Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Európa lépéshátránya a hardveres és a felhőplatformok terén kritikus, legalább 5-10 éves lemaradást jelent az USA-hoz és Kínához képest.
A technológiai szuverenitási csomag nem fogja egyik napról a másikra utolérni a riválisokat, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens ne váljon teljesen kiszolgáltatott digitális gyarmattá.
A Bizottság stratégiája nem véletlenül helyezi a nyílt forráskódot a technológiai szuverenitási csomag középpontjába.
Mivel Európa tőkében és nyers hardverkapacitásban nem tud versenyezni a washingtoni vagy pekingi vállalati/állami dollármilliárdokkal, a nyitott, transzparens és közösen fejleszthető szoftveres ökoszisztémákban látja a kitörési pontot.
Ráadásul Európa túlságosan támaszkodik a nem uniós szolgáltatókra, ami biztonsági kockázatokat is rejt, magyarán a rivális nagyhatalmak és techóriások birtokolhatják az adatainkat.
Jelenleg az alapvető digitális technológiák terén Európa nagymértékben függ az Európai Unión kívüli beszállítóktól, miközben a mesterséges intelligencia egyre jobban teret hódít, és meredeken emelkedik a számítástechnikai kapacitás iránti igény. A cél a függőségek csökkentése, valamint versenyképes technológiák kifejlesztése és bevezetése.
A javaslatcsomag jelentős fordulatot jelez az EU stratégiájában, amire sajnos már évekkel ezelőtt szükség lett volna.
Négy fő csapásirányról beszélhetünk
Az EU felhő- és mesterségesintelligencia-piaca gyorsan növekszik: a 2022-es 70 milliárd euróról 2028-ra várhatóan 200 milliárd euróra nő. Ezek a technológiák növelik a termelékenységet, javítják a közszolgáltatásokat és megváltoztatják a mindennapi életet. A bennük rejlő lehetőségeket azonban még mindig nem aknázzák ki teljes mértékben.
Ezért a technológiai szuverenitási csomag négy területre összpontosít:
- egyrészt a félvezetőipar fejlesztése alapvető az AI-ökoszisztéma erősítése kapcsán. A chip-rendelet 2.0 hozzá fog járulni az élvonalbeli félvezető-technológiákkal kapcsolatos kapacitásépítéshez és a beruházások támogatásához.
- A másik fontos törekvés az európai felhőtechnológiai és AI-kapacitásban rejlő lehetőségek kiaknázása, ennek során egy rendelet fogja támogatni a kutatást és az innovációt, illetve észszerűsítik az adatközpontok telepítésének feltételeit.
- Harmadsorban a digitális autonómia érdekében bővíteni fogják a nyílt forráskódú alternatívákat a közigazgatásban is, valamint beruháznak az innovatív vállalkozásokba és a digitális infrastruktúrába.
- Negyedrészben pedig az energiarendszer digitalizálására vonatkozó ütemterv biztosítani fogja az adatközpontok energiarendszerünkbe való integrálását, valamint szuverén és biztonságos AI-modelleket épít ki az energiaágazat számára.
Futunk az AI után
A négy területre összpontosító intézkedéscsomag két jogalkotási javaslatot tartalmaz. Egyik lenne a már említett chiprendelet 2.0 elnevezésű jogszabály, míg a másik a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendelet. Ezek az intézkedések lehetővé teszik Európa számára, hogy globális vezető szerepet töltsön be az AI kutatásában, fejlesztésében és bevezetésében.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk a kórházaink működését, az energiahálózataink stabilitását és a szolgáltatások biztonságát garantáló technológiák terén. A polgáraink biztonságáról, érdekeink védelméről és döntési szabadságunkról van szó. Európában ehhez minden megvan: a tehetség, a kiváló kutatások, az ipari bázis és az egységes piac.”
Félvezetők
A félvezetők alapvető fontosságúak a mesterséges intelligencia szempontjából. A 2023 óta hatályban lévő chiprendelet volt az első uniós szintű válasz a globális félvezető-ellátási lánc kritikus sebezhetőségeire. Európa azonban továbbra is nagymértékben támaszkodik harmadik országokra a fejlett gyártás és a chipek terén.
Pedig az okostelefonoktól és az autóktól kezdve a mesterséges intelligencián és a felhőalapú számítástechnikán át az egészségügy, az energia és a védelem kritikus infrastruktúrájáig a chipek mindent ellátnak energiával. Ez a harmadik leggyakrabban forgalmazott termék a világon, közvetlenül az olaj és a járművek után.
2025-ben a piacot mintegy 595 milliárd euróra becsülték, és várhatóan tovább fog növekedni, 2030-ra átlépve a milliárd eurós küszöbértéket.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos alkatrészek a globális félvezetőpiac több mint 70 százalékát teszik ki, ezért az új 2.0 chiprendelet a félvezető-technológiák fejlesztésére összpontosít. Az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel az európai chipgyártókat jobban összehangolják az adatközpontoktól, a felhőszolgáltatóktól és az MI-óriásgyáraktól érkező kereslettel.
Felhőszolgáltatók
Azonban nincs mesterséges intelligencia felhőalapú számítástechnika nélkül. Az MI-modellek tanításához hatalmas feldolgozási teljesítményre, adattárolásra és hálózati kapacitásra van szükség, ezért az EU AI-gyárakat épít szuperszámítógépekkel és hatalmas adatforrásokkal. A felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabály célja tehát annak biztosítása, hogy Európa megfelelő számításifelhő-kapacitással rendelkezzen.
Az EU a következő öt-hét évben megtriplázná az adatközpontok kapacitását Európában, a jogszabály támogatni fogja a kutatást és innovációt, egyszerűsíteni fogja az adatközpontok kiépítésének feltételeit, különös tekintettel a zöld és digitális kettős átálláshoz szükséges fenntartható és innovatív létesítményekre. Emellett egységes uniós szintű keretet vezetnek be a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia szuverenitásának értékelésére.
Európa energiarendszerének digitalizálása
Azonban az AI-t támogató adatközpontok energiaéhsége gigantikus, hiszen a digitális infrastruktúra rohamléptékű fejlesztése növelni fogja a villamos energia iránti keresletet. Ezért az európai energiaágazat fenntartható digitalizálása minden eddiginél sürgetőbb, mivel a magas energiaárak nyomást gyakorolnak az ipari versenyképességre és a háztartások költségvetésére.
Nem véletlenül a digitalizáció és az AI energiaágazatban való alkalmazásáról szóló stratégiai ütemterv biztosítani fogja, hogy az adatközpontok fenntartható és átlátható módon integrálódjanak energiarendszerünkbe. Az ütemterv felgyorsítja a digitális és AI-megoldások alkalmazását a villamosenergia-infrastruktúra javítása érdekében, miközben támogatja az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb elterjedését.