben a tranzakciók nem álltak le a régióban, de ezekben az OTP nem volt érdekelt: az Erste 49 százalékos részesedést szerzett a Santander Bank Polskában, illetve a KBC megvásárolta a szlovák 365.bank nevű szolgáltatót. Előbbi nem az a szint, amelyen az OTP képes lenne vásárolni: az Erste több mint 7 milliárd eurót áldozott a lengyel terjeszkedésre, a szlovákiai szolgáltató viszont csak 761 millió eurós vételáron cserélt gazdát.
Az OTP Bankot követő elemzőket kérdeztünk arról, miért nem tud a magyar hitelintézet akvirálni, illetve mik a jelenlegi kilátások.
Nagy András, részvényelemző, Erste:
Kétségtelen, hogy az európai banki M&A piac hírei elsősorban az Unicredit folyamatban lévő akvizícióiról szólnak, de az olasz hitelintézetet leszámítva is láthatjuk az élénkülés jeleit. Az OTP háza tájáról kevesebb a hír, bár szerintem az HSBC Malta megszerzése sem került le a napirendről.
Egyelőre annyit láttunk, hogy a helyi sajtó nem fogadta barátságosan a magyarok állítólagos közeledését, vélhetően az OTP oroszországi jelenléte miatt. Nem lepődnék meg, ha ezen a felvásárláson még dolgozna az OTP menedzsment, a stratégiához méretben mindenesetre illeszkedne.
Egy évvel ezelőtt a piac az észt Luminort tartotta lehetséges befutónak, időközben azonban túl sok idő telt el, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy nem lesz az OTP csoport része. Úgy gondolom, az OTP tőkehelyzete egy 1000 milliárd forintos, 2,5 milliárd eurós akvizíciót tesz lehetővé, ennek alapján a lengyelországi terjeszkedés nem igazán esélyes, ráadásul ott a svájcifrank-hitel kérdés sincs teljeskörően lezárva. Ráadásul a keret csak egy kisebb lengyelországi bank megszerzését tenné lehetővé.
Közép-Európában már kevés olyan ország maradt, ahol nincsen jelen a magyar pénzintézet és esély kínálkozik piacvezető, vagy ahhoz közeli pozíció elérésére. Ha a menedzsment úgy ítéli meg, hogy az üzbegisztáni terjeszkedés sikeresnek tekinthető, akkor fókuszban maradhat ez a régió, akár részt vehetnek a kazahsztáni banki privatizációban is. Kérdés, hogy a keleti terjeszkedést mennyire fogadják pozitívan a befektetők.
Az Erste célára az OTP részvényekre 28000 forint, ami idén elérhetőnek tűnik, főleg akkor, ha a tavalyi 1076 milliárd forintos csoportszintű nettó nyereséget sikerül felülmúlni. Ha az ukrán-orosz konfliktus valamilyen szinten elindulna a rendeződés felé, az OTP megfontolhat egy újabb bankvásárlást Ukrajnában, emellett pedig az orosz állampapírokra megképzett jelentős (100 milliárd forintos) céltartalék teljes vagy részleges visszaírása is hozzájárulhat az eredmény növekedéséhez.
Bukta Gábor, elemzési üzletágvezető, Concorde:
Úgy gondolom, a régióban már csak 3, maximum 4 országban vizsgálhat akvizíciós célpontokat az OTP menedzsmentje, ezt leszámítva a keleti terjeszkedés folytatása lehet napirenden. Tavaly erősen hitt a piac abban, hogy az OTP csoport tagja lehet a Luminor Bank, ebből azonban aligha lesz már bármi. De az egész Balti-régió kérdéses, vélhetően nem is engedélyeznének az OTP-nek azokban az országokban bankvásárlást (a magyar politikai narratíva miatt) s ez igaz a lengyel piacra is.
Márpedig van már tapasztalatuk, milyenek a működés feltételei ilyen környezetben, elég csak a kevésbé sikeres romániai jelenlétükre gondolni. Máltán továbbra is eladó az HSBC-leánybank, ott a hírbe hozott vevőjelöltek sorra lépnek vissza a tranzakciótól, szóval könnyen lehet, hogy végül mégis az OTP lesz a befutó.
Ami még szóba kerülhet: Albánia, adott esetben Ukrajna, ha pedig ezekben az országokban sem sikerül bankot venni, akkor egy újabb üzbegisztáni bank megvételével erősíthetné ottani részesedését az OTP. Esetleg még a kazah piac lehet érdekes.
Kérdés azonban, hogy az üzbég Ipoteka 75 százalékának megszerzését utólag hogy értékeli a menedzsment, innen úgy tűnik, hogy talán kevésbé sikeres a sztori, legalábbis az organikus növekedés lassabb a vártnál.
A román piaci visszatérést sem lehet kizárni, erről tett is említést Csányi Sándor elnök, de ott az Erste és a BT piaci pozíciója nagyon erős, utóbbi ráadásul minden energiájával a hazai piacra (és Moldovára) koncentrál, szóval nem úgy fest, hogy sok babér teremhetne az OTP-nak.
De akvizíciós hírek hiányában sem kell félteni a bankot, a részvény jelenleg a 27 ezer forintos szinten oldalazik, több érv szól a 30 ezres árfolyam idei elérése mellett. Egyrészt zajlik a saját részvény vásárlási program, ami év végéig támaszul szolgálhat az árfolyamnak.
Másrészt régiós összevetésben olcsó az OTP-részvény, a jelenlegi árazás (a P/BV mutató 1,48) az országkockázatot és az oroszországi jelenlétet is bőven tartalmazza. A magas, 50 százalék feletti külföldi tulajdonosi részesedés miatt érdemes a részvény árfolyamát dollárban is vizsgálni, ha az amerikai deviza gyengülő trendje netán megfordulna, az mindenképp jót tenne a forintban mért árfolyamnak is.
Nem kiugró a 24 százalék plusz
Az OTP-részvények árfolyama idén 24 százalékkal nőtt. Meglepetésre azonban ez az érték elmaradt az európai szektortársak átlagos teljesítményétől, az európai bankrészvények 1997 óta nem zártak olyan erős első félévet, mint idén.
A Stoxx 600 Banks index 29 százalékkal erősödött az év első hat hónapjában, a legjobb teljesítmény a 79 százalékkal felértékelődő Société Generale-é, az 58 százalékkal többet érő Banco Santanderé, illetve a 72 százalékkal dráguló Commerzbanké.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!