Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki közleményében megerősítette, hogy a közel-keleti konfliktus okozta energiasokk miatt az euróövezeti infláció várhatóan 3,1 százalékra nő a második negyedévben. A jelenlegi előrejelzéseik szerint a fogyasztói árindex a harmadik negyedévben 2,8 százalékra csökken, az energiahordozók határidős árazásának várható csökkenése után.
Az EKB figyelmeztetett az iráni háború miatt a növekedési kilátásokra leselkedő kockázatokra is:
- amelyek elhúzódó energiaválságot válthatnak ki,
- negatívan befolyásolhatják a keresletet, a kiadásokat és a fogyasztói bizalmat,
- valamint megzavarhatják az ellátási láncokat,
- csökkenthetik az exportot
- és gyengíthetik a fogyasztást és a beruházásokat.
Ugyanezek a tényezők a vártnál magasabb inflációt is eredményezhetnek a jegybank szerint. Például ha az inflációs várakozások magasan maradnak, amire válaszul jelentősebb béremelést követelnének a munkavállalók, illetve ha az energiaárak emelkedése nagyobb mértékben jelenne meg más termékek és szolgáltatások árazásában.
Az EKB előrejelzése szerint az energiahordozók inflációja 2027-ben negatívba fordul, főként a bázishatások miatt, majd 2028-ban újra jelentősen emelkedik, amikor az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetése várhatóan 0,2 százalékponttal felfelé módosítja a fogyasztói árakat.
Az élelmiszerárak inflációja várhatóan 2026 végétől felgyorsul, mivel az energiaárak megugrásából eredő költségnyomás átgyűrűzik a fogyasztói élelmiszerárakba, enyhülés itt csak 2028-ban remélhető.
