Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az AI-forradalommal együtt járó adatközpont-robbanás hihetetlen energiaéhséget szabadított a világra. Az adatközpontok villamosenergia-felhasználása megközelítőleg 415 terawattórára (TWh) tehető évente, ami a globális fogyasztás mintegy 1,5 százalékának felelt meg 2024-ben. 2030-ra ez az arány duplázódhat, miközben a PwC Global Infrastructure Outlook szerint az adatközpont-beruházások 2024 és 2027 között több mint kétszeresükre emelkedhetnek, a teljes volumen 2032-ig meghaladhatja az 1,5 ezer milliárd dollárt.
Csakhogy közben zajlik a gigantikus verseny, és kevés az adatközpont. Ráadásul hiába húznának bele a nagy AI-óriások, vannak itt adminisztrációs kötöttségek, mint engedélyezési eljárás, fenntartható megoldások, sőt, sok esetben a lakosság látni sem akarja ezeket a monstrumokat a saját lakókörnyezetében.
Iszonyatos pénzekhez juthatnak
A gigantikus energiaéhséget nem csak az azonnali igények fokozzák, hanem a nagy fejlesztők versenyfutása is erősödik: idén több AI-cég tőzsdére lépése várható. A SpaceX februárban magába olvasztotta az xAI-t, majd minden idők egyik legnagyobb tőzsdei bevezetésével 75 milliárd dollár friss tőkét vontak be a cégbe. De a konkurencia sem alszik, az OpenAI várhatóan 2026 negyedik negyedévében szintén belép a tőzsdére. Míg az Anthropic már hivatalosan is benyújtotta az IPO-papírokat, és akár már októberben debütálhat a Wall Streeten.
Ha az AI-óriásokhoz hatalmas befektetések érkeznek, akkor nyilvánvalóan az adatközpontjaikat még nagyobb lendülettel kell fejleszteniük, amelyek pedig jelentős energiaigénnyel szembesülnek. A három AI-óriás tőzsdére lépése nemcsak a részvényárfolyamokat mozgatja meg, hanem valóságos „ipari forradalmat” és brutális építési lázat indít el az adatközpontok piacán. Az IPO-k során beáramló gigantikus tőke közvetlenül az infrastruktúrába áramolhat, ami teljesen átformálja a szektort.
Az AI-szektor döbbenetes növekedését mutatja, hogy a Ramp AI Index adatai szerint 2023 elején még csak az amerikai vállalatok 7 százaléka fizetett AI-előfizetésért. Ez az arány 2024 végére 37 százalékra nőtt, 2025 végére pedig már 49 százalékot ért el. A legfrissebb, 2026 májusi adatok szerint pedig már az amerikai vállalatok 54 százaléka fizetett valamilyen AI-szolgáltatásért. Vagyis nagyjából három és fél év alatt a fizetős AI-használat a vállalati szféra többségénél általánossá vált, és még az elmúlt fél évben is érdemi gyorsulás volt megfigyelhető, írja elemzésében Lajer Máté, a Gránit Alapkezelő szakértője.
Mi az a Colossus?
A Colossus a SpaceX több mint 200 000 Nvidia grafikus processzort összekapcsoló szuperszámítógépe, amely rekordidő alatt épült fel a világ legnagyobb és leggyorsabb mesterségesintelligencia-klasztereként, és amelynek hatalmas számítási kapacitását a közvetlen piaci konkurensek is kénytelenek bérelni.
A csodaszámítógép
De ahogy említettük, nincs idő várni, így most előtérbe kerül a SpaceX szupeszámítógépe, a Colossus, amelynek eredetileg a Grok modellek fejlesztése a feladata. A Colossus 1 Memphisben 122 nap alatt épült fel, pedig a szakértők előzetesen minimum 24 hónapos átfutási időt jósoltak, és 100 ezer GPU-val indult 2024-ben. Majd a kapacitását megduplázták 200 ezer GPU-ra, így jelenleg ez a globális mesterségesintelligencia-piac egyik legmeghatározóbb infrastruktúrája.
Mivel a SpaceX a rengeteg befektetésnek köszönhetően veszteséges, egyedül a Starlink internetszolgáltató hozza a pénzt, ezért a Colossus kapacitásait bérbe adja. A Google anyacége, az Alphabet nemrég kötött egy havi 920 millió dolláros szerződést a SpaceX-szel a Colossus 2 használatára, ugyanis a Google Cloud és a Gemini modellek hatalmas számítási kapacitást igényelnek. Míg az Anthropic a Colossus 1 teljes kapacitását bérelte ki korábban havi 1,25 milliárd dollárért 2029 májusáig, hogy a Claude modelleket fejleszthesse.
De ezzel még nincs vége, hiszen a SpaceX jelentős számítási teljesítménymegállapodást írt alá a Reflection AI-val is a Colossus 2 adatközpontjában található Nvidia GB300 chipekhez való hozzáférésért. A startup július 1-jétől havi 150 millió dollárt fizet Musk cégének, a teljes kifizetések pedig körülbelül 6,3 milliárd dollárt tesznek ki, ha az üzlet 2029-ig tart.
A SpaceX saját fejlesztései szintén a Colossus 2-ben zajlanak, de ezzel párhuzamosan Elon Musk azt tervezi, hogy űrbeli adatközpontokat alakít ki a műholdakon. Itt a napenergiát hasznosítanák, hogy olcsóbban és hatékonyabban skálázhassák a számítási kapacitásokat. De ez még a jövő zenéje, hiszen a Marsra is csak 2027-ben szeretnék elküldeni az Optimus robotot, hogy megágyazzon az emberi kolónia kiépítésének.
Több szereplő oszthatja fel a piacot
Hosszabb távon az AI-üzletág a SpaceX-en belül nyereségessé válhat a bérleti konstrukciók, a Grok bevételek és az esetleges űrbeli adatközpontok költséghatékonyságának köszönhetően. Mindenesetre a Colossus a Goldman Sachs szerint idén több mint 15 milliárd dollárra tehet szert, és ez a szám 2027-ben elérheti akár a 34 milliárd dollárt is. A Goldman Sachs extrém bikás előrejelzése szerint a globális AI-bevétel 322 milliárd dollárra emelkedik 2030-ra, ami százszoros növekedés lenne a 2025-ös 3,2 milliárdhoz képest.
Az Anthropic és a Google a Claude és Gemini modellekkel együtt folyamatosan erősödik az OpenAI-val szemben, amit talán maga Musk is örömmel nyugtáz, hiszen korábban sikertelenül akarta felvásárolni a chatgpt-t is működtető vállalatot. A Stock Analysis becslése szerint az Anthropic becsült vállalatértéke 969 milliárd dollár, míg az OpenAI hasonló mutatója 819 milliárd dollár. Ezeket a számokat ugyanakkor óvatosan kell kezelni, azonban az jól látszik, hogy a befektetői narratívában az Anthropic ma már nem csupán kihívóként, hanem az AI-piac egyik potenciális vezetőjeként jelenik meg, írja a Gránit Alapkezelő elemzője.
A gigantikus bérleti szerződések is mutatják, hogy a számítási kapacitások (GPU-k) ma fontosabbak, mint maga a kizárólagos tulajdonlás. Aki gyorsan hozzáfér, az nyer, miközben ezek a konstrukciók függőséget is teremtenek, vagyis a nagy cégek egymásra vannak utalva. Musk elvileg korlátozhatja a szerződéseket, ami kockázatot jelent a bérlőknek, de számára is a jövőbeni tervezett fejlesztéseknél további kockázatok adódhatnak és még több pénzt kell az innovációba fektetni.
A bővülő számítási kapacitások erősítik a piaci koncentrációt, amely az Anthropic, az Alphabet, a SpaceX, az OpenAI vagy éppen Meta szerepét növelik. A kisebb játékosok nehezebben jutnak hozzá hasonló kapacitáshoz. Összeségében a versenytársak együttműködése gyorsítja az egész AI-piac növekedését és kiegyensúlyozottabbá teszi a versenyt, amelynek meghatározó része valójában infrastruktúra- és energia-verseny, vagyis nem csupán a generatív modellek tudásán van a hangsúly.
