Svédország legnagyobb hírügynöksége felfedezte, hogy azokat a cikkeket, amelyeket mesterséges intelligenciával támogatnak meg, sokkal több ideig olvassák az olvasók. Ez alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy elfelejtettek az emberek olvasni, és lelassultak az olvasási képességeik, hanem pontosan az a mutató emelkedett az egyes cikkeknél, amelyekért szinte ölnek a hírportálok – azaz, hogy mennyi időt töltenek egy cikken, miután azt megnyitják.

Az Aftonbladet svéd portál az év elején kezdett kísérletezni a ChatGPT-vel a hírszobájában azzal a céllal, hogy egy olyan eszközt hozzon létre, amely segít tesztelni, mire képes a mesterséges intelligencia az újságírásban. Az eredmény egy MI által generált cikk-összefoglaló lett. A kezdeti eredmények pedig pozitívak – mondta Martin Schori szerkesztő a Press Gazettenek.

A beszámoló szerint az olvasók váratlanul hosszú időt töltenek azoknak a cikkeknek az olvasásával, amelyekhez a MI összefoglalót készített. 

Olyan mértékben megugrott az olvasottság ezeknél a cikkeknél, hogy a lapnál először azt hitték, tévedés történt a mérésekben.

Schori kifejtette, hogy az olvasók olyan általános ismereteket szerezhetnek az összefoglaló által, hogy nagyobb valószínűséggel mennek tovább a cikkre, és olvassák végig.

A „Snabbversions”-nek (angolul „quick versionnek”, magyarul „gyors verzióknak”) nevezett összefoglalók a ChatGPT-tulajdonos OpenAI API-ját használják, és integrálva vannak az Aftonbladet CMS-ébe.

A Snabbversions, amelyek már megjelentek az Aftonbladet számos hírében és sportcikkében, népszerűnek bizonyultak a fiatalabb közönség körében. A fiatalabb olvasók közel 40%-a választja az összefoglalók elolvasását.

Az újságírók ne féljenek, hanem használják a technológiát

Schori elmondta, a kezdeti nagy eredmények ahhoz vezetettek, hogy az Aftonbladet majdnem kihagyta az emberi ellenőrzés lépését. Márpedig a vállalati szabályzat szerint minden mesterséges intelligencia által generált tartalmat emberi szerkesztő ellenőriz. A mesterséges intelligencia által generált összefoglalókba azonban kezdett becsúszni néhány hiba, amelyet a kiadó nem tudott megmagyarázni. Schori számára ez azt mutatta, hogy az emberi ellenőrzés lépése kulcsfontosságú.

Ezen hibák miatt

a szerkesztőség egy része egyáltalán nem rajong az MI-használatáért.

Az Aftonbladet generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos politikája viszont arra ösztönzi az újságírókat, hogy kísérletezzenek a technológiával. Tehát javasolják, hogy használják a MI-t például szalagcímekhez vagy kutatásokhoz. 

„Megértek minden aggodalmat, és nyilvánvalóan sok aggodalmunk is van, de újságíróként úgy gondolom, hogy a reakciónknak a következőnek kell lennie: rendben, itt egy új technológia. Mit tehetünk vele? ” – mondta Schori.