Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Business Fest 2026 egyik kerekasztal-beszélgetésén arról beszélgettek a résztvevők, hogy a magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak a munkaerőhiány kezelésére egy folyamatosan változó gazdasági és demográfiai környezetben.
Az új szabályozások miatt bár egyre gyakrabban merül fel a külföldi munkaerő kiváltásának lehetősége, a szakértők szerint a valóság jóval összetettebb: a hazai munkaerő-tartalékok jelentős lehetőségeket rejtenek, ugyanakkor önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vendégmunkások szerepét.
A harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása azután került újra a középpontba, hogy június elején szigorították a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A szektor szereplői azt a kulcskérdést járták körbe, hogy vajon képes-e a diákmunka hatékonyan pótolni a szigorítások miatt kieső munkaerőt.
A beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. A tapasztalatok szerint a külföldi munkaerő nem azért jelenik meg a magyar piacon, mert olcsóbb lenne a hazai dolgozóknál, sőt alkalmazásuk sok esetben magasabb költséggel jár. A vállalatok döntése mögött elsősorban a megfelelő létszám biztosításának kényszere áll, különösen a termelő szektorokban.
A szakértők szerint a gyakran emlegetett több százezres inaktív munkaerő-tartalék gyors bevonása nem reális forgatókönyv. Az érintettek jelentős része egészségügyi, szociális vagy földrajzi okokból jelenleg nem mobilizálható, sok esetben pedig hosszú távú rehabilitációra vagy átképzésre lenne szükség ahhoz, hogy stabil munkavállalóvá váljanak. Ezzel párhuzamosan a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is fokozzák a kihívásokat: ma már több ember lép ki a munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint ahány fiatal belép oda.
A résztvevők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy számos alternatív munkavállalói csoportban komoly potenciál rejlik. A diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok mind olyan célcsoportok, amelyek megfelelő munkakörökben és megfelelő feltételek mellett jelentős segítséget nyújthatnak a vállalatok számára.
A számok ezt már ma is igazolják: évente mintegy 200 ezer diák és 40 ezer nyugdíjas dolgozik szövetkezeti formában Magyarországon, miközben a nyugdíjas foglalkoztatás aránya még mindig elmarad számos nyugat-európai ország gyakorlatától. Emellett közel 50 ezer külföldi diák tanul jelenleg Magyarországon, akik sok esetben motiváltak a munkavállalásra.
A magyar munkaerőpiac jövője nem a vagy-vagy megoldásokban rejlik. Nem a külföldi munkaerő vagy a hazai tartalékok között kell választanunk, hanem meg kell találnunk azt az egyensúlyt, ahol a diákok, nyugdíjasok, kismamák, külföldi diákok és a külföldi munkavállalók egymást kiegészítve járulnak hozzá a gazdaság működéséhez. A valódi versenyelőnyt azok a vállalatok szerzik meg, amelyek nyitottak az új megoldásokra, képesek alkalmazkodni, és mernek kilépni a megszokott keretek közül
– mondta Kiss Nikolett, a WHC Csoport régióvezetője.
A jövőre vonatkozó előrejelzések szerint a külföldi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen része marad a magyar gazdaságnak, ugyanakkor egyre fontosabb szerepet kapnak majd a diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok is. A fenntartható megoldást várhatóan nem egyetlen forrás, hanem ezeknek a munkaerőpiaci csoportoknak az együttes alkalmazása, valamint a vállalatok növekvő rugalmassága és innovációs képessége jelentheti.
