Az interjú főbb kérdései:
- Milyen makrogazdasági pálya következik az euróbevezetés ígéretéből?
- Mi várható a hitelminősítőktől?
- Több száz milliárd forint takarítható meg a kommunikációs- és propagandaköltségek elengedésével.
- Hogyan vált járadékvadászattá a gazdaságfejlesztés?
- Bukott gazdasági modellek: 15 év hiábavaló forintgyengítés, beavatkozás a lakáspiacba.
- A piac kiemelten figyeli a jegybank függetlenségét.
- Kőkemény hatékonyságnövelést kell elérni, hiszen a béreinkkel már nem tudunk versenyezni.
Túl vagyunk a Fidesz választási vereségén, amiben nyilván meghatározó része volt a gazdaság állapotának (nulla növekedés, korábban inflációs sokk, reálértelemben leértékelődő megtakarítások, közszolgáltatások színvonala) és még sok minden másnak. Ha ennek elemzésén túllépünk, mit nyer a magyar gazdaság ezzel a választási eredménnyel?
Gyurcsik Attila: Egyelőre keveset tudunk arról, mit tervez a Tisza Párt. Amit viszont tényként lehet kezelni, hogy erős az elkötelezettség az euró bevezetésére. Ha pedig egy ország 4-5 éven belül az eurozónához akar csatlakozni, abból már következik egy makropálya, mégpedig olyan, amely a befektetők fülének zene. Nem is elsősorban a bevezetés a lényeg, hanem az oda vezető út és ez már az, amit a befektetők elkezdenek árazni. Mert ez azt jelenti, hogy Magyarország leviszi az inflációt, csökkenő pályára állítja az államadósságot. Ezzel együtt pedig egy szigorú, következetes költségvetést kell csinálni a következő négy évben, máskülönben nem is lehetne bevezetni az eurót. Ennek a kijelölt makrogazdasági pályának egyértelműen pozitív hatása lehet a magyar eszközökre, kötvényárfolyamokra, forintra.
Móró Tamás: Ami fontos ehhez kapcsolódóan, hogy a költségvetésen belül mennyire jelentős tétel most a kamatteher. Lejjebb kerülő hozamgörbe mellett ezen a soron évi több száz milliárd forint takarítható meg, ami ennyivel növekvő mozgásteret biztosít a büdzsében. Szóval a kamatpálya lejjebb tolódása tompítja azt a hatást, amit az eurozóna csatlakozás miatt a szigorú fiskális politika megkövetel.
Gyurcsik Attila: Illetve az is kérdés, ebből a sokrétű, nem is csak kettős kamatrendszerből hogyan térünk vissza a piaci alapú működéshez. Mit is értünk ezalatt? Piaci kamatot alig fizet valaki, a lakossági hitelezésen belül a jelzálog súlya a legnagyobb, ami támogatott formában működik. De a vállalatok is kamattámogatott programok mentén adósodnak el, tehát ők sem piaci kamatot fizetnek, ez is pénzbe kerül a költségvetésnek. A másik oldalon a megtakarítók pedig a piacinál magasabb kamatokban részesülnek, például lakossági állampapírok tartásával, a költségvetés kamatköltsége itt is óriási, ha ezt sikerül leszorítani, az újabb mozgástér lehet. Elég ránézni, mi történt az állampapírpiacon a választás másnapján: a befektetők láthatóan elfogadták az euróbevezetést és az ehhez kapcsolódó makrogazdasági pályát, jelentősen lejjebb is ereszkedtek a kötvényhozamok. Tehát, ha hiteles gazdaságpolitikát tár elénk a Tisza Párt, akkor azt a külföldi szereplők (is) örömmel finanszírozzák, lényegesen olcsóbban, mint az elmúlt időszakban.
Milyen hozamszintekre mehet le a magyar kötvénypiac?
Móró Tamás: A németeknél látott 3 százalékra azért nem, de a hozzánk hasonló országok (Szlovénia, Szlovákia) eurós hozamait be lehet lőni reális elvárásként. Nyilván nem tudjuk hol lesz 5 év múlva az eurós hozamgörbe, de valószínűleg sokkal feljebb nem a mostaninál. Tehát ebben van egy elég komoly konvergencia, ami nem csak a befektetők, hanem a reálgazdaság számára is fontos.
Hamarosan felülvizsgálják a hitelminősítők a magyar államadósságot. Kell aggódnunk?
Gyurcsik Attila: Véleményünk és tapasztalatunk szerint türelmesek lehetnek a hitelminősítők. A magyarhoz képest kifejezetten rossz állapotban van a román költségvetés, 9 százalékig szaladt fel a hiányuk, mégis kivártak a hitelminősítő cégek. Egy kormányváltás után három héttel egyébként sem reális konkrét lépéseket elvárni. Költségvetési szempontból nálunk például a lengyelek rosszabbul állnak. Ha valóban elkötelezett a Tisza az euróbevezetés mellett, akkor a magyar hozamszint a lengyel alá kerülhet (ami jelenleg 5,5 százalék, tízéves futamidőn).
A lengyel gazdaság növekedése viszonylag erős, de ez magas hiánnyal párosul. Nálunk alacsony növekedés és közepes hiány volt jellemző. Itt viszont változás jöhet, szigorúbb költségvetési politikával, javuló növekedési kilátásokkal. Összességében amit a piac gondol a gazdaságunkról, jelentősen javulhat.
Móró Tamás: S még egy, a növekedésünkre hatással bíró gondolat, az elmúlt pár év messze nem arról híres, hogy nagyon odafigyelve költött volna az állam, szóval itt jelentősen javítható a hatékonyság. Például túlárazott beruházások helyett a pénz hatékonyan is elkölthető, ami viszont reálnövekedést eredményez és nem kerül többe, mint ami a korábbi éveket jellemezte.
Van olyan kiadáscsökkentés, amit azonnal meg kellene lépni? Itt van például a gazdaságfejlesztési támogatások azon része, amely olyan cégeket tart életben dotált hitelekkel, amelyek a saját tőkeköltségüket sem termelik ki, szóval életképtelenek.
Móró Tamás: Én alapvetően nem vagyok ellensége a beruházások támogatásának, ez egész világon ez jellemző, főleg az iparban. Amihez érdemes visszakanyarodni, az az állam egyértelműen drága működése: kommunikációs- és propagandaköltségek, ahol több százmilliárdos megtakarításra nyílik tér, érdemi negatív hatás nélkül, ez persze önmagában nem oldja meg a költségvetés problémáit.
Gyurcsik Attila: A magyar gazdaság alapvetően kettős szerkezetű, van egy exportvezérelt szektor, itt a beruházásokat és az FDI-k bevonzását támogatja az állam, de ez mindenütt jellemző, amivel nincs gond. A másik oldal viszont láthatóan nem működik: a hazai kkv-knak az a típusú támogatási rendszere, amire az elmúlt tizennéhány évben rengeteg pénzt költött az állam. Persze őket helyzetbe kell hozni, hiszen fontos szereplői a gazdaságnak, de az láthatóan nem működik, hogy ingyen vagy nagyon olcsó hiteleket adunk, amiket a vállalatok állampapírba fektetnek.
Ez a kísérlet egyértelműen bukás, tankönyvi példa, hogy versenyképes kkv szektort nem lehet úgy felépíteni, hogy szénné támogatjuk őket. Ez sehol nem működik és elkényelmesíti a szereplőket.
Ráadásul a forint 15 éven át tartó gyengítése, ami szintén a kkv-k helyzetbe hozását szolgálta volna, szintén nem vezetett eredményre, jó példa erre a stabilan tartott cseh deviza, ahol a kkv-k ettől nem szenvedtek hátrányt. Nálunk a forint gyengítése és a kkv-k irdatlan támogatása egy versenyképtelen, széttagolt, küszködő szektort eredményezett. És hát ki kell mondani, a túlzott támogatás olyan kritériumrendszert alakított ki, ami messze nem volt objektív. Sajnos ez nem volt más, mint járadékvadászat. Nem tudjuk itt mi a Tisza Párt terve, de reméljük, hogy versenyhelyzet megteremtésével és a valódi piacgazdaság építésével hoznák helyzetbe a kis- és középvállalatokat.
Hiba volt több alkalommal belenyúlni a lakáspiacba is?
Móró Tamás: A keresleti oldal jelentős támogatást kapott, a kínálati oldalon viszont semmi felesleg nem volt, a befektetők viszont Magyarországon egyébként is az ingatlaneszközökre fókuszáltak, aligha lehetett meglepő az eredmény: azonnali áremelkedés. Igaz, az elmúlt másfél évben a kormány végre elkezdett dolgozni azon, hogy épüljenek lakások, de előtte csak a keresletet fűtötték. Ennek az eredménye, hogy
ma egy budapesti lakás simán lehet drágább, mint sok ausztriai városban, ami döbbenetes.
Ráadásul az építési költségek is elszálltak, például 20 százalékkal vagyunk a lengyel átlag felett.
Idén lehet gazdasági növekedésre számítani? Sokan bíznak az EU-pénzek lehívásának növekedéstámogató hatásában.
Gyurcsik Attila: Az idei évtől nagy csoda nem várható, bár 2026 második felétől látunk esélyt arra, hogy a német stimulus pozitív hatást gyakorol a régiós és a magyar exportpiacokra. A magyar gazdaság gyenge teljesítményében jelentős szerepe volt az alacsony beruházási szintnek és a nyomott fogyasztói bizalomnak, bár ez nem csak magyar jelenség, a régió több országára igaz, a lengyelek kivételével. Ha magasabb beruházási kedvvel, jobb fogyasztói hangulattal, az ingatlanhitelezésnek kedvező alacsonyabb hozamkörnyezettel kalkulálunk, akkor 2027 valódi fordulatot hozhat. Az EU források bevonásának is pozitív lehet a hatása, de csak 2027-től.
Móró Tamás: Az elmúlt pár évnek van pozitívuma is, nagyon komoly ipari kapacitás épült ki, persze vannak viták, kell-e ennyi akkumulátor- vagy autógyár és ipari üzem. De a kapacitások jelen vannak, egy külső keresletjavulásra ezek a cégek gyorsan reagálhatnak, például ha berobban az elektromos autók iránti kereslet, ami az elmúlt másfél hónap olajárpiaci mozgásai alapján nem lenne meglepetés. Európán belül a magyar ipar alapvetően versenyképes, bár költségoldalon vannak problémák, például az áramár jóval magasabb itthon, mint Németországban a nagy ipari felhasználók számára.
A piac szerint teljesen rendben van a Magyar Nemzeti Bank hitelessége. Fontos, hogy posztján maradjon Varga Mihály elnök?
Gyurcsik Attila: Abszolút professzionálisan menedzselt a tavalyi rezsimváltás óta a monetáris politika, a piac ezt nagyra értékeli. Ha ez így marad, szerintem nincs indok arra, hogy a jegybank függetlenségét bármilyen okok miatt piszkálja az új kormányzat. A jelek szerint a leendő kormányfő érti, hogy a jegybank függetlenségét a piac kiemelten figyeli. Annak is óriási az üzenetértéke, hogy ez már az első nemzetközi sajtótájékoztatón ki lett hangsúlyozva.
A jelek szerint a korábbi másfél évtizedben történt forintleértékelésnek nem volt érdemi növekedési többlete. De ez nem újdonság, több mint 50 éve bebizonyosodott, a saját deviza gyengítésével nem lehet érdemi versenyképességi előnyt csiholni, mi ezzel 15 évig próbálkoztunk, felzárkózásunk pedig nemhogy nem lett gyorsabb, mint a régiós versenytársaké, hanem elmaradt attól. Ráadásul az állam finanszírozása is drágább volt azáltal, hogy saját devizát tartunk.
Sajnos bebizonyosodott, nem tudtunk felelősen bánni saját fizetőeszközzel. Amikor pedig külső sokkok érték az országot, elképesztő drága árat fizettünk a forint miatt. Ezzel együtt a forint most reálértelemben drága, tehát inflációval kiigazítva ott van, mint 2008 tavaszán.
Ha ilyen erős a forint és lefele tartanak a kötvényhozamok, megnyílik a tér az MNB előtt a kamatok csökkenésére?
Gyurcsik Attila: A belső környezet miatt igen, de az MNB mozgásterét a globális gazdasági folyamatok is befolyásolják, az iráni válság mélypontján például inkább kamatemelést várt az EKB-tól és a Fed-től a piac. Ha nem lenne az iráni krízis, szerintem idén csökkenthetne a kamatokon az MNB.
Mit lehet kezdeni a magyar bérekkel?
Móró Tamás: A kétszámjegyű béremelési törekvések, célok, intézkedések termelékenység-növekedés nélkül abszolút nem fenntarthatók. Kevés szó esik róla, de a magyar bérszínvonal már magasabb, mint a dél-európai országokban: Görögországban és Portugáliában a medián bér alacsonyabb, mint a magyar (euróra átszámolva). Mit üzen mindez egy exportnak erősen kitett gazdaságnak, mint a miénk? Kőkeményen hatékonyságot kell növelni. Olyan béremelésnek nincs tere, ami mögött nincs termelékenység, mert az drasztikusan rontja a versenyképességünket.
Sokan a 2023-as lengyel helyzethez hasonlítják a magyar részvénypiac választás után látott felpattanását. Megáll az összevetés? Nálunk a választói felhatalmazás erősebb, ráadásul sokkal kevesebb a nagy volumenben kereskedhető részvény, könnyen lehet, hogy a külföldi befektetői kereslet csak a négy blue chip részvény piacán jelentkezik.
Gyurcsik Attila: Az OTP árfolyama már a választás előtt meglódult, sőt már nyáron elkezdődött a befektetők pozicionálása, a rezsimváltásban reménykedve. A külföldi befektetők a Politico poll-of-pollst, a magyar közvélemény-kutatások átlagát követték. Mivel ez hosszú ideje 10 százalékos Tisza előnyt mutatott, nem vállaltak túl nagy rizikót, amikor pozíciókat nyitottak a magyar részvényekben. Ami viszont izgalmas, hogy valójában semmit nem tudunk a Tisza programjáról. Számos itthoni tőzsdei cég menedzsmentje is kíváncsi, ha másért nem, a torz adórendszer, s benne a rettentő sok különadó miatt. Kérdés, hogy ezen a soron lesz-e változás az új kormány részéről, a különadókat aligha lehetséges egy év alatt kivezetni, túlságosan függ tőlük a költségvetés. Ha azonban érkezik egy, a hazai vállalatokat versenyképesség szempontjából nem hátráltató adórendszer, akkor a magyar tőzsdei cégek árfolyamában lehet egy upside, azon túl is, hogy diszkonton forognak most a régiós versenytársakhoz képest.
Nagyot szólt a hír, hogy a lengyel PKO Bank akár beléphet a magyar piacra. Hirtelen vonzónak látják a külföldiek a magyar gazdasági és szabályozói környezetet?
Móró Tamás: Ha érkezik egy lengyel hitelintézet és versenyt generál a magyar bankpiacon, az az ügyfeleknek a legjobb. Sőt, fordítva is szabaddá válhat az út, az OTP például megmérettetheti magát Lengyelországban, most is van több eladó pénzintézet náluk. A PKO bejelentése rávilágít a magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb problémájára: eddig bármikor bármilyen intézkedést meg lehetett hozni, ami visszafogta a beruházási aktivitást és a befektetési kedvet, hiszen kinek lenne vonzó egy olyan működési környezet, ahol bármikor érkezhet egy jogszabály, ami pillanatok alatt eltüntetheti egy vállalat akár teljes profitját.
Az utóbbi egy évben stabillá vált forint miatt lehet számítani az újonnan megképeződő megtakarításoknál eltolódásra a forintos eszközök felé?
Gyurcsik Attila: Igen, bár nem a kormányváltás miatt, hanem inkább az egy éve történt monetáris politikai szemléletváltozás okán.
Sajnos a forintnak a megelőző 15 éven keresztül tartó tendenciózus gyengítése alatt elég rossz lett a marketingje.
De aki az elmúlt 2-3 évben forintban takarított meg, már jobban járt. Egy határozott euróbevezetési céldátum egyébként az egész, forinttal szembeni negatív szentimentet eltüntetheti.
Elképzelhető, hogy a reptér, vagy az MVM mondjuk 49 százaléka magánbefektetőkhöz kerüljön tőzsdei bevezetéssel?
Móró Tamás: Az MVM kevésbé tűnik vonzónak, várhatóan továbbra is kitett lesz az állami szabályozásnak. Nagyon összetett kérdés a magyar energetika: a piac torz, a vállalatok a lakossági tarifa többszörösét fizetik, nem is biztos, hogy négy év elég a kesze-kusza működési környezet rendezésére. S arra sem, hogy egy piaci alapon működő energetikai holdinggá alakítsák át az MVM-et. De nem gondolom, hogy a prioritások közt szerepel a két cég tőzsdére vitele. Ugyanakkor nem kérdés, hogy nagyon ráférne a fejlesztés a magyar tőkepiacra.
Gyurcsik Attila: Van az Accorde Alapkezelőnek román részvényalapja, és így rálátásunk is a román állami energiavállalatokra, amelyek részvényeinek a 20-30 százaléka forog a tőzsdén. A tőkepiaci kontroll mindenképp jót tett a cégeknek, hiszen elvárás a transzparens működés. A reptérre is igaz, nem sok érv szól az ellen, hogy az állam a hazai befektetőknek lehetővé tegye a részvényvásárlást.
Összességében az új korszakban a gazdaság versenyképességének előmozdítása lenne a legégetőbb?
Gyurcsik Attila: Igen, de borzasztó nehéz megvalósítani. Verseny alapú piacgazdaságot kell építeni, ez tenne a legjobbat a hazai vállalatoknak, hogy versenyben megerősödve, adott esetben egymást felvásárolva lépjenek előre, folyamatos hatékonyságjavulással. Tehát kulcskérdés, hogy versengő piacgazdaságot akar csinálni az új kormányzat, vagy sem. Ha igen, akkor gyors növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, de nyilván ez sem fél év alatt lesz meg. De ott van előttünk a lengyel példa, más ugyan a gazdaságuk szerkezete, de alapvetően megcsinálták. Magyarországon a sikeres cégek is versenyben erősödtek meg, legjobb példa erre a régiós nagybankká vált OTP.
A magyar gazdaságra jelentkező külső kockázatok közt talán elsőszámú az iráni válság és az ehhez kapcsolódó energiasokk. Megfejthető másfél hónap elteltével, hogy mi volt az amerikai elnök célja, terve, elképzelése?
Gyurcsik Attila: Talán az lehetett a fejükben, hogy megismételhető a venezuelai művelet, vagy lesz egy kicsivel hosszabb villámháború, a végén egy iráni rezsimmel, amely barátságosabb viszont ápol majd a szomszédaival és esetleg az Egyesült Államokkal.
Nyilvánvalóan tévedés volt. Irán most az USA ukrán pillanata, hiszen az oroszok is három nap alatt akarták bevenni Kijevet.
Különbség az, hogy Oroszország nem demokrácia, az Egyesült Államok viszont az, ahol számít a benzin ára, vagy az amerikai kötvények hozama. Tehát más erők is jelen vannak, a döntés utáni súlyos következményekkel. Azt gondolom, csapdába sétált Trump, ami történt, az pofon az amerikai dominanciának.
Valószínűleg győzelemként lesz eladva, ha sikerül visszaállítani a háború előtti állapotot. Úgy is értelmezhető a helyzet, hogy Amerika lábon lőtte magát és a szétesés szélére sodorta a NATO-t, elidegenítve saját szövetségeseit. De az is egy értelmezés, hogy ezzel az elnök az Európai Unió megmentője lett, hiszen egyértelművé vált, nem számíthat Amerikára az EU, képesnek kell lennie megvédenie magát, energetikában pedig nem függhet sem az USA-tól, sem a Közel-Kelettől. Minden válság arra tanítja az Európai Uniót, hogy egyedül van és cselekedni kell, és a védelmi függés az Egyesült Államoktól, energetikai függés 2022 előtt Oroszországtól, most a Közel-Kelettől, káros. Tehát az Uniónak, ha önálló egységként meg akar maradni, akkor ezekre válaszokat kell adni.
Móró Tamás: A válság rendezésében nagy szerep hárulhat Kínára, talán az egyetlen országra, amely képes hatni az iráni rezsimre. Ugyanis a kínai gazdaság két legfontosabb felvevőpiaca Dél-Kelet Ázsia és Európa, ha ez a két térség letérdel az elszálló energiaárak miatt, az egyáltalán nem jó Kínának.
Amerika egyébként relatív értelemben kevésbé járt rosszul az iráni konfliktussal, mint más országok, de azért szerintem ők is érzik, hogy az nem egy optimista forgatókönyv, hogy Amerika csak kicsit veszít ezzel, mert ugye jelentős olaj és olajtermék exportőr, a világ többi részének viszont mindez nagyon fáj. Én azért abban bízom, ahogy Winston Churchill mondta, hogy Amerika mindig megtalálja a helyes utat, miután minden alternatívát kipróbált.
(Fontos megjegyeznünk, hogy az interjút április 16-án készítettük.)
