A gazdasági miniszter még 2006 júniusában jelentette be, hogy az állam fokozatosan – a ciklus végéig, azaz 2010-ig – kivonul a gázártámogatásból. Első lépésben – tavaly augusztus elsejével – átlagosan 30 százalékkal emelték az árakat: az évente 1500 köbméternél többet nem fogyasztó háztartásoknak 25 százalékkal, 1500 és 3000 köbméter között 30, efölött pedig 37 százalékkal drágult a gáz. A 3000 köbméternél többet használók a határérték alatti fogyasztásuk mértékéig ugyanazzal a támogatással számolhatnak, mint a kevesebbet fogyasztók A cél, hogy 2008-ra 50 milliárd csökkentsék a gázártámo-gatásra fordított összeget, így a támogatási rendszerhez is hozzányúltak azért, hogy a korábbi, fogyasztás mértékéhez kötött, de alanyi jogon járó segítséget a kizárólag szociális alapú váltsa fel.
Az első lépések még tavaly megtörténtek. Kedvezményt a nagycsaládosok (három vagy több gyermek után családi pótlékra jogosultak), azok a családok, ahol súlyos fogyatékossággal élő családtag van és a nyugdíjasok (utóbbiak csak távhőtámogatást) kaptak, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem érte el a nyugdíjminimum kétszeresét, azaz az 51 600 forintot, illetve egyedül élő nyugdíjasoknál a nyugdíjminimum háromszorosát, 77 400 forintot. A kedvezményezettek 1500–3000 köbméter közötti gázfogyasztás esetén 1500 köbméter alatti fogyasztásnak megfelelő számlát kapnak, 3000 köbméter felett pedig köbméterenként 73,52 forintot fizetnek 93,57 forint helyett.
Több mint kétmillió kérvényező
Január elseje után rászorultsági alapon azok kaphattak különböző mértékű gázár- és távhő-kompenzációt, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimumhoz viszonyítva meghatározott különböző értékeket. A szociális tárca legfrissebb adatai szerint eddig több mint 2,2 millió igénylés érkezett, közülük január 1-jéig visszamenőlegesen 2,1 millióan jogosultak a támogatásra, minden további igénylő csak a benyújtást követő hónap elsejétől kaphat kompenzációt. Májusban például csaknem 27 ezren nyújtottak be igénylőlapot a szociális minisztériumhoz.
Arról, hogy mennyibe került eddig az államnak a gázártámogatás, a Magyar Államkincstár a féléves zárás után tud majd adatokat mondani. Ha valakinek év közben megváltoznak a jövedelemviszonyai, az sem kerül hátrányba. Ez a támogatás mértékében év közben nem eredményez változást, ugyanakkor aki korábban nem volt támogatott, de időközben romlott a vagyoni helyzete, év közben is igényelhet támogatást – tudtuk meg a tárcától, amely szerint nincs napirenden a támogatási rendszer bármilyen irányú változtatása 2008. január elsejével.
A telet megúszták a háztartások
Bár az árak átlagosan 30 százalékkal emelkedtek, sok háztartás – főként a díjkompenzációban részesülő távhőfűtéses lakások – meg sem érezte a költségnövekedést. A legmagasabb támogatási kategóriába tartozó, átlagos méretű lakások számlafizetőinek több ezer forinttal kevesebbe került a fűtés, mint tavaly.
A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. jelentése szerint a 2006–2007-es tél kiugróan enyhe volt: már a novemberi és a decemberi átlagos hőmérséklet is 2,4–3,2 fokkal magasabb volt az elmúlt év ugyanezen két hónapjának átlaghőmérsékleténél. A februári átlaghőmérséklet 3,7, a januári pedig 6,3 Celsius-fokkal múlta felül az előző tíz évben mértet, így a távfűtéses lakások hőfelhasználása is jelentősen csökkent a korábbihoz képest. Egy 52 négyzetméteres távfűtéses lakás energiafelhasználása tavaly novemberben 18, decemberben 16, januárban 31, februárban pedig 18 százalékkal volt a megszokottnál alacsonyabb.
Az irány jó, de sok még a hiányosság
Az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben fejlődött a magyar energiapiac 2003 és 2006 között, ám például a háztartások energiafelhasználási hatékonyságában súlyosak a hiányosságok és a földgáztól való függés is óriási.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tavalyi felmérése szerint komoly fejlődésen ment át a magyar energiapiac, köszönhetően például annak, hogy az utóbbi években a kormány az energiaipari szervezet jó néhány javaslatát – így például a gázár-támogatási rendszer átalakításáról szólót is – megfogadta. Ugyanakkor jelentős problémák halmozódtak fel az energiafelhasználásban: a tulajdonosok pazarlásának eredményeképp Magyarországon 70 százalékkal több energiát használnak egy átlagos lakás fűtésére, mint az EU–15-öknél, a földgáztól való függés pedig a legmagasabb az IEA-hoz tartozó tagállamok körében.
