Drasztikusan megnőtt a hedge fundok szerepe és az elmúlt években az európai államkötvények piacán. A Reuters a Tradeweb elektronikus kereskedési platform adataira hivatkozva azt írja, hogy az európai államkötvények tavalyi forgalmából ötvenöt százalékkal részesedtek a fedezeti alapok. Ez jelentős növekedést jelent, hiszen ez az arány 2020-ban még csak 36 százalékos volt.

Az egyik legnagyobb piacon, az olasz államkötvények piacán még ennél is nagyobb arányt hasítottak ki maguknak a kereskedésből. A másodlagos piacon a volumen több, mint kétharmadát adták az általuk kötött üzletek.

A fedezeti alapok, hedge fundok nem mások, mint lazán szabályozott befektetési cégek. Jellemzően csak szűk kör számára elérhetőek, s rendszerint vagyonos befektetőik részére elérhető, akik a tőke arányában vett fix díjon felül gyakran sikerdíjat fizetnek az alap menedzserei részére. Mivel működésük kevéssé szabályozott, ezért a hagyományos befektetési alapoknál sokkal változatosabban vehetnek fel különböző pozíciókat a piacon, akár jelentős tőkeáttétel mellett is.

A Tradeweb adatai elég jó képet adnak egyébként az európai államkötvények kereskedéséről, hiszen piaci szereplők szerint ez a Bloomberg és az MTS mellett a legfontosabb kereskedési helyszíne a kontinens állampapírjainak.

Fontos, hogy hedge fundok és a hozzájuk hasonló, sokszor spekulatív szempontok alapján gyorsan mozgó rugalmas befektetők fontos összetevői egy modern tőkepiacnak. Ők adják ugyanis azt a fajta a likviditást, ami egy piac hatékony működéséhez szükséges. Ezt azt jelenti, hogy folyamatos adásvételeikkel biztosítják, egy adott államkötvényre mindig legyen kereslet és legyen belőle kínálat is. Ez azért fontos, mert a befektetők a likviditás hiányát extra kockázatként szokták megítélni, s ezért általában csak magasabb kamat mellett hajlandóak megvenni egy kibocsátott kötvényt, ha nem látják biztosítottnak, adott esetben el is tudják azokat adni.

Ráadásul Európának most különösen szüksége van arra, hogy találjon befektetőket, akik felszívják a tagállamok államkötvényeit. A Barclays elemzőinek januári becslése szerint az euróövezet adósságpiacának idén rekordösszegű, 675 milliárd eurónyi kötvényt kell felszívnia, mivel az EKB leépíti kötvényállományát. Mindezt úgy, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború miatt megugró államadósságok amúgy is jelentősen növelték a kibocsátások értékét.

A NatWest becslései is hasonló nagyságrendről szólnak. Szerintük az euróövezet tíz legnagyobb országa idén mintegy 1,2 billió eurónyi adósságot bocsát ki, ami körülbelül ugyanannyi, mint tavaly. A bank várakozásai szerint azonban a nettó kibocsátás – amely magában foglalja a mennyiségi szigorítás hatását, és nem tartalmazza a meglévő kötvények refinanszírozását – idén mintegy 18 százalékkal, 640 milliárd euróra emelkedik. Erről korábbanitt írtunk.

A hedge fundok persze szívesen jönnek vásárolni, hiszen köszönhetően a jegybankok szigorúbbá vált monetáris politikájának végre pozitív hozamok mellett lehet államkötvényeket vásárolni.

Bár a fedezeti alapok hozzájárulnak a piaci likviditáshoz, megnövekedett jelenlétük erősíti a szabályozási felügyeletük szigorítása mellett szóló érveket. A bankok úgynevezett elsődleges forgalmazóként általában hivatalos kötelezettséget vállalnak arra, hogy államkötvényeket vásárolnak, és aktívan kereskednek velük jó és rossz időkben egyaránt, a fedezeti alapoknak azonban nincsenek ilyen kötelezettségeik. Ők az elsők, akik elhagyják a partit, ha a dolgok rosszra fordulnak

– hívta fel a jelenlétükkel járó veszélyekre a figyelmet Andreas Dombret, a német központi bank igazgatótanácsának korábbi tagja, aki jelenleg bankok tanácsadójaként dolgozik, többek között az Oliver Wyman tanácsadó cégnél.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!