Higgs először 1964-ben írta le az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Physics Letters című fizikai folyóiratában megjelent tanulmányában az elméleti alapjait annak a részecskének, melynek aztán évtizedekkel később sikerült igazolni a létezését a szervezet nagy hadronütköztetővel végzett kísérletei során, 2012 júliusában. A kísérleteket 2008-ban kezdték el. A felfedezett részecskéket a kutató tiszteletére Higgs-bozon részecskéknek nevezték el. 

A fizikus a Nobel-díjat megosztva kapta François Englert belga elméleti fizikussal, akinek 1964-ben végzett munkája szintén közvetlenül hozzájárult a felfedezéshez. Higgs a Királyi Társaság tagjaként szakmai életének jelentős részét az Edinburgh-i Egyetemen töltötte, ahol az ő tiszteletére hozták létre a Higgs-központot 2012-ben – írja a The Guardian.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a Nobel-díj odaítélésekor azt mondta, hogy a világegyetem tudományos megértését megalapozó modell „egy különleges részecske, a Higgs-bozon részecske létezésén alapul". A részecske egy olyan láthatatlan mezőből származik, amely az egész teret kitölti.

Részecskegyorsító épülne húszmilliárd euróból

A legújabb Cern részecskegyorsító tervei még elbírálás alatt vannak. A kutatók azt állítják, elengedhetetlen a gép az univerzum titkainak feltárásához, azonban a kritikusok szerint a részecskefizikusok ideje lejárt.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport