Sikeres hatást váltott ki
a kormány és a jegybank közötti elmúlt napokban történt adok-kapok, a forint
ennek hatására éves mélypontja közelébe gyengült az euróval szemben. Sőt,
jelezvén hogy a történet magyar specifikus és nem pedig régiós fejlemény
következménye, a forint a zlotyval szemben soha nem látott mélypontra került.
A Financial Times egy a
helyzetről készült elemzésében rámutat, a két közép-európai ország az elmúlt
hónapokban merőben eltérő utat járt be. Magyarország vitákba keveredett
nemzetközi partnereivel, például az EU-val és más NATO-tagállamokkal, míg a
kormány és a központi bank között egyre nagyobbak a feszültségek. Eközben az Európai Bizottság megkezdte Lengyelország 137 milliárd eurónyi befagyasztott
uniós forrásának felszabadítását, miután a közelmúltban úgy döntött, hogy Varsó
határozott erőfeszítéseket tett a jogállamiság helyreállítása érdekében.
A forint az elmúlt hat
hónapban 6 százalékkal esett a zlotyval szemben, és ezzel ért valaha mért
legalacsonyabb szintjére. Az Európai Központi Bank múlt héten szólította fel a
magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben az MNB függetlenségét, egy nappal
később az MNB pedig 100 bázisponttal, ö százalékra csökkentette az alapkamatot.
A kamatcsökkentés tovább
csökkentette a két ország hitelfelvételi költségei közötti különbséget. Lengyelországban
az alapkamatot 5,75 százalékon tartják az októberi parlamenti választások óta,
amelyek Donald Tuskot, az Európai Tanács korábbi elnökét juttatták vissza
hivatalába.
-A forint kamatelőnye olvad, míg a zlotyé stabil – kommentálta a helyzetet Virovácz Péter, az ING elemzője.
A feszültség csütörtökön
fokozódott amikor Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, hogy a magyar
kormány jelentős támadást tervez a bank függetlensége ellen, és hogy a kormány gazdaságélénkítő
politikája kudarcra van ítélve- írja a lap.
A kormány gyorsabb kamatcsökkentést sürgetett, s eközben törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné
számára, hogy szigorúbb ellenőrzést gyakoroljon a központi bank működése felett,
bár a monetáris politika felett nem. A Matolcsy és az Orbán-kabinet tagjai
közötti növekvő ellenségeskedés is hozzájárult ahhoz, hogy sok befektető úgy
látja, hogy a központi bankot a kormány befolyásolási kísérletei célba vették.
Eközben Lengyelországban
a központi bank vonakodott a kamatcsökkentéstől, és az elemzők arra számítanak,
hogy a következő kamatcsökkentésre az idei harmadik vagy negyedik negyedévben
kerül sor - ha egyáltalán sor kerül rá. A döntéshozók a középtávú inflációs
kockázatokra helyezték át a hangsúlyt, kiemelve a szűk munkaerőpiac, a
robusztus bérnövekedés és az expanzív költségvetési politika veszélyeit.
A zloty az elmúlt egy
évben az egyik legjobban teljesítő fő valuta volt világszerte, 9,5 százalékkal
erősödött a dollárral szemben. A forint a 10 legrosszabbul teljesítő deviza
között volt, 3,9 százalékkal csökkent értékelődött le a zöldhasúval szemben.
Az osztrák Erste Bank elemzői is a fent említett két okot látják a forint múlt héten tapasztalt alulteljesítése mögött. A kamatvágást és a kormány és a jegybank között kiélesedő konfliktust.
Eközben fontos tényezőt jelentenek az uniós források is, amelyek Lengyelországba áramlanak, míg Magyarországnak még többet
kell tennie ahhoz, hogy teljes hozzáférést kapjon ezekhez. A piac arra számít, hogy a
Brüsszelből felszabaduló források legalább egy részét zlotyra váltják majd.
A zloty forinttal
szembeni árfolyama február elején törte át 89,5-es csúcsát, amelyet előtte
utoljára 2022 decemberében állított be. A ma reggeli kereskedésben már 91,5
felett járt az árfolyam. 14 évvel ezelőtt 69 forint volt egy zloty, ami annyit
tesz, hogy 2010 márciusa óta mintegy 32 százalékkal értékelődött le a magyar
fizetőeszköz a lengyelhez képest.
