Willin-Tóth Kornélia

Biztonsági cégeket dob a versenyszférába az állam

A kommunikációtechnikai, harcjárművek javítására szakosodott és radarok, rakéták fejlesztésével, gyártásával foglalkozó cégek egy részét is eladja a kormány. A privatizációs törvény melléklete értelmében a jelenleg százszázalékosan a Honvédelmi Minisztérium (HM) tulajdonában lévő Armcom, Currus és Arzenál Zrt. csak 50 százalék plusz egy szavazat erejéig marad tartós állami tulajdon. A honvédelmi miniszter február 27-én írta alá a felsorolt HM-zrt.-k privatizációjáról szóló megbízási szerződést az ÁPV Zrt. vezérigazgatójával – tudtuk meg a tárca sajtóosztályán. Az ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. továbbra is teljes egészében tartós állami tulajdonban marad. Ez a cég több mint harminc éve a bányászatban és az iparban vizsgálja, tanúsítja a sújtólég- és robbanásbiztos gyártmányokat. A részben eladósorba kerülő Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. rádióállomások kiépítése mellett mentőautó-beépítéssel és gépkocsik betegszállító járművé alakításával is foglalkozik. A közel 900 millió forint jegyzett tőkéjű Currus Harcjármű-technikai Zrt. az egyetlen, a Magyar Honvédség (MH) harckocsijainak nagyjavítására és alkatrészek gyártására szakosodott szervezet. Feladata a hadrendből kivont harckocsik megsemmisítése, de páncélozott pénz- és értékszállító autókat is gyártanak. A vállalat, amelynek honlapján az olvasható, hogy a cég termelési kapacitása egyre inkább meghaladja azt a szintet, amit a honvédség le tud kötni, felületkezelő üzemmel, forgácsolt alkatrész és hegesztett szerkezet gyártási profillal is rendelkezik. A Currus tartotta karban és javította azt a 77 darab T–72-es harckocsit és 4 darab vontatót, amelyeket a kormány Iraknak adományozott. Az Arzenál Elektromechanikai Zrt. a NATO hivatalos, minősített beszállítója; 1993 óta folytat a haditechnikához kapcsolódó külkereskedelmi tevékenységet (Franciaországba, Németországba, Olaszországba, Svájcba, Szlovákiába, Szlovéniába és Vietnamba exportál). Rakéták, rakétarendszerek, radarok javításán, felülvizsgálatán, fejlesztésén kívül a társaság biztonságtechnikai eszközök tervezésével, gyártásával, telepítésével is foglalkozik.

Magánberuházásból épült fel a fogászati szuperklinika

Elkezdődött az oktatás és a betegek ellátása is a Semmelweis Egyetem (SE) fogorvos-tudományi karának oktatási centrumában, amely április végén készült el, mintegy négymilliárd forintos ppp-konstrukciós magánberuházás keretében. Az első tapasztalatok nagyon jók, bár konkrét pénzügyi és forgalmi eredményekről csak fél, egy év múlva tudunk beszámolni, az azonban, hogy az egészségügyi átalakítások miatt az SE költségvetésétől mintegy ötmilliárd forintot vonnak el, az oktatási centrumot is érzékenyen érinti – mondta a NAPI Gazdaságnak Gerle János, az intézmény igazgatója. Ekkora összeg kiesése alapvetően veszélyezteti az oktatást és az ellátást is. A Európai Unió legmodernebb diagnosztikai és egységes, teljes körű szájüregi ellátását biztosító centrumában több tervet is készítettek a költségvetésből kieső összeg pótlására, azt azonban egyelőre nem tudják, ezek közül melyik valósulhat meg. Egyebek mellett kiegészítő egészségpénztári szerződések megkötésén gondolkodunk – tette hozzá Gerle. A fogászati centrumot alig tíz hónapos munka után, 2007 áprilisának végén adták át Budapest VIII. kerületében, a Szentkirályi utcában. A kettő plusz nyolcemeletes épületben, összesen 12 ezer négyzetméteren orális diagnosztika, központi fogtechnikai laboratórium, gyermekfogászati és fogszabályzási, fogpótlástani, konzerváló-, parodontológiai klinika, valamint több fogsebészeti rendelő is működik. Az SE még 2002-ben vásárolta meg a volt Pátria Nyomda épületét, hogy annak átalakításával hozza létre a centrumot, ám az nem felelt volna meg az épületrendészeti előírásoknak, ezért lebontották. A helyén végül magántőke bevonásával valósulhatott meg a beruházás. Az építkezést 2006 tavaszán kezdte a kivitelező Hérosz Zrt., amely két évvel korábban közbeszerzési eljáráson nyerte el a létesítmény megvalósítására és húszéves üzemeltetésére szóló megbízást. (Az üzemeltetés magában foglalja a műszaki, gondnoksági és biztonsági szolgáltatások teljes körű ellátását.) A bérleti díjat, amely tartalmazza a megvalósítás és az üzemeltetés minden költségét húsz évre lebontva, közösen állja az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az SE.

Mindenképp a fogyasztó fizeti a zöldenergia árát

Valószínűleg nem ösztönzi majd a zöldenergia terjedését, ha elfogadják a villamosenergia-törvény javaslatát, de a fogyasztói terheket sem növeli érezhetően a tervezett „zöld mérlegkör”.

Megfújták a hőségtrombitát

Másodfokú hőségriasztást rendelt el az országos tiszti főorvos június 19-től június 23-ig az ország egész területére. A hármas fokozatú hőségriadó elrendelésére Magyarországon még nem volt példa: erre akkor lenne szükség, ha várhatóan három vagy annál több egymást követő napon országosan 27 fok fölé emelkedne a napi átlaghőmérséklet. A jelenlegi készültségi fok azt jelenti, hogy a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot – ez a napi halálozási arány mintegy 15 százalékos növekedésével jár – vagy a napi középhőmérséklet legalább egy napra eléri a 27 fokot, ami a napi halálozások számát 30 százalékkal növelheti. A meteorológusok szerdára 30–35, csütörtökre 32–37 fokot jósolnak, így akár az évszázados melegrekord is megdőlhet. A kormány azt kéri a munkáltatóktól, hogy a következő napokban ne legyen kötelező a nyakkendő és a harisnya viselete és mindenhol különösen ügyeljenek a megfelelő mennyiségű folyadék-utánpótlásra. Kánikulában a kisgyermekek, fiatalok, kismamák, idősek és betegek mellett kiemelten veszélyeztetett csoportnak számítanak a fizikai dolgozók is, ám szakértők szerint a korlátlan mennyiségű, 14-16 fokos védőital és a kötelező pihenőidő biztosítása továbbra is igen jellemző hiányosság például az építkezéseken. A hőség miatt deformálódó sínek miatt közlekedési fennakadásokra, az autókban hagyott öngyújtók, spray-k miatt tüzekre is sokfelé számítani lehet, ám vízkorlátozás nem várható. A kapacitások olyan módon és mértékben állnak rendelkezésre, hogy ha márciustól novemberig ilyen idő lenne, legfeljebb akkor kellene vízkorlátozást elrendelni – mondta a NAPI Gazdaságnak Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. A szakember szerint kisebb településeken vagy egy-egy nagyobb városban – ahol új, nem „túltervezett” a kiszolgáló egység – elrendelhetik a korlátozást, de semmiképp nem ez lesz a jellemző. Kánikulai napokon a vízfogyasztás mintegy 15-20 százalékkal nő a megszokotthoz képest. A fővárosban összeült a védelmi bizottság, hogy döntsenek a szükséges intézkedésekről. A közterület-fenntartó napközben húsz locsolóautóval hűti a lakótelepeket és a mellékutcákat, éjjel pedig a tömegközlekedési útvonalakat – jelentették be.

Az enyhe tél elviselhetővé tette a gázáremelést

A gázárboomot a támogatási rendszer szociális alapú reformja kísérte Magyarországon az elmúlt hónapokban, a drágulás azonban az enyhe tél miatt egyelőre nem okozott komoly gondot a háztartásoknak.

Úsznak a pedagógusok a tanfolyamáradatban

A nyelvtanfolyamoktól kezdve az ECDL-kurzusokon át az osztályozó vizsgára előkészítőig, a szuperintenzív tolmácsképzésig, terjed a nyári képzési kínálat Magyarországon. Különösen a középiskolai nyelvtanárokra jellemző, hogy év közben iskolaidő után, a nyári hónapokban pedig „főmunkaidőben” fordítanak vagy nyelviskolákban tanfolyamokat tartanak. Az általános iskolai pedagógusok főként nyári napközis táborokban vállalnak nyári munkát – mondta lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Sok pedagógus tagja valamilyen gazdasági társaságnak, és egyéni vállalkozók is akadnak közöttük, így nem okoz gondot a kiállítandó számla. Kerpen szerint a fel- és előkészítő tanfolyamok a közoktatásban kevésbé elterjedtek, mint a felsőoktatási intézményekben. Január elseje óta 14 szakma esetében már csak az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint indulhatnak az iskolarendszeren kívüli szakképző tanfolyamok. Most további 155 szakma szakmai és vizsgakövetelményei jelentek meg, így október 1-jétől ezeket is csak az új rendszer szerint oktathatják a felnőttképzési vállalkozások. Ez alapjaiban különbözik a régitől, ezért a tanárok felkészítésétől kezdve a tananyagok kifejlesztésén át a vizsgáztatásra való felkészülésig mindent meg kellene oldani a következő három hónapban. Ez szerte az országban több ezer tanárt és felnőttképzőt érint, akik nyáron ráadásul szabadságon vannak. Még nem nyíltak meg azok az EU-források sem, amelyek pénzügyi segítséget jelenthetnek e fejlesztések megvalósításához. Nehéz megjósolni, hogyan készülünk el időben, és valószínűleg a tanfolyamok hossza, ára is változni fog – mondta a NAPI Gazdaságnak Darits Ágnes, az OKTÁV Továbbképző Központ oktatási igazgatója.

Tocsik tizenegy év után elbukta a sikerdíjat

A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint Tocsik Mártának vissza kell fizetnie az államnak 804 millió forintos sikerdíjából 801 milliót és annak 1996-tól számított kamatait. Fellebbeznek a döntés ellen – mondta Tocsik Márta ügyvédje az ítélethirdetés után. Az Állami Vagyonügynökséggel kötött megbízási szerződések alapján az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos jogos követelések ügyében folytatott közvetítői tevékenységéért még 11 évvel ezelőtt fizették ki a több száz milliós összeget Tocsiknak. A szerződéseket a Legfőbb Ügyészség polgári perben támadta meg, az alperes az Állami Vagyonügynökség és Tocsik Márta volt.

Hárman versenyeznek a pécsi utakért

Lapunk információi szerint a pécsi utak mintegy felének ppp-konstrukcióban történő üzemeltetésére és fejlesztésére kiírt közbeszerzési eljárás tárgyalásai június 18-án zárulnak, az eredményhirdetést pedig három nappal későbbre tervezik. Amennyiben a pályázó cégek túl magas összegért vállalnák a helyi utak üzemeltetését és korszerűsítését, a város eredménytelennek nyilváníthatja a még tavaly augusztusban indított pályázatot. A márciusban kezdődött tárgyalásos szakasz sokadik fordulójához értek a felek, melyeken a szakmai, gazdasági és pénzügyi feltételekről egyeztettek. Három ajánlattevő van még versenyben: egy portugál és két magyar konzorcium. Az ajánlattevőknek saját finanszírozásban nettó 10 milliárd forint értékű fejlesztést-üzemeltetést kell vállalniuk a 2007-től 2027-ig tartó futamidő alatt. A nyertesnek az utak üzemeltetése mellett még három új útburkolatot kell építenie, 132 utat korszerűsítenie és egyéb forgalomtechnikai beavatkozásokat, műtárgyfelújításokat elvégeznie. A lebonyolítás és a műszaki ellenőrzés költségei szintén a befektetőt terhelik. Az önkormányzat az üzemeltetési díjat csak a kivitelezések befejezése után – várhatóan 2009-től – kezdené el fizetni (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 24., 6. oldal). A feladat összetett, és mivel nincs korábbi iránymutató példa a pécsi önkormányzat számára, a szakemberek különös gonddal figyelnek arra, hogy minden törvényi előírást és szabályt betartsanak – többek között ezzel indokolják az elhúzódó eljárást. Az autópályák ppp-s fejlesztéseivel ellentétben ugyanis a pécsi projekt közszolgáltatásokat is érint, a húszéves futamidő alatt biztosítani kell a használhatóságot, és ki kell dolgozni egy olyan rendszert, amely mindvégig biztosítja, hogy a kockázatvállalás és az útkezelés kérdései folyamatosan rendezettek legyenek.

Összefogást sürget a VOSZ a feketekereskedelem ellen

A feketekereskedelem a legális kereskedelmet fojtogatja. Miközben a tisztességes vállalkozások adóprésben fulladoznak, a tisztességtelen szereplők élik világukat és az általuk is okozott terhek más cégek vállait nyomják – véli Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke. A szervezet ezért határozott lépéseket vár a kormánytól és a feketekereskedelem elleni programhoz való csatlakozásra szólítja fel egyebek mellett az adóhatósági intézményeket, az érintett szaktárcákat, a verseny tisztaságát és a fogyasztók érdekeit védő hivatalokat, a rendőrségi szerveket és a parlamenti pártokat. A fogyasztókat, az állampolgárokat is felelősség terheli azért, mert Magyarországon a legóvatosabb becslések szerint is legalább 15 százalék a feketekereskedelem aránya. Amíg ez az arány nem csökken, az élőmunka terhei sem mérséklődnek és az adónövekedés sem áll meg – hívja fel a figyelmet a VOSZ.