Drasztikusan megnőtt a hedge fundok szerepe és az elmúlt években az európai államkötvények piacán. A Reuters
a Tradeweb elektronikus kereskedési platform adataira hivatkozva azt írja, hogy
az európai államkötvények tavalyi forgalmából ötvenöt százalékkal részesedtek a
fedezeti alapok. Ez jelentős növekedést jelent, hiszen ez az arány 2020-ban még
csak 36 százalékos volt.
Az egyik legnagyobb
piacon, az olasz államkötvények piacán még ennél is nagyobb arányt hasítottak
ki maguknak a kereskedésből. A másodlagos piacon a volumen több, mint
kétharmadát adták az általuk kötött üzletek.
A
Tradeweb adatai elég jó képet adnak egyébként az európai államkötvények kereskedéséről,
hiszen piaci szereplők szerint ez a Bloomberg és az MTS mellett a legfontosabb
kereskedési helyszíne a kontinens állampapírjainak.
Fontos, hogy hedge fundok
és a hozzájuk hasonló, sokszor spekulatív szempontok alapján gyorsan mozgó
rugalmas befektetők fontos összetevői egy modern tőkepiacnak. Ők adják ugyanis
azt a fajta a likviditást, ami egy piac hatékony működéséhez szükséges. Ezt azt
jelenti, hogy folyamatos adásvételeikkel biztosítják, egy adott államkötvényre
mindig legyen kereslet és legyen belőle kínálat is. Ez azért fontos, mert a
befektetők a likviditás hiányát extra kockázatként szokták megítélni, s ezért
általában csak magasabb kamat mellett hajlandóak megvenni egy kibocsátott kötvényt,
ha nem látják biztosítottnak, adott esetben el is tudják azokat adni.
Ráadásul Európának most
különösen szüksége van arra, hogy találjon befektetőket, akik felszívják a
tagállamok államkötvényeit. A Barclays elemzőinek januári becslése szerint az
euróövezet adósságpiacának idén rekordösszegű, 675 milliárd eurónyi kötvényt
kell felszívnia, mivel az EKB leépíti kötvényállományát. Mindezt úgy, hogy a
világjárvány és az ukrajnai háború miatt megugró államadósságok amúgy is
jelentősen növelték a kibocsátások értékét.
A NatWest becslései is hasonló nagyságrendről szólnak. Szerintük az euróövezet tíz legnagyobb országa idén mintegy 1,2 billió eurónyi adósságot bocsát ki, ami körülbelül ugyanannyi, mint tavaly. A bank várakozásai szerint azonban a nettó kibocsátás – amely magában foglalja a mennyiségi szigorítás hatását, és nem tartalmazza a meglévő kötvények refinanszírozását – idén mintegy 18 százalékkal, 640 milliárd euróra emelkedik. Erről korábbanitt írtunk.
A hedge fundok persze
szívesen jönnek vásárolni, hiszen köszönhetően a jegybankok szigorúbbá vált
monetáris politikájának végre pozitív hozamok mellett lehet államkötvényeket
vásárolni.
Bár a fedezeti alapok hozzájárulnak a piaci likviditáshoz, megnövekedett jelenlétük erősíti a szabályozási felügyeletük szigorítása mellett szóló érveket. A bankok úgynevezett elsődleges forgalmazóként általában hivatalos kötelezettséget vállalnak arra, hogy államkötvényeket vásárolnak, és aktívan kereskednek velük jó és rossz időkben egyaránt, a fedezeti alapoknak azonban nincsenek ilyen kötelezettségeik. Ők az elsők, akik elhagyják a partit, ha a dolgok rosszra fordulnak
– hívta fel a jelenlétükkel járó veszélyekre a figyelmet Andreas
Dombret, a német központi bank igazgatótanácsának korábbi tagja, aki jelenleg
bankok tanácsadójaként dolgozik, többek között az Oliver Wyman tanácsadó
cégnél.
