A Napi Gazdaság cikke
A kamatdöntés rávilágított, egészen mást jelent az óvatosság, amikor csökkenteni, illetve amikor emelni kell a kamatokat. Előbbi esetben célravezető lehet a kis lépések taktikája, hiszen nem tudható előre, a lazításnak milyen erősek lesznek a mellékhatásai, például ami a nemzeti valuta gyengülését illeti. Az emelés azonban ennél sokkal veszélyesebb - egyszerűen belátható ez, ha arra gondolunk, hogy a csökkentésnek van egy természetes határa (a nulla), az emelésnek viszont nincs. Ez azért fontos, mert a piaci szereplők általában sorozatokban gondolkodnak, így a legutóbbihoz hasonló lépéseket várnak. Különösen akkor, ha a lépés mértéke kisebb, mint az indokolt lenne. A várakozások pedig gyakran önbeteljesítő jóslatokat gerjesztenek, ami spirál kialakulásához vezethet. A jegybankot tehát adott esetben a piac belekényszerítheti egy nehezen megfékezhető emelési sorozatba. A kamatemelést tehát célszerű úgy intézni, hogy ne havi rendszerességgel ismétlődő sorozatot várjanak a befektetők, ezt pedig legegyszerűbben úgy lehet elérni, ha egy lépésben inkább túllő a célon.
Ettől függetlenül persze nem lehet kizárni a további kamatemelést, már csak azért sem, mert a mostani döntés indoklása tartalmazott arra utaló elemeket, hogy szükség esetén tovább is megy a jegybank.A forint árfolyamára a kamatemelés - különösen hogy a vártnál nagyobb mértékű volt - elvileg erősítő hatást kellett volna hogy gyakoroljon. Azonnali és heves reakció nem következett be. Valószínűleg azért, mert volt egy forintgyengítő tényező is: az éppen a kamatdöntés napján kialakuló kormányválság. Így a két ellentétes hatás eredőjeként a forint gyakorlatilag ott maradt, ahol korábban volt.
Az állampapírpiacra viszont elviekben is gyengítő, azaz hozamemelő hatást kell hogy gyakoroljon a kamatemelés. Így itt a kormányválság nem ellensúlyozta, hanem súlyosbította a helyzetet. Ennek megfelelően a hétfő délutáni referenciahozamok futamidőtől függően 15-53 ponttal magasabb értékeket mutattak, mint egy munkanappal korábban. A helyzet azonban némileg súlyosabb volt annál, amit a számok mutatnak, ugyanis ismét likviditási zavarok léptek fel.
Nem tett jót a hazai piacoknak a nemzetközi helyzet sem: újabb csontvázak estek ki a szekrényből, újabb banki veszteségleírásokat jelentettek be a jelzáloghitel-válsággal összefüggésben. Ezek a már-már permanensen érkező hírek önmagukban is elriasztják a befektetőket a feltörekvő piacoktól, de különösen azoktól, ahol belpolitikai és/vagy belgazdasági problémák is mutatkoznak.A kormánykoalíció felbomlásával együtt járó pánik azonban hamar elült (már ami a piaci hatásait illeti): a befektetők hamar rájöttek, egyszerűen annyi változás lesz, hogy kisebbségi kormányzás következik. Ilyen körülmények között persze nehezebb megvalósítani néhány dolgot, ebből azonban a befektetőket leginkább a hátralévő reformintézkedések érdeklik, ezek azonban a népszavazás után amúgy is felpuhultak. Segítette a megnyugvást az is, hogy a nemzetközi piacok keddre ugyanígy megemésztették a hétfői rossz híreket.
Mind a forint-, mind az állampapírhozamok jelentősen javultak tehát, utóbbiak persze csak részlegesen nyerték vissza a hétfői veszteséget. Összességében tehát azt mondhatjuk, a forint erősödött, az állampapírhozamok pedig mérsékelten emelkedtek, mintha pusztán a kamatemelés történt volna.
Ami a héten tartott állampapír-aukciókat illeti, a három hónapos diszkontkincstárjegy 8,83 százalékos aukciós átlaghozama több szempontból is kommentálható. Egyrészt a merész kamatemelés ellenére elvben újabb emeléssel kapcsolatos várakozást jelez. Valószínűbb azonban, hogy különösebb megfontolások nélkül egyszerűen a vásárlók megfogyatkozása tette lehetővé a bátraknak, hogy az alapkamat fölött akár 89 ponttal (ennyi volt a maximális hozam) is három hónapos papírhoz jussanak. Optimista megközelítésben pedig azt mondhatjuk, hogy az 50 pontos emelés ellenére a három hónapos hozam csak 34 ponttal emelkedett az előző hetihez képest. A hat hónapos papír 8,81 százalékos átlagot ért el másnap, már valamivel nyugodtabb piaci környezetben. Az egyéves papír viszont átlagosan 9,13 százalékon kelt el.
