BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Közeledik a sorsdöntő határidő, amely romba dönthet néhány globális tőzsdét

Július elseje meghatározó dátum a kriptopiacon, legalábbis az Európai Unióban. Ugyanis ekkor jár le a kriptoeszközöket szabályozó MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets) által biztosított átmeneti időszak. Vagyis azok a kriptotőzsdék és szolgáltatók, amelyek addig nem szerezték meg a MiCA-licencet, kötelesek beszüntetni az európai uniós állampolgárok kiszolgálását.

2026. június 30. kedd, 06:00

Fotó: Getty Images / -
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Július elsejével megszűnik az átmeneti időszak, így az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a nemzeti felügyeletek szigora alapján ettől a naptól kezdve kizárólag az uniós – CASP (Crypto-Asset Service Provider) – engedéllyel rendelkező platformok nyújthatnak legálisan kriptopiaci szolgáltatásokat.

A hatóságok és az Európai Unió azt várja az új időszámítástól, hogy megszűnik a korábbi, országonként eltérő és lazább nemzeti szabályozások zűrzavara, és a fogyasztóvédelem, a pénzmosás elleni harc, valamint a kiberbiztonság terén egyetlen egységes jogi keretrendszer lesz érvényben. Az intézkedés elsődleges oka a befektetők biztonságának garantálása, a pénzügyi stabilitás megőrzése és a csalások kiszűrése.

Azonban sokan nem örülnek a szigorú szabályozásnak, hiszen ezzel Európa lemaradhat a globális technológiai versenyfutásban. A lemaradásunkat egyébként maga az EU is elismerte, nem véletlenül foglalkoztunk részletesen azzal a tervvel, amely a kontinens digitális hátrányát lenne hivatott leküzdeni. Ugyanis az Európai Bizottság előterjesztette az európai technológiai szuverenitási csomagot, amely tartalmazza a Chips Act 2.0-t és a felhő- és AI-fejlesztési törvényjavaslatot is.

Európa lépéshátránya a hardveres és a felhőplatformok terén kritikus, legalább 5-10 éves lemaradást jelent az USA-hoz és Kínához képest. Az új csomag nem fogja egyik napról a másikra utolérni a riválisokat, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens ne váljon teljesen kiszolgáltatott digitális gyarmattá. A Bizottság stratégiája nem véletlenül helyezi a nyílt forráskódot a technológiai szuverenitási csomag középpontjába.

A kriptoiparban ugyanez az ellentmondásos kép bontakozik ki, amely mintha rendszerszerűen mutatná az EU versenyképességi szintjét. Miközben Európa a világon elsőként teremtett tiszta, jogilag kiszámítható és intézményi tőke számára is vonzó környezetet, rövid és középtávon komoly versenyhátrányba kerülhet a globális piaccal szemben. A bürokratikus követelmények miatt Európa azt kockáztatja, hogy egy túlszabályozott, elszigetelt digitális szigetté válik, miközben az USA vagy éppen más innovatív ázsiai központok sokkal megengedőbb és rugalmasabb szabályozási modellekkel vonzzák magukhoz a tőkét.

Hogyan állnak az engedélyekkel?

Visszatérve július elsejéhez, ha egy platform akkor még nem rendelkezik érvényes engedéllyel, végre kell hajtania a tevékenysége leépítését, ellenkező esetben jelentős büntetéssel, sőt, egyes tagállamokban büntetőeljárással is szembe kell néznie. A CASP -engedély megszerzése azért is érdekes, mert az Európai Unióban megszerzett engedély úgynevezett „útlevéljogot” (passporting) biztosít, vagyis egyetlen tagállam jóváhagyásával mind a 27 országban legálisan lehet szolgáltatni.

A legfontosabb tőzsdék közül már sokan megszerezték az engedélyt, sokan az utolsó pillanatokban kaphatják meg, és egyesek inkább kivonulnak az európai piacról. A casptracker.eu oldalon szinte élőben figyelhetjük, hogy kik rendelkeznek engedéllyel és kik nem. Az európai felügyelet hivatalos és folyamatosan frissülő listáját közvetlenül az ESMA CASP Register oldalon érhetjük el. A legfrissebb adatok szerint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nyilvántartásában már több mint 200 teljesen engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató (CASP) szerepel, de biztosak lehetünk abban, hogy ez az utolsó pillanatban is változni fog.

A kisbefektetők számára azért is fontos július elseje, mert a saját tőkéjük is veszélybe kerülhet. Minden uniós felhasználónak érdemes ellenőriznie, hogy az általa használt kereskedési platform rendelkezik-e a megfelelő engedélyekkel, és ha nem, még a határidő előtt biztonságos, engedéllyel rendelkező felületre vagy privát tárcára érdemes utalnia eszközeit. Ez azért még meglehetősen képlékeny, mindenesetre a szabályozók azt ígérik, hogy hosszú távon egy biztonságosabb, átláthatóbb és az intézményi tőke számára is vonzóbb európai kriptokörnyezetet jöhet létre.

A stabilcoinok szerepe

Fontos megemlíteni a stabilcoinok szerepét, amelyeket szintén szigorúan szabályoznak. Sokan azt gondolják, hogy valójában a digitális valuták konkurenciáinak tartják ezeket az eszközöket, amely nem is áll távol a valóságtól. Különösen a banki világból támadják sokan a stabilcoinokat, így az amerikai szabályozás során neuralgikus probléma volt, hogy a kriptotőzsdék ne adhassanak a stabilcoinok után kamatot, ha például USDC-t stakelünk.

A szabályozók – mind az EU-ban, mind az USA-ban – kategorikusan megtiltották, hogy a tőzsdék vagy a kibocsátók hozamot vagy kamatot fizessenek a felhasználóknak a stabilcoinok lekötése után. A korlátozás ugyanakkor egy hatalmas üzleti kiskaput is nyitott a stabilcoin-kibocsátók számára, hiszen mivel a tokenek mögötti fedezetet (a több milliárd dollárnyi készpénzt) magas hozamú amerikai államkötvényekbe fektetik, a törvényi tiltás miatt az ebből származó profitot nem kell továbbadniuk a lakossági felhasználóknak, vagyis az tiszta nyereségként náluk marad.

Csavarok az USA-ban és az EU-ban

A stabilcoinok szerepe a jövő globális gazdaságában vitatott kérdés, ennek illusztrálására érdemes néhány fejleményt megemlíteni. Az amerikai kongresszus megtiltotta a FED-nek a lakossági digitális dollár (CBDC) kibocsátását. Vagyis az USA állami digitális pénz helyett hivatalosan is a magánszektor által kibocsátott, de szigorúan ellenőrzött stabilcoinokra bízta a dollár dominanciájának fenntartását a digitális térben. A szabályozók szerint a biztonságos magán-stabilcoinok képesek ellátni a hatékony fizetési funkciókat anélkül, hogy az állam belelátna a polgárok pénztárcájába.

De térjünk vissza Európába, hiszen a MiCA-szabályozásra komoly likviditási és banki tartalék-követelményeket ír elő a dollárhoz vagy más eszközökhöz rögzített kriptovaluták kibocsátóira, nem véletlenül a világ legnagyobb stabilcoinja, a Tether (USDT) egyelőre nem kapott zöld utat az EU-ban. Ennek eredményeként a szabálykövető európai tőzsdék kénytelenek teljesen kivezetni vagy korlátozni az USDT kereskedését, és azt a felhasználóknak át kell váltaniuk például az USDC-re. Ez azért nagy érvágás, mert a kriptoeszközök túlnyomó többsége USDT-vel párban kereskedhető.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet