BUX 132426.66 1,03 %
OTP 42050 2,64 %
header

Willin-Tóth Kornélia

06.
04.
23:59

Az építőipari és a biotech cégek biztos állást adnak

Miközben új szakmák jelennek meg és futnak fel a biotechnológia, a számítástechnika vagy a mobilfónia területén, a közigazgatási szakemberek iránti kereslet visszaesik, a képzésekhez, oktatáshoz kötődő szakmák képviselőinek is nehezebb lesz a dolga és minden bizonnyal folytatódik a könnyűipari ágazatok – bőripar, textilipar – munkaerőigényének csökkenése is – véli Parragh László, az MKIK elnöke. Szakemberek szerint a konvergenciaprogram munkaerő-piaci beavatkozásainak első eredményei – főként a felsőoktatásban – valószínűleg csak három-öt év múlva látszanak majd. Közép- és hosszú távon azonban az adók számának csökkentése, a fogyasztási és vagyoni típusú terhek előtérbe kerülése – amelyekkel csökkenthetők vagy kiválthatók a bérek magas járulékterhei – segíthet a munkapiaci aktivitás növelésében. Az építőipar és a feldolgozóipar jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd. Becslések szerint a magyar építőiparban a munkaerőhiány 2015-re körülbelül 117 ezer főre rúg majd. Miközben az iskolákból kibocsátott építőipari munkaerő létszáma nemcsak demográfiai okok, hanem a szakma presztízsének romlása miatt is folyamatosan csökken, a következő tíz évben több mint kétszer annyian érik el a nyugdíjkorhatárt, mint ahányan – évente 40–45 ezren – belépnek az építőipari munkaerőpiacra. A szociális tárca adatai szerint pedig a következő időszakban foglalkoztatásbővítésre lehet számítani a gyógyszer- és gépjárműiparban is. Lassan mozdul az oktatási rendszer a piaci igény szerinti képzés irányába. Reméljük, hogy a kamarák bevonása a szakképzésbe vagy a tandíj bevezetése, amelynek révén majd csak az igazán rátermett és ambiciózus gyerekek kerülnek a felsőoktatásba, eredményes lesz – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Szerző(k):
Willin-Tóth Kornélia
05.
31.
23:59

Bábolna: megtorpant a pályáztatás

Megtorpant a Bábolna Zrt. privatizációjának útját álló utolsó két társaság értékesítése, miután az április végi közgyűlést – ekkor döntöttek a kerteskői gazdaságra vonatkozó új pályázat kiírásáról – felfüggesztették, májusban pedig eredménytelennek nyilvánították a szendrői juh- és birkatartást végző gazdaság értékesítési pályázatát is. A Kerteskőre vonatkozó kiírást a Bábolna elindította, a Nemzeti Földalapkezelő Zrt. azonban nem, pedig ez is szükséges az eredményes lezáráshoz – mondta a NAPI Gazdaságnak Kocsis Péter, a lebonyolítást végző Gordius Consulting vezérigazgatója. A szendrői társaság értékesítése a május végi közgyűlésen bukott meg, ahol – bár a két beérkező pályázat közül az egyik eredményes volt – sikertelennek nyilvánították a pályázatot. A döntés a Bábolna Zrt. fő tulajdonosa, az ÁPV Zrt. javaslatára született, de arról, hogy mi legyen a két pályázat további sorsa, a közgyűlésen nem határoztak – tudtuk meg Kocsis Pétertől. Egyelőre azt sem tudni, mikor lesz a következő Bábolna-közgyűlés. Információink szerint a vagyontörvény tervezetének is köze lehet a késlekedéshez: az új pályázatokat valószínűleg már az abban foglaltaknak megfelelően írják majd ki.

Szerző(k):
Willin-Tóth Kornélia
05.
30.
23:59

Hírháló

Magyarország 27. az innovációs világrangsorban Az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrissebb rangsorában Magyarország a huszonhetedik helyre került. A lista összeállításakor 82 ország szabadalmi statisztikáit és egyéb innovációs mérőszámait, emellett mintegy ötszáz vállalatvezető véleményét vették figyelembe. Bár a cseh, az észt, a lengyel vagy szlovák gazdaságnál innovatívabb a magyar, Szlovénia, Ciprus és Olaszország előkelőbb helyet vívott ki nála. Az EIU szerint a világ három leginnovatívabb országa jelenleg Japán, Svájc és az Egyesült Államok. Az előrejelzés szerint ez a következő négy évben nem változik, Magyarország azonban egy helyet javít majd, és 2011-re – Spanyolországot megelőzve – a huszonhatodik lehet a világrangsorban.

Szerző(k):
Willin-Tóth Kornélia
05.
30.
23:59

VPOP-s vezetést kap a délkelet-európai bűnüldözés

A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka, Nagy János vezérőrnagy lesz a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) legfontosabb döntéshozó szervének elnöke. A 12 tagot számláló, bukaresti székhelyű szervezet, amelynek legfőbb célja az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzése, felszámolása, egy évre választotta meg a nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező Nagyot.

Szerző(k):
Willin-Tóth Kornélia
05.
30.
23:59

Bokros a tisztítótüzet hiányolja

Átfogó, kiadáscsökkentésre alapozó államháztartási reformok nélkül nincs gyors gazdasági növekedés – mondta Bokros Lajos egy szerdai konferencián az MTI-Eco szerint. A szakember szerint növekedésellenes a magyar gazdaságpolitika, amely ikerdeficitet, azaz GDP-arányosan 9 százaléknál nagyobb államháztartási hiányt és folyó fizetési mérleghiányt eredményezett 2006-ban, miközben a gazdaság 4 százaléknál lassabban nőtt, az idén pedig optimális esetben 3 százalékkal bővül. Ha a költségvetés elszívja a forrásokat az üzleti szférától, akkor ennek a szektornak csak kevesebb és drágább tőke áll rendelkezésére – jelentette ki a volt pénzügyminiszter, aki szerint a költségvetéshez tartozó intézmények nem mentek át azon a tisztítótűzön, amelyen a vállalkozások a kilencvenes években túljutottak. Bokros Lajos úgy vélte, hogy a gyógyítás és az oktatás reformja a legfontosabb, mivel ennek a két szolgáltatásnak a minősége határozza meg a magyar munkaerő minőségét. Aza adóreform lényege az adóalap kiszélesítése és az adókedvezmények megszüntetése: miközben nálunk három adókulcs van – 18, 36 és 40 százalék –, addig az átlagos szja-terhelés 19 százalék, pontosan annyi, amennyi az egykulcsos szlovák adómérték. Az államháztartás átalakításának fő irányairól, az állam jövőbeli feladatairól szóló megállapodást hiányolta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke tegnap egy másik konferencián. Magyarországnak szerinte nincs más választása, mint a konvergenciaprogram végrehajtása és az euró bevezetése. Az államháztartás alrendszereinek működésén mindenképpen változtatni kellett, de az kockázatos, hogy az átalakítás megkezdése előtt nem született döntés a pontos célokról. Így óriási hibák történhetnek – véli Erdei Tamás.

Szerző(k):
Willin-Tóth Kornélia