Magyarországon súlyos kormányzati terhekkel szembesül a bankszektor, köztük az OTP, a különadókkal kapcsolatban folyamatos ígéretek érkeztek a kivezetésről, de ebből nem lett semmi, sőt, az extraprofitadó összege idén is emelkedett – mondta Bencsik László, vezérigazgató-helyettes a hitelintézet pénteki sajtótájékoztatóján. Itt értékelte a menedzsment az első negyedéves eredményeket.
A teljes évi extra adókat az OTP is az első negyedévben számolta el. Ezért a 177 milliárd forintos számviteli profit jelentősen torzít, közelebb áll a valósághoz a 324 milliárd forint, ami akkor alakult volna ki, ha a speciális adókat időarányosan könyvelik el.
A 324 milliárd forintos nyereségadat inkább az irányadó, jobban tükrözi a bank alapfolyamatait.
A nettó kamatmarzs tovább emelkedett az első negyedévben, emellett továbbra is stabil a hitelportfólió, a problémás hitelek aránya tovább csökkent (3,4 százalékra).
Az OTP Magyarország az első negyedévben a speciális adóelszámolások miatt veszteséges volt (14 milliárd forint), de ez kevesebb mint a 2025-ös, első negyedéves hiány.
A bank menedzsmentje arra számít, hogy az extraprofitadót kivezeti a kormány, hiszen azt 2022-ben az úgynevezett vészhelyzet miatt rendelték el, ez az állapot azonban a napokban megszűnt. Ugyanakkor ez idén aligha történik meg a várakozásaik szerint.
Ez egyébként a legsúlyosabb adótétel, ezen a soron tavaly 54 milliárdot fizetett be az államkasszába az OTP, idén ez 115 milliárd forint lesz (és ez már az állampapír-vásárlásokkal csökkentett összeg). Az összes kormányzati teher idén 330 milliárd forintra rúghat idén:
- extraprofitadó: 115 milliárd
- banki különadó: 35 milliárd
- tranzakciós illeték: 180 milliárd
- a kamatstop és a moratórium hatása egyelőre nem megbecsülhető
Az Otthon Start továbbra is szárnyal, az első negyedévben 216 milliárd forint hiteligény futott be erre a termékre, emellett 26 milliárd forint volt az egyéb támogatott lakáshitel és 37 milliárd a piaci jelzáloghitel. Egyébként a kereslet némileg csökkent, az előző negyedévben 274 milliárdnyi Otthon Start igény érkezett be a bankhoz.
A hazai jelzálog-hitelezésben, a szerződéses összeg alapján az OTP piaci részesedése az első negyedévben meghaladta a 40 százalékot, a tavalyi 33,5 százalék után. Ez annak köszönhető, hogy a támogatott konstrukciókban nagyon magas az OTP piaci részesedése és a folyósítás volumenében is piacvezetők, köszönhetően a magas kapacitásaiknak.
Bencsik László szerint nagy esély van arra, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon, ez értelemszerűen a hazai pénzintézetek számára is kiváló hír.
De az idei évi GDP növekedésre még mérsékelt lehet az új kormányzati gazdaságpolitikának. Az OTP elemzői idénre 1,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
Az első negyedéves forinterősödésnek van érdemi hatása, minél alacsonyabb az euró-forint árfolyam, annál alacsonyabb a külföldi bevételek forintban kimutatott értéke.
Az OTP állampapír-portfóliójának átlaghozama kicsivel még alacsonyabb az aktuális piaci hozamoknál. Jelenleg 3140 milliárd forint portfólió névértéken az OTP mérlegében lévő magyar állampapírok összege. Az átlaghozam 5,6 százalék. A kötvényekből 800 milliárd forintnyi jár le idén.
Az OTP bejelentette, hogy két év után egyes szolgáltatások díját megemelik, átlagosan 3,6 százalékkal (tavaly az infláció 4,4 százalék volt).
A péntek délelőtti tőzsdei reakció negatív, az árfolyam több mint 2 százalékkal csökkent.
Így látják az elemzők
Az Erste elemzője összességében úgy látja, hogy az első negyedéves eredményeket erősen torzították az időben előrehozott különadók, ugyanakkor a korrigált számok alapján az OTP továbbra is kiemelkedő jövedelmezőséget és erős működési trendeket mutat. A nettó kamateredmény bővülése, a hiteldinamika és a magas kamatmarzs különösen pozitív fejlemények, míg a magasabb költségnövekedés negatív tényezőként jelentkezett. Az eredmény enyhén felülmúlta a várakozásokat, de összességében a piaci megítélés szempontjából a hatás semlegesnek tekinthető.