Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adatközpontok gyors ütemű fejlesztése elérte az Európai Unió tisztviselőinek ingerküszöbét is, nem véletlenül dolgoztak ki egy technológiai szuverenitási csomagot, amely többek között a chipgyártást is kulcsfontosságú iparágnak nevezte meg.
Az Európai Unió deklarált célja, hogy 2035-re megháromszorozza az adatközpontok kapacitását, amelyre minden esély megvan, hiszen Európa felhő- és mesterségesintelligencia-piaca gyorsan növekszik: a 2022-es 70 milliárd euróról 2028-ra várhatóan 200 milliárd euróra nő.
Ahogy már korábban részletesen megírtuk, a technológiai szuverenitási csomag négy területre összpontosít:
- a félvezetőipar fejlesztésére az AI-ökoszisztéma erősítése kapcsán;
- az európai felhőtechnológiai és AI-kapacitásban rejlő lehetőségek kiaknázására;
- a digitális autonómia érdekében a nyílt forráskódú alternatívák bővítésére;
- illetve az energiarendszer digitalizálására az adatközpontok integrálása érdekében.
AI és a megújuló energia
A négy terület közül az utolsó, azaz az energiarendszer digitalizálása szorosan összefügg az adatközpontok megújuló energiával történő ellátásával. Az AI előretörésével együtt ugyanis nem csak az adatközpontok kapacitását kell fejleszteni, hanem azok növekvő energiaigényét is optimalizálni kell, hiszen jelentős környezeti és éghajlati hatást is nevesíthetünk. Többek között a nagy mennyiségű hűtővíz iránti igény és a szén-dioxid-kibocsátás miatt lényeges, hogy dekarbonizált energiaforrások álljanak a rendelkezésre.
Az adatközpontok jelenleg a világ teljes éves villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 1,5 százalékáért, azaz 415 terawattóráért (TWh) felelősek. Az előrejelzések szerint fogyasztásuk 2030-ra több mint kétszeresére fog nőni, amelyek főként AI-célokat szolgálnak majd. Az Európai Unió szerint éppen ezért az adatközpontok energiafogyasztásának, valamint környezeti és éghajlati hatásának méréséhez kulcsfontosságú az üzemeltetők nagyobb átláthatósága.
Nem véletlen, hogy az úgynevezett energiahatékonysági irányelv bevezette a kötelezettséget az adatközpontok energiateljesítményének nyomon követésére és jelentésére. A Bizottság által készített adatbázis adatokat gyűjt az energiateljesítmény és a vízhasználat szempontjából. Az adatközpontok közös uniós minősítési rendszerének létrehozásáról szóló rendelet pedig bevezet egy minősítési rendszert is.
Stratégiai ütemterv
A digitalizáció nem csak az adatközpontokra, hanem általánosságban az egész energiarendszerünkre vonatkozik, hiszen a magas energiaárak az ipar versenyképességére és a háztartások vásárlóerejére is jelentőst hatást gyakorolnak. A digitalizáció kiaknázásával az EU áttérhet a tisztaenergia-gazdaságra, amelyet saját fejlesztésű innováció vezérelhet, miközben megvédhetnek minket a geopolitikai instabilitástól.
Ahogy az EU tisztviselői fogalmaznak, a digitális átállás elengedhetetlen a technológiai szuverenitás biztosításához, amely egy megújuló energiával működő rendszerben rejlik. Ide csatlakozik az AI, amely optimalizálja a meglévő és a kialakulóban lévő energetikai eszközök használatát, felgyorsítja az energetikai átállást, és fokozza a rendszer ellenálló képességét.
Az AI javítani fogja a megújuló energiára vonatkozó előrejelzések pontosságát, optimalizálja a hálózat egyensúlyi állapotát, és végső soron a rugalmasabb keresletszabályozást, amely alkalmazkodik a változó megújulóenergia-ellátáshoz. Az adatközpontok hozzájárulhatnak az energiahálózat stabilitásához, ráadásul az innen származó hulladékhőnek csak a felét hasznosítva közel 4 millió európai háztartás fűtési szükségleteit tudnánk kielégíteni.
Az adatközpontoknál is fontos lehet
A megújuló energia egyik speciális forrása a geotermikus energia, amelyről már korábbi cikkünkben is írtunk. Az USA-ban a geotermikus energia költséghatékonyan fedezheti az ottani adatközpontok villamosenergia-igény növekedésének akár 64 százalékát is a 2030-as évek elejére.
De ugyanígy az európai technológiai központok számára is a földhő lehetőséget kínál az éghajlati célok elérésére, miközben biztosítja a hálózat stabilitását az energiaigényes műveletekhez. Az adatközpontok bővülésével együtt a geotermikus energia hosszú távon megbízhatóan szolgálja ki a számítási kapacitások igényeit.
Továbbá az AI és a geotermikus energia kölcsönhatása nem egyoldalú, hiszen miközben a földhő megújuló energiával látja el az adatközpontokat, az utóbbiakban az AI a geotermikus fejlesztéseket támogatja. A szeizmikus és geológiai adatok elemzésével segít azonosítani az ígéretes helyszíneket, korszerűsíteni a fúrásokat és javítani a teljesítmény hatékonyságát.
