Elmaradhat a kamatvágás

Az áprilisi adatok szerint továbbra sem lassul a bérdinamika a versenyszektorban, emiatt viszont valószínűleg hétfőn újra változatlanul hagyja az alapkamatot az MNB monetáris tanácsa (MT). A vállalkozások bérezési politikáján ősz óta erősen nyomot hagy az infláció emelkedése. Október és január között folyamatosan, márciusban és áprilisban újra két számjegyű volt a bruttó keresetek növekedési üteme. Ráadásul az eseti kifizetések (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás) nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban nyár óta magas, és a márciusi 11,6 százalék után áprilisban 12,1 százalékra gyorsult. Ezek az adatok kimondottan rossz hírek a kamatcsökkentés szempontjából, mivel óvatosságra inthetik az MT-t. Miközben ugyanis a közszférában a bérfolyamatok a vártnak megfelelően alakulnak, a magánszektor a jelek szerint kitartóan emeli a fizetéseket. A munkaadók tehát igyekeznek a bruttó keresetek emelésével csökkenteni a vásárlóérték-vesztést, de a vártnál nagyobb infláció ezt az erőfeszítést semmissé teheti.
A jegybank májusi értékelése szerint a lanyhuló konjunktúra hatására a bérnövekedés üteme előreláthatóan lassul, ám annak is jelentős a kockázata, hogy a bérek emelkedése költséginflációs nyomásban csapódhat le. Barcza György, a K&H Bank szakértője szerint fel van adva a lecke az MT tagjainak: miközben a béradatok továbbra is kedvezőtlenek, a forint az utóbbi napokban újra erősödött. Igaz, az euró kurzusa jelenleg nagyjából ott áll, ahol a legutóbbi kamatdöntő ülés idején. Barcza szerint egy kamatcsökkentés azt üzenné a piacnak, hogy bizonytalanná vált a testület. Az OTP szakértői sem várnak augusztus előtt kamatvágást. A piaci várakozások szerint a bérek egy évre visszatekintő emelkedése augusztustól mérséklődik, elsősorban a bázishatás miatt.
A februári zuhanás után a KSH márciusi és áprilisi bérstatisztikája összességében érdemi konszolidációról tanúskodik: az idei negyedik hónapban a bruttó átlagkereset 8,4, a nettó pedig 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, így az első négy hónapban előbbi 7,4, utóbbi pedig 1,2 százalékkal nőtt. Január–áprilisban tehát a reálkeresetek – a fogyasztói árak 8,6 százalékos növekedése mellett – 6,8 százalékkal estek.
Már ősszel látszott, hogy a reálbérlassulás üteme erősebb a kormányzat által vártnál, a konvergenciaprogram ugyanis azzal számolt, hogy 2006 egészében a reálbérek 4,0 százalékkal gyarapodnak, ehhez képest csak 3,5 százalék jött össze. Erre az évre a kabinet azt várja, hogy az egy keresőre jutó reálbér mintegy négy százalékkal csökken majd, ennél viszont az első négy hónapban jóval nagyobb visszaesés következett be. Amíg január–áprilisban a nettó keresetek a versenyszférában 3,1 százalékkal – azaz bőven infláció alatti ütemben – gyarapodtak, addig a költségvetési területen még nominálisan is 1,7 százalékos a csökkenés.
A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma idén január–áprilisban átlagosan 2 millió 770 ezer volt, ez gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival. Ezen belül a közszférában átlagosan 4,7 százalékkal csökkent, a magánszférában pedig 1,2 százalékkal nőtt a létszám. Ebben az egy hónapban a közdolgozók száma háromezer fővel, 756 ezerre nőtt, míg a KSH által látott vállalati szférában másfél ezer fős a gyarapodás.