Willin-Tóth Kornélia

Tiltakoznak a civilek az ÚMFT ellen

Elfogadhatatlannak tartják a civilek az Új Magyarország fejlesztési terv akcióterveinek társadalmi egyeztetésre bocsátott változatát: több mint 250 szervezet nyílt levélben tiltakozott a miniszterelnöknél azért, mert az előző változatokhoz képest visszaszorultak a civil szektor fejlesztésével kapcsolatos intézkedések. Információnk szerint a regionális operatív programok akcióterveinek utolsó verziójából több olyan intézkedést is töröltek, amelyek a közösségi és környezeti szemléletformálási célok elérését szolgálták volna a civilek programjainak támogatásával. A társadalmi szervezetek – köztük az Európa Ház, a Háló Regionális Innovációs Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány – azt szeretnék, ha az operatív programokban jelentősen megemelnék a közösségi kezdeményezések, az önkéntesség, a környezetvédelem és a civil szolgáltató szervezetek fejlesztésére szánt forrásokat.

Vélemények

Vállalkozók Országos Szövetsége Már maga a szokásos megfogalmazás is hibás: nem körbetartozásról, hanem tartozási láncról van szó, hiszen a kör soha nem zárul be, épp ez a probléma – mondta Gláser Tamás, a VOSZ alelnöke. A jelenség elsősorban a kkv-szektort érinti rendkívül hátrányosan: miközben folyamatosan a különféle közterhek megfizetésére kényszerítik ezeket a cégeket, az őket védő, egyébként közepesen elfogadható jogszabályok érvényesítése 3–9 évbe telik. Ennyi ideig Magyarországon egyetlen cég sem bírja ki. Bár a tartozási lánc felszámolása előkelő helyen szerepelt mind a négy parlamenti párt kampányígéretei között, most kicsi a fogadókészség a szakmai és egyéb szervezetek javaslataira. A gazdasági jogot minél előbb teljes egészében felül kéne vizsgálni: csak a komplex változtatásnak lesz hosszú távú hatása, minden egyéb csak tüneti kezelés.

McDonald’s: sokan jönnek, de nem maradnak

A McDonald’s munkaügyi étlapja a külföldre vágyó munkatársaknak McPassportot, diákoknak százezer forintos ösztöndíjat, pályakezdőknek pedig menedzsmenttréning-programot kínál. A gyorsétteremlánc erősítené vagy legalább szinten tartaná az alkalmazottainak felét kitevő teljes munkaidős dolgozók arányát.

Hírpláza

Az Avenue Gardens a legjobb A közép-európai ingatlan és befektetési kiállítás (CEPIF) múlt heti, varsói rendezvényén iroda-, bevásárlóközpont-, raktár-, lakóingatlan-, hotelépítés, illetve  -felújítás kategóriában osztottak díjakat. A nyerteseket kétlépcsős eljárás során választották ki, az interneten és a kiállítás ideje alatt is lehetett szavazni. A „Legjobb lakóingatlan-fejlesztés” elismerést az Avenue Gardens, az Orco Property Group budapesti, Andrássy úti beruházása kapta meg. A CEPIF és az International Herald Tribune által felajánlott díj fontos a számunkra, mivel visszatükrözi a közép- és kelet-európai piac meglátásait. Örömmel látjuk, hogy mind a piac, mind az ingatlanszektor képviselői a régió egyik meghatározó vállalataként ismerik el az Orco Property Groupot – mondta Douglas Noble, az Orco lengyelországi igazgatója a díjátadás után.  A közép-európai ingatlanpiacon és a szállodaiparban egyik vezető fejlesztőként ismert, tavaly év végén 1,31 milliárd eurós vagyont kezelő csoportnak egyebek mellett a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Oroszországban, Horvátországban, Németországban vannak érdekeltségei és folyamatosan keresi az újabb lehetőségeket.

Állami vagyonból vennének a dolgozók

Nem hozott vérre menő vitát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai plenáris ülése, amelyen a felek az állami vagyonról szóló törvényjavaslatot vitatták meg.

Egyelőre csak divat a CSR

A magyarországi tapasztalatok szerint főleg a multinacionális cégek aktívak a társadalmi felelősségvállalásban (CSR), a kkv-k inkább pr-eszköznek tekintik a CSR-t és drága, profitot csökkentő tevékenységnek tartják. A CSR nem szerves része a vállalatok stratégiájának, leggyakoribb előfordulási formája a szponzorálás – derül ki az első, a magyarországi cégek CSR-gyakorlatát vizsgáló elemzésből. A kutatás az ENSZ fejlesztési programjának (UNDP) és az EU közös projektjének része, amelyben öt új tagállam (Bulgária, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia és Magyarország), valamint Törökország, Horvátország és Macedónia vállalati gyakorlatát és stratégiáját vizsgálták. Kelet-Európa és a régió a vállalati, az állami és a civil szervezetek szintjén egyaránt a CSR kezdeti szakaszánál tart – mondta a projekt egyik nemzetközi szakértője, Braun Róbert. Bár a fogalom már ismert és divatos, mivel a civil szektor nem elég fejlett ahhoz, hogy kikényszerítse a vállalatok felelősségvállalását. Ez nem filozófia, hanem az üzleti sikerhez vezető eszköz, amely azon kívül, hogy profitot termel, hasznára is válik a társadalomnak. Igaz ugyan, hogy az elmúlt egy-két évben sok szó esett a CSR jelentéséről, annak részleteiről azonban még keveset tudnak a magyar cégek – teszi hozzá Braun.

Megszépült a Trefort-kert, négymilliárdért

Átadták az ELTE Bölcsészettudományi karának ppp-beruházás keretében felújított Trefort-kerti épületeit, köztük a Gólyavárat.

Felelőtlen vállalatok

Elkészült az első, a magyarországi cégek CSR-gyakorlatát (társadalmi felelősségvállalás) vizsgáló tanulmány.

Bajban a pályakezdők - nehéz lesz az idén munkát találni

A korábbinál nehezebb helyzetben lesznek az idén diplomát szerzők, a gazdasági megszorítások miatt nem lesz könnyű elhelyezkedniük a pályakezdőknek. Egyre jobb eséllyel pályázhatnak viszont az állásokra a távol-keleti – elsősorban kínai – nyelvet beszélők.