Milyen volt az idei első negyedév tőkepiaci, befektetési szempontból? Geopolitikai bizonytalanságok, energiaválság és komoly tőzsdei kilengések, amit az országgyűlési választási kampány még intenzívebbé tett. A következő időszak legnagyobb kérdése, hogy magas marad-e az olajár, lábra tud-e állni az európai ipar, illetve képes-e növekedési pályára állni és elindulni az euró felé vezető úton a hazai gazdaság?
Április 12-én Magyarország rendszert váltott: a választók leváltották a 16 évig regnáló Orbán-rezsimet és a Tiszának adták meg a lehetőséget kormányalakításra. Ez egy teljesen új gazdasági perspektívát állít az ország elé.
„A forintárfolyam jelentősen erősödött a Tisza győzelme után” – mondta Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője a pénzintézet sajtóeseményén.
- A 390-es forint/euró-célárát 375-re csökkentette az MBH,
- míg a tízéves hozamvárakozást 6,7 százalékról 6,2-re csökkentették.
Ennek oka egyrészt az euróbevezetés miatti konvergencia, valamint az uniós pénzek hazahozatala. A kiszámíthatatlannak tűnő környezetben különösen fontossá válik a mértéktartó, reális helyzetértékelés.
Ez a hirtelen erősödésre és ingadozásra való hajlam a forintot a régiós devizák „vadócává” teszi, mely jelenséget valószínűleg az magyarázza, hogy az utóbbi hetekben egy jó belépő pillanat kínálkozott hosszú távú pozíciók kiépítéséhez.
„Amennyiben az új kormány érdemi lépéseket tesz az euró bevezetése érdekében, az további csökkenést hozhat a kamatokban és erősödést a forintárfolyamban” – húzta alá Vince Péter.
Elképesztően mozgalmas volt 2026 geopolitikai események terén is: a venezuelai eseményektől a közel-keleti konfliktus eszkalációjáig több sokk is érte a piacokat. Ennek következtében a tőzsdéken erősödtek a szélsőséges kilengések, a kötvényhozamok emelkedni kezdtek, az energiahordozók árai megugrottak.
„Azt tapasztaljuk, hogy a befektetők egyre tudatosabban, hosszú távú szemlélettel keresik a diverzifikált portfóliókat és a szakmailag megalapozott döntéstámogatást. Ez megerősít bennünket abban, hogy az erős elemzési háttérre és a személyre szabott kiszolgálásra építő stratégiánk képes stabilitást biztosítani ügyfeleinknek” – hangsúlyozta Nyitrai Győző üzleti és általános vezérigazgató-helyettes.
Olaj és technológia
A bizonytalanság tapintható a piacokon: a globális gazdaságot jelenleg leginkább az iráni konfliktus és az ahhoz kapcsolódó olajválság hatásai befolyásolják. Bár az olajárak kilengéseiben megjelenő kockázat magas, a határidős olajtermékek árazása azt mutatja, hogy a befektetők középtávon normalizálódásra számítanak. 2027-re már 80 dollár alatti szintre csökkenhet az olaj hordónkénti ára.
A bizonytalanság ellenére a tőzsdék az idei évben eddig pozitív irányba fordultak – az Egyesült Államok vezető indexeinek átlaga például 4 százalékos pluszban jár –, valamint a kötvénypiaci kockázati felárak is csökkentek, ami alapvetően optimizmust jelez.
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban a globális makrogazdaságról alkotott kép egyértelműen romlott. Jelenleg az év eleji szintnél gyengébb növekedés tűnik valószínűnek a világ számos meghatározó gazdaságában. Mindez óvatosságra intheti a befektetőket.
„Érdekes jelenség, hogy ugyan a piac erősödik, ezt a többletet mindössze pár szektor eredményei adják. Az év elején még sokat hallhattunk arról, hogy az iráni háború és a mesterséges intelligencia (AI) megtérülésével kapcsolatos kételyek miatt erőre kap az energetika és az ipar, viszont mostanra a befektetők a technológiai szektorhoz is visszataláltak. Napjainkban a nyersanyag- és az IT-szektor szereplői egyszerre erősödnek – és ez a két terület meg is határozza a tőzsdét” – mondta Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője.
Arról beszélt, hogy az IT-szektor volt a sztárszegmens a geopolitikai kockázatok következében, ami meglepő trend – korábban erre nem láttunk túl sok példát. Ugyanakkor a „vas és technológia” versenyét láthatjuk: azok a technológiai cégek maradhatnak nyertesei ennek a világnak, akik a vasat is beteszik a technológiák mögé. A jövőben az egészségügyi és pénzügyi szektorok is erősödhetnek.
Fiskális átalakulás
Az optimista amerikai piaccal szemben a jelentős részben ipari termelésre építő európai gazdaság még mindig csak óvatos előjeleit mutatja egy valamikori fellendülésnek. A kilábalás motorja a német fiskális lazítás lehet – amennyiben képes a kontinens egészének követendő példaként szolgálni. Noha az elemzők várakozásai pozitívak az idei és a jövő évre, a gyakorlatban ennek hatása még nem érzékelhető.
A piac azt várja, hogy magasabb infláció lesz Németországban (így Európában), mint az Amerikai Egyesült Államokban. Pont emiatt az Európai Központi Bank (EKB) két kamatemelést is betervezett az évre.
A fiskális teher más-más mértékben sújtja a fejlett és feltörekvő gazdaságokat. Az eurózónában globálisan konzervatívnak mondható hiánnyal dolgoznak. Itt lenne Európának fiskális mozgástere, ami a narratíva fontos része. Brazília gazdaságát érdemes figyelni, ott nagy elmozdulásra nincs lehetőség, mert sokkal inkább „sztorialapú” befektetéssel dolgoznak.
Szélsőségek kivédése
A 2010-es évtized befektetési szempontból egy sokkal könnyebben lekereskedhető évtized volt, ezzel szemben a 2020-as években az infláció, a populizmus és a geopolitika jelentős töréseket okoztak – erről már Bene Zsombor, az MBH Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Épp ezért az alapkezelőnél az abszolúthozamú befektetésekre helyezik a hangsúlyt, melyek minden piaci környezethez képesek könnyen alkalmazkodni. Ezek alternatívát jelentenek a gyakran komoly kilengéseket produkáló részvénypiaci befektetések mellett. Szélsőséges kilengésekkel jellemezhető, volatilis időszakokban ez a befektetési stratégia képes kisimítani a váratlan helyzetekből adódó hirtelen változásokat.
„Az MBH Alapkezelő abszolút hozamú alapjai az idei év első négy hónapjában nagyságrendileg 3 és 6 százalék közötti hozamot értek el, míg ugyanebben az időszakban a legnagyobb részvényindexek akár 10 százalék fölötti erősödéseket és gyengüléseket is produkáltak” – mondta Bene Zsombor.