A hitelezők érdekeit sértő cselekmények vonatkozásában közös jellemző, hogy minden esetben a gazdasági társaság tartozik az attól elkülönülő hitelezőnek, ennek megfelelően a legtöbb bűncselekményt csak az ő sérelmükre lehet elkövetni. Ezzel szemben az alábbi bűncselekmények valamely formában a társaság tagjainak érdekeit sértik, így ezen büntető jogszabályok belső és nem külső jogviszonyokat érintenek. A gazdasági büntető szakjogász ezeket járja körül.
A Büntető törvénykönyv 298/C. szakasza szerint „aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás (nem pénzbeli betét) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéknél, ha pedig a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapította meg, a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél magasabb értéken jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A Btk. bünteti a közreműködőket is.
A cselekmény törvénykönyvbe iktatását az indokolta, hogy a cégbíróságok egyre nagyobb számban tapasztalták: az apport egyáltalán nem felel meg a megjelölt értéknek, általában felülértékelt. Ezért a cégbíróságok többsége ingatlanok vonatkozásában egyre inkább könyvvizsgálói értékeléshez kötötte az apport szolgáltatását. Számos esetben a nagy értékű ingók kapcsán is ugyanezt követelte meg, különben a cégbejegyzési kérelmet elutasította. Gyakran eleve nehéz feladatnak minősült a meghatározás, főleg olyan ingók (például gépkocsik) esetében, amelyek piaci ára folyamatosan változott.
Az apportnak ténylegesen azt az értéket kell képviselnie, amit valójában ér. Ezt kívánja meg mind a hitelezők, mind a tagok vagyoni érdeke. Amennyiben az apport alulértékelt, ez a hitelezők érdekeit semmiféleképpen nem sértheti. Erre tekintettel a tagok közös megegyezéssel az érték alá is szállhatnak, ha a könyvvizsgáló azt a valódi értékben megállapította. Bűncselekmény már akkor is megvalósulhat, ha az eltérés csak kisebb mértékű.
A bűncselekmény alanya lehet az apportot nyújtó és elfogadó személy, illetve a meghatározásban bármilyen formában segédkező, illetve azt regisztráló elkövető. Így legfőképpen a cég ügyvezetőjére és tagjára, a könyvvizsgálóra, illetve közreműködő harmadik személyre korlátozódik a terhelti kör. A magatartással egyidejűleg a magán- és közokirat-hamisítás is megvalósul. Utóbbi akkor, ha az apportot tartalmazó magánokiratot a cégbíróság iktatja, mert ezzel a közokirat-hamisítás kísérleti szakba lép és ez már kizárja az addig megvalósult magánokirat-hamisítást.
Baranyi Róbert, ügyvéd
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.