Az eurót ismét 270 forint körül adják-veszik, s az árfolyam meglehetősen volatilis. A feltörekvő piacokra általában véve is rájár a rúd, múlt héten például a román és a bolgár államadósság leminősítése borzolta a kedélyeket. Itthon pedig tíz napra felfüggesztették a nyílt végű ingatlanalapok forgalmazását.
A helyzet tehát súlyos - ezt szűrik le a laikusok, és igencsak zavarba ejtő, hogy ezt más érvek is alátámasztják. Ilyen például a forint gyengélkedése a magas kamat ellenére, valamint az, hogy az állampapírpiacon is számottevő hozamemelkedés tapasztalható.
Egyetlen jó hír, hogy az állampapírpiacra ha a korábbi hozamok nem is, de a likviditás visszatérni látszik. A múlt héten aukcionált három hónapos diszkontkincstárjegyből például igen komoly mennyiséget is megvettek volna, igaz, árnyalja a képet, hogy a tervezettnek megfelelő mennyiségű értékesítés mellett ennek ellenére 12,18 százalékos lett az átlagos hozam. Mivel ez a szint számottevően a jegybanki alapkamat fölött van, akár azt is mondhatnánk, a piac további kamatemelést áraz, annak ellenére, hogy ilyet még a legmerészebb elemzők sem nagyon prognosztizálnak, sőt, inkább azt találgatják, mikor és milyen ütemben történik majd a kamatcsökkentés.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jelenlegi kamatszint egészségtelenül magas, a nagyszabású emelés egy rendkívüli helyzet kezelésére tett kísérletként értékelhető. Más kérdés, hogy mennyire hozta meg a várt eredményt - ha a jelenlegi forintárfolyamot nézzük, sommásan azt mondhatnánk, semennyire, persze nagy kérdés, hol állna most a forint kamatemelés nélkül...
Valószínűleg tehát nem kamatemelési várakozásról van szó, inkább arról, hogy a látszat ellenére még mindig kevés a magyar állampapírokba befektetésre váró pénz a piacon, ezért a bátrak, akik ilyen befektetést eszközölnek, jelentős kockázati prémiumot képesek érvényesíteni. Biztatónak mondható ugyanakkor, hogy az aukciós hozam a megelőző hetihez képest jelentősen csökkent, ehhez persze hozzá kell tenni, hogy nem a mostani hozam tekinthető alacsonynak, hanem az egy héttel korábbi irracionálisan magasnak.
Az aktuális piaci helyzet igencsak eltérő felmérését jelzi, hogy az átlag és a maximum között viszonylag magas, hét bázispontos volt a különbség. Ennél is zavarba ejtőbb volt azonban az egyéves papírnál, ahol az átlag 12,72 lett, de ennél még 48 ponttal magasabb hozam mellett is sikerrel járt, aki ezen a szinten adott be ajánlatot.
Az állampapírhozamok a hosszabb futamidőknél (kötvények) számottevően emelkedtek, ami azért is érdekes, mert mint ismeretes, teljesen megszűntek a kötvénykibocsátások. Ez utóbbi tény is képes azonban aggodalommal eltölteni az arra hajlamosakat. Az államadósság ugyanis attól még megmarad, hogy nem bocsátanak ki kötvényeket, a lejáró papírokat vissza kell fizetni, amihez pénzre van szükség. Egyszóval tovább kell finanszírozni az államadósságot, ha nem kötvényekkel, hát másként. Erre a célra ugyan most kiválóan alkalmas az IMF-től kapott hitelkeret, azonban ez nyilván nem a probléma végleges megoldását jelenti. A dolog kissé ahhoz hasonlít, mintha egy létfenntartási gondokkal küzdő munkanélküli a szomszédjától egy nagyobb összeget kap kölcsön: átmenetileg ez megoldja a létfenntartását, hosszú távon azonban nem kerülheti ki, hogy munkát találjon...
