Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyot szólt a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent kimutatása, amelyből egyebek mellett kiderült: az áprilisi parlamenti választás hónapjában az árfolyamok emelkedésén 271 milliárd forintot kaszáltak a hazai tőzsde kisbefektetői. Hogy ez ilyen rövid idő alatt megismételhető-e azt nem tudni, a május már nem volt erős hónap a Budapesti Értéktőzsdén. A következő hónap részvénypiaci teljesítményét az is befolyásolhatja, hogy mi lesz most a forinttal.
Június elejétől a 353,4–357 az euró-forint devizapár sávja, szűk mederben zajlik a kereskedés, érdemi kiugrások nélkül. A piac láthatóan érti a gazdaságpolitikai döntéshozók üzenetét, miszerint a jelenlegi szintekről további markáns erősödés már kedvezőtlen az exportvezérelt magyar gazdaságnak.
Ha viszont kisebb a realitása a magyar deviza további erősödésének, az felveti a kérdést, elég vonzó marad-e így is a külföldi befektetők szempontjából a magyar kötvény- és részvénypiac. Aki ugyanis például dollárt vagy eurót forintra váltva korábban magyar eszközöket vásárolt, szép nagyot nyert a forint erősödésén is.
Ez a devizahatás nem kevés: idén a forint az euróval szemben 7,45 százalékot, a dollárhoz képest 5,7 százalékot izmosodott, tehát egy euróövezeti befektető például az OTP részvényen idén nem 17,3 százalékot keresett, hanem majdnem 25-öt.
Szóval a forint jelentette hátszél 2026-ban nem lebecsülendő, kérdés, ha ezt a tényezőt kivesszük az egyenletből, hogyan tekintenek a külföldi befektetők a magyar blue chip részvényekre és állampapírokra. Ha ugyanis gyengülne a forint, az a külföldi befektetők profitjából lemorzsolna egy kicsit.
A jelek szerint a kötvényeinkkel nincs baj, az Államadósság Kezelő Központ naponta frissülő adatai szerint a forintban kibocsátott állampapírokból június 10-én 9572 milliárd forint volt külföldi befektetőknél, ami egészen durva felfutás az év eleji 6088 milliárdról.
A részvénypiacon sincs igazán ok az aggodalomra, legalábbis az Economx elemzői körképe alapján inkább az derül ki, hogy az erős forint miatt a vezető hazai részvénykibocsátó vállalatok inkább veszítettek eredménysoron, szóval egy esetleges forintgyengülés javítana a Mol-OTP-Richter hármas forintban kimutatott profitján.
Nagy András, az Erste részvényelemzője
A választásokat követően megkezdődő EU konvergencia sztori számos nemzetközi, intézményi befektetőnél visszarakhatta a térképre Magyarországot. Ez folyamatos tőkebeáramlást jelenthet a magyar eszközök esetében, ami tartós felülteljesítéshez vezethet, de az átárazódás gyors, látványos szakasza már lezárult.
Vannak azonban eltérések: míg az EURHUF és a hosszú magyar kötvényhozamok esetében már túl is lenghetett az inga, a magyar részvények esetében viszont továbbra is lehet emelkedési potenciál, nem csak hosszútávon, hanem akár rövid-közép távon is.
Március közepe óta a hosszú magyar állampapírok 200 bázisponttal csökkentek, részben az iráni de-eszkalációnak, nagyobb részt a hazai politikai, gazdaságpolitikai események hatására.
Az Erste módszertan szerint számolva ez 18 százalékos fair érték növekedést eredményez a magyar részvénypiac esetében. Ezzel szemben a magyar részvénypiac „mindössze” bő 10 százalékos emelkedést tudott felmutatni ezen időszak alatt. Így még lehet tere a további részvény átértékelődésnek.
A magyar részvénypiac számára az erős forint egyébként nehezítő tényező volt az elmúlt időszakban, hiszen a Richter árbevételének 90 százaléka exportból származik és az OTP csoport profitjának is körülbelül 2/3-a Magyarországon kívül termelődik, így alacsonyabb EURHUF árfolyam mellett kisebb lesz a forintban kimutatott profit.
Aktuálisan a Richterben látjuk a legnagyobb felértékelődési potenciált, főként, ha a forint a közeljövőben némileg veszítene erejéből. Mellette az OTP maradhat továbbra is a befektetők fókuszában, mint nagy likviditású, magas bétájú, klasszikus „makro play” papír.
Míg az elmúlt hónapokban a magyar tőkepiac önálló utat járt be az erős egyedi sztori miatt, ennek ereje mostanra gyengülni látszik és a várt felülteljesítés ellenére ismét egyre meghatározóbb tényezővé válhat a nemzetközi befektetői hangulat.
Bukta Gábor, a Concorde Zrt. elemzési üzletág vezetője
Lehet vitatkozni a felvetéssel abból a szempontból, hogy az OTP, Richter, Mol különösen érzékeny a devizára. Az OTP-ben például azért realizálhattak profitot az elmúlt időszakban a külföldi befektetők, mert olyan szinten felülteljesített euróban a régiós bankokhoz képest, hogy ott az ollót elkezdték visszazárni.
Fundamentálisan a forint gyengülése a hazai piacnak pozitív hír, a forintban kimutatott profit ugyanis – a magas exportarány miatt – jelentős eredménybővüléssel kecsegtet. Viszont, ha az OTP-t valóban azért adták el a befektetők, mert túl erős a forint, akkor – élve a feltételezéssel, miszerint limitált lehet a további forinterősödés – az OTP további esésének valószínűségének is limitáltnak kellene lennie.
Régiós összehasonlításban az OTP-nél az elvárt hozamnak (ennyit várnak el a befektetők évente árfolyam-emelkedésben és osztalékban cserébe azért, hogy részvényt tartanak) jelentősen csökkennie kell a választási eredmény tükrében.
Ennek ugye egy része már le is csapódott abban, hogy az állampapírhozamok jelentősen estek. Ha az elvárt hozam csökken, akkor a fair értékeltségnek is ki kellene tágulnia. Szóval az sem kizárt, hogy az OTP tartósan prémium árazáson fog forogni a lengyel bankokhoz képest, sőt, szerintem ez a valószínűbb forgatókönyv a következő évekre. Egyébként a Concorde várakozásai szerint a BUX új csúcsra megy júniusban, amiben épp az OTP lehet a főszereplő. Ennek alapja, hogy a magyar lakossági befektetők a bankpapír visszaesését vásárlási lehetőségként értékelték és növelték a kitettségüket. Ráadásul az OTP saját részvényvásárlási programja is egyértelmű támaszt nyújthat az árfolyamnak.
Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője
Részvénybefektetés során a devizaárfolyam-kockázat általában egy összetettebb tényező. A befektetők rövid távon jellemzően fedezik a devizakockázatot, de, ha a részvénybefektetés hosszú távú, akkor erre sincs feltétlenül szükség, mivel a részvényektől várt hozam már középtávon jelentősen meghaladja a devizakockázatból eredő potenciális veszteséget.
A forint elmúlt időszaki erősödése többlethozamot jelentett a forinttól eltérő bázisdevizával rendelkező befektetőknek, de ez nem feltétlenül tette vonzóvá a magyar részvényeket. Már csak azért sem, mert
a magyar blue chipek jelentős devizakitettséggel rendelkeznek, ami az elmúlt negyedéves jelentésekből is kitűnt, negatívan befolyásolva a forintosított nyereséget.
Megítélésünk szerint az általánosan kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat mellett elsősorban a kedvezőbbre forduló kilátások és az uniós forrásoktól remélt gazdasági élénkülés hajtotta felfelé a hazai részvényárfolyamokat, míg a blue chipek esetében a vállalatspecifikus tényezők javulása is segítette az árfolyam-emelkedést.
Az elmúlt hónapokban látott, nemzetközi szintű tőzsdei rali lassulni látszik. A vezető piacok teljesítményét látszólag csak átmenetileg befolyásolta negatívan a közel-keleti konfliktus. Az AI-jal kapcsolatos felfokozott várakozások enyhülése és a fegyveres harcok okozta megváltozott makrogazdasági környezethez (magasabb kőolajár, tartós bizonytalanság) történő kényszerű alkalmazkodás rányomhatja bélyegét a részvénypiacok teljesítményére az idei év második felében.
A romló nemzetközi környezet a BUX előtt sem nyit nagy teret jelentős emelkedésre, és a beérkező uniós források növekedési hatása is csak a jövő évben érvényesülhet, így a következő hónapokban oldalazásra számítunk a BUX indextől.
Rácz Balázs, az MBH Befektetési Bank senior tőkepiaci elemzője
Hosszútávon egy nagyon stabil, emelkedő trend jellemző a BUX árfolyamára. Az értékeltséget nézve van még tere az emelkedésnek, az index P/E mutatója jelenleg még 10 alatt van, miközben a hosszútávú átlaga 10,5.
A BUX-ot alkotó négy blue-chip eredményei dinamikusan bővültek az elmúlt időszakban, ennek köszönhető, hogy az index jelentős emelkedése ellenére az értékeltség csak mérsékelten zárkózott föl. Lezajlott az első negyedéves gyorsjelentési szezon,
a forint erősödése nyomot hagyott a vállalatok teljesítményén, de a legtöbb esetben a társaságok alapfolyamatai kedvezőek, így a hazai fizetőeszköz felértékelődése inkább csak átmenetileg foghatja vissza a növekedést.
A blue-chipek közül érdemes kiemelni a Molt, a társaságnak az első negyedéve gyenge lett, bár az árstopok ellenére a kiskereskedelmi forgalom nem esett vissza, hiszen több üzemanyagot adtak el és a nem üzemanyag termékek kereslete is nőtt 7 százalékkal. A kutatás kitermelés a magas olajár miatt természetesen jól sikerült, de a finomítás üzletágban minden rossz összejött, ami összejöhetett: a drágább, mediterrán olajat kellett venni, a finomítók nem üzemeltek teljes kapacitáson a tűzvész miatt, drágább lett a logisztika, a nyersolaj tranzitdíja. Nem gondoljuk, hogy ez a következő negyedévekben is így marad, így a feldolgozás üzletága fellélegezhet a közeljövőben, ami fundamentális támaszt adhat.
A Magyar Telekom első negyedéves gyorsjelentése olyan jól sikerült, hogy a menedzsment meg is emelte az idei évre vonatkozó előrejelzését az EBITDA AL és a módosított nettó eredmény tekintetében.
A nyugat-európai versenytársakhoz képest historikusan meglévő diszkont viszont jórészt elolvadt az elmúlt két és fél-három évben, így a részvényárfolyam további emelkedése korlátozott lehet. A befektetési sztori a magas részvényesi javadalmazási politikán alapszik.
Mi arra számítunk, hogy a kifizetési ráta (osztalék + részvény visszavásárlás) elmozdulhat a 100 százalékos érték felé a következő években, ami akár évi 8-10 százalékos hozamot is jelenhet a jelenlegi árfolyamszintek mellett.