Világviszonylatban jelenleg nagyjából 30 millió olyan közösségi profil elérhető a neten, amelynek tulajdonosa már nincs életben.
A HelloSzülő oldalán összegyűjtötték, hogy mi történhet az adatainkkal, miután meghalunk.
„A miénk az első generáció, amelynek ezzel a jelenséggel meg kell küzdenie. Az internet egyfajta digitális mennyország, ahol az elhunytak online angyalokként velünk maradhatnak. A testünk meghal, de a virtuális személyiségünk túlél minket. És nemcsak a közösségi médiában, gondolj a különböző előfizetéseidre, a Netflixre, az Amazonra, a fizetős applikációkra, a játékokra és a vírusirtóra. Ha a családunk ezekről nem tud, a gyász idején többezres számlákkal lephetjük meg őket a túlvilágról” – hívta fel rá a figyelmet Angela Crocker író.
A Facebook indulásakor, ha valaki meghalt, akkor automatikusan törölték a fiókját. Egy 2007-es virginiai egyetemi lövöldözés után vezették be, hogy az elhunyt profilját emlékoldallá lehet alakítani.
A beállításoknál bárki megadhat olyan „hagyatéki kapcsolattartót”, aki a halálunk után lementheti a tartalmainkat, gondozhatja és törölheti az oldalt. Hasonlóra a Google szolgáltatásainál is van lehetőségünk, ahol megadhatjuk, hogy mennyi idő után tekintsék a fiókunkat inaktívnak, és ha addig nem lépünk be, a megbízott személyt automatikusan értesítik.
A szakértők arra biztatnak mindenkit, hogy rendszerezzük a különböző jelszavainkat, ha történne velünk valami, ezzel megkönnyítve a többiek dolgát.
A digitális korban egyre több személyes adatot termelünk, amelyeknek a jogi sorsa rendezetlen. Az adatvédelem szempontjából veszélyt jelenthet, ha az adatkezelők a halála után az elhunyt adatait és kapcsolatait gazdasági érdekből felhasználják. Ilyen például, amikor a gyászolóknak célzott hirdetéseket helyeznek el
‒ mutatott rá egy másik problémára Dr. Schubauer Petra, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jog Tanszékének adjunktusa.
A jogi szakértő arról is beszélt, hogy amennyiben az elhunyt személy nem rendelkezett az adatairól, és nem árulta el a jelszavát senkinek, akkor az örökösök a fiókjait töröltethetik, az adatainak a további feldolgozása ellen tiltakozhatnak is, de a levelezéseibe nem olvashatnak bele, mert az már sértené a levéltitokhoz való jogot.
