Tíz évig benne ülni egy forintos állampapírban nem kockázatmentes döntés, ha azonban a befektetőknek szerencséjük lesz és a hazai infláció 2035-ig 7 százalék alatt marad, akkor nem csak a Prémium Magyar Állampapírokkal, hanem a 10-éves futamidejű intézményi államkötvényekkel is szemmel látható reálhozamot lehet elérni.

A kincstár kínálatában most két állampapír is elérhető 2035-ös lejárattal, az egyiket csak lakossági befektetők vásárolhatják, a másikat intézmények (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) is. 

Az egyik választás: Prémium Magyar Állampapír

Az áprilisban kibocsátott, 2035-ben lejáró Prémium Magyar Állampapírokra eddig nincs óriási kereslet, a kötvény heti értékesítései meg sem közelítik a Bónusz és a Fix állampapírok forgalmát. A június közepi állapot szerint 17,6 milliárd forintnyit halmoztak fel belőle a lakossági befektetők. 

A kötvény 6,5 százalék fix éves kamattal indult, amely jövő május 24-ig érvényes, utána a hagyományos inflációkövető kamatozásra vált át. Van kamatprémium is: 2030-ig fél, utána 1 százalékpont.

A Magyar Nemzeti Bank kedden frissült prognózisa alapján idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható. Ha valóban így alakul, akkor a kötvény kamatozása jövőre 5,2 százalék lehet. Szintén az MNB várakozásait alapul véve, 2027-ben 4,2 százalékkal kamatozna az inflációkövető PMÁP, 2028-ban pedig 3,5 százalékkal. 

A kötvény futamidejének első négy évében tehát a várható átlagos kamat: évi 4,85 százalék.

Versenyben: 10-éves intézményi állampapír

A vetélytárs kötvény lejárata szintén 2035, de ezt leszámítva más típusú befektetésnek számít. A szóban forgó állampapírt 2023 őszén dobták piacra, jelenleg ez a 10-éves referenciakötvény, amelyből június közepéig 968 milliárd forintért vásároltak többségében intézmények (külföldiek is), illetve kisebb részben magánbefektetők.

A 2035/A sorozatszámú kötvény kamata 7 százalék, de nem ez az érdekes, hanem az aktuális hozam: ha valaki egy adott napon vásárol a kötvényből, akkor lejáratig mennyi éves hozamra tesz szert.

Itt a lakossági befektetők némi hátrányból indulnak, mert ha a kincstártól vásárolnak, akkor a vételi és eladási árfolyam között elég nagy a különbség: a 10-éves papírt például a névérték 101,47 százalékán lehet megvenni, de eladni az árjegyzőnek (kincstárnak) csak 96,64 százalékon. Aki ebből a kötvényből vásárol, a futamidő végéig évi 6,79 százalék hozamot tehet zsebre. Lejárat előtti eladásnak azonban lehetnek hátrányai. Míg a PMÁP-nál csak a tőke (névérték) egy százaléka az eladás költsége, az intézményi állampapíroknál ennél mélyebben kell zsebbe nyúlni: a vételi és eladási árfolyamok közt közel 5 százalékpont a különbség. 

Melyik jobb? Az infláció dönt

Hogy a két kötvény közül melyik a jobb választás, az természetesen a következő tíz évi infláció függvénye. Aki az intézményi papírt választja – a végig fix hozam miatt – akkor jár jobban, ha a következő 10 év átlagos inflációja minél alacsonyabb, így magas reálhozamot realizálhat. Ha az MNB inflációs prognózisából indulunk ki, akkor ez a reálhozam megközelíti az évi 2 százalékpontot a következő 4 évben. 

Az az átlagos infláció, ahol a két kötvény teljesítménye közt nincs érdemi különbség: 5,3 százalék. Aki tehát ennél alacsonyabb fogyasztói árindexváltozásra számít, érdemesebb intézményi papírt vennie, ha pesszimistább, akkor pedig PMÁP-ot. 

A 10-éves futamidejű magyar állampapír hozamának alakulása (százalékban)

Plusz egy kockázat

Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy az intézményi papírok tartása árfolyamkockázattal is jár, a lakossági állampapíroknál viszont ez a kockázat nem áll fenn. Ha a forintos kamatkörnyezet emelkedik, akkor a 2035/A kötvényen virtuális árfolyamveszteség keletkezhet, csökkenő kamatpálya esetén viszont nyer vele a befektető. A hosszú futamidő az árfolyamkockázatot felerősíti: ha például egy jegybanki kamatcsökkentés után az alapkamat a jelenlegi 6,5 százalékról 5,5 százalékra változna, akkor a 2035/A állampapír nagyságrendileg 10 százalékkal értékelődne fel.  

Csütörtökön a szokásos állampapír aukción a 2035/A papírokra magas volt a kereslet az elsődleges forgalmazók részéről. A meghirdetett 10 milliárd forintos mennyiségre 37,8 milliárdnyi ajánlat érkezett, így végül 17,5 milliárd forint lett a kibocsátás.  


 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!