Willin-Tóth Kornélia

Balatoni kempingárak

Település Felnőtt ár Ifjúsági ár (Ft/nap) (Ft/nap) Ifjúság Kemping és Üdülőháztelep Siófok-Sóstó 890 890 Autós I. Kemping Zamárdi 890 890 Vadvirág Kemping és Üdülőháztelep Balatonszemes 890 890 Badacsony Camping Badacsony 1470 1470 Diana Camping Aszófő 1500 1500 Levendula Camping Balatonakali 1550 1550 Strand-Holiday Camping Balatonakali 1550 1550 Forrás: NAPI-gyűjtés

A keleti part a favorit

Nem az európai árak, inkább a tavalyi, kiszáradt Balatonról szóló hírek vetették vissza a vitorlázókedvet a magyar tengeren – véli Bartos Dénes, a Kenese Marina-Port kikötővezetője. A tó a ma mintegy négyezerre tehető vitorláshajónak akár a tízszeresét is elbírná – tette hozzá. Bár a 270 hajóhellyel rendelkező kenesei vállalkozás 100 százalékos foglaltsággal büszkélkedhet, emberek nincsenek a vízen álló vitorlásokon. A Kenese Marina-Port 3 év után, 10 százalékkal emelte árait, míg a Magyarországon ma a legnagyobb vitorláskikötő-láncot üzemeltető Balatoni Hajózási Rt. 7 százalékkal növelte a bérleti díjakat. A jelenleg érvényes árak Policsányi István, a Balatoni Vitorláskikötő Bérlők Érdekvédelmi Egyesületének egykori elnöke szerint „őrült magasak”, ennyiért akár tengeren is tarthatná az ember a hajóját. Bartos úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy a magyarországi árak összhangban vannak a nemzetköziekkel. Cziráki Mártától, a Balatoni Hajózási Rt. kikötő-ágazatvezetőjétől azt az információt kaptuk, hogy az átlagos kihasználtságuk pillanatnyilag 84 százalékos, ami alacsonynak számít a 10 nagyobb és 11 kisebb befogadóképességű kikötőt fenntartó társaságnál. A múlt héten adták át a felújított balatonszemesi, immár 140 férőhelyesre bővült kikötőt, ami 2006 nyaráig további 164 hellyel gyarapszik, így a térség második legnagyobb kikötője lesz. A Balatoni Hajózási Rt. ügyfeleinek zöme – 90, de minimum 80 százaléka – magyar, legtöbbjük a keleti partot részesíti előnyben, mivel döntő hányaduk budapesti lakos. Akkora a különbség a két part látogatottsága között, hogy a tó nyugati felére külön akciókkal – például vitorlásversenyekkel, minden kikötőben használható és ezzel túrákra csalogató mágneskártyákkal – kell csábítani a vendégeket. A vitorlázók legtöbbje már tavasszal leköti a bérelt hajóhelyet, így forgalomnövekedést esetleg a nyáron túrázni induló külföldiek – általában németek és osztrákok – jelenthetnek a kikötők számára. Új tendencia a fiatal, 30–40 éves, többgyermekes családok megjelenése a vitorlázók között. Magyarországon nem jellemző az a Svájcban és több nyugat-európai országban is megfigyelhető jelenség, hogy hajóhelyhez jutni csak „kihalással” lehet, mert akkora a kikötők foglaltsága. Általánosan elmondható, hogy a bérlők hűségesek, de emellett mindig van legalább egy-két hely az újonnan érkezőknek. Policsányi István, a ma már gyakorlatilag csak névleg létező Balatoni Vitorláskikötő Bérlők Érdekvédelmi Egyesületének egykori elnöke szerint való igaz, hogy sok az új, part menti szociális létesítmény – zuhanyzó, WC – a Balaton mellett, ám egy vitorláskörút során nem éppen erre van szükség és pláne nem úgy, hogy a költségeket a kis vitorlások tulajdonosain hajtják be. Idén magas a vízszint, ezért nem lesz gond a nagyobb vitorlások kikötésével, mondta a NAPI Gazdaságnak Policsányi, de alacsonyabb vízállás mellett, miután a kikötőket nem kotorják, a méretesebb hajók megfeneklenek. A vitorlázás mára igazi luxussporttá vált – tette még hozzá a volt elnök. A Balatoni Hajózási Rt. képviselője határozottan cáfolta, hogy ne kotornák a medreket, sőt, erre a célra külön gépeik vannak. Kialakult áraik pedig az általuk végzett beruházásigényes tevékenységeknek – többek közt a mederkotrásnak – köszönhetőek.

Lehetetlen a hosszú távú előrejelzés a fagylaltpiacon

A fagylaltpiacon egyre erősebb versennyel kell szembenézniük a szereplőknek: felbukkantak a szomszédos országok gyártói is.

Értékesítés csatornák

(csökkenés 2003-hoz képest, százalék) Összesen 19 Hipermarket 24 Szupermarket 29 Nagy diszkont 8 Cash&Carry 26 Kisboltlánc 4 Független kisbolt 43 Egyéb 8 Forrás: GFK Hungária

Hatalmas lehetőség az uniós tagság

A logisztikai szolgáltatásoknak ebben a targoncákkal, teherautókkal, darukkal, láncokkal, raklapokkal, szállítószalagokkal és hevederekkel zsúfolt világában a legfontosabb feladat az árukészletek ütközésmentes, ember- és energiakímélő mozgatásának megvalósítása a lehető legrövidebb időn belül. Ez a munkafázis a szuper-, hipermarketek megjelenésével és az áruházláncok gyors terjedésével egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, ráadásul az EU szívügyének kikiáltott hulladékgazdálkodásban is kulcsszerepet játszik. A magyar EU-csatlakozás hatalmas lehetőség, amelyet főként a kis- és középvállalatok fejlesztésével lehetne kiaknázni – mondta lapunknak Cselényi József, a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszékének professzora. Véleménye szerint minden segítséget meg kell adni az érintetteknek, hogy a külföldre, például Szlovákiába települt autóipari cégek számára különféle logisztikai szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Emellett az uniós tagállamok között folyó kutatási és kooperatív programok is kitörési lehetőséget kínálnak Magyarországnak a logisztika területén, ha nem csupán tranzit-, hanem szolgáltatásokat nyújtó ország szeretne lenni. A csatlakozás nem hozott érdemi változást az anyagmozgatás területén, legalábbis ami az eszközoldalt illeti, hiszen a résztvevőknek már korábban is szabad piacon kellett helytállniuk – véli Némon Zoltán, a Csomagolás és Anyagmozgatás (A+CS) című szaklap főszerkesztője. Célszerű lenne a közvetlen gyártáshoz kapcsolódó beruházás jellegű támogatások körének kiterjesztése – mondta Némon. Általános jelenség, hogy a multinacionális cégek „bekebelezik”, saját képviselőjükké teszik a kisebb vállalkozásokat. Ez egyrészt komoly előnyt jelent a piaci és anyagi biztonság területén, másrészt hátrányosan érinti az önállóságot – tudtuk meg Fazekas Mártától, az ASSIX Logistics Rt. elnök-vezérigazgatójától. Úgy tűnik azonban, hogy az egyre szűkülő lehetőségek a még független cégeket ebbe az irányba hajtják.

A japán JIT Európában is bevált

Az anyagmozgatási rendszerek legfőbb feladata a megfelelő mennyiségű áru biztosítása a megfelelő időben, a megfelelő helyen. A logisztika anyag-, információ-, munkaerő-, érték- és pénzáramlási folyamatai közül e területen a fizikai mozgatás jelentősége a legnagyobb. A ma használt rendszerek egy része teljesen automatizált, másik válfajuk működésében viszont fontos szerepet kap az ember, aki vagy offline, azaz meghatározott időközönként értesül a számítógép-hálózaton keresztül a már megtörtént műveletekről, vagy folyamatos, online kapcsolatban figyelheti a mozgatás fázisait. A korszerű rendszerképzésben döntő jelentőségű tehát a megfelelő információáramlás a gépek, számítógépek és az ember között. A múlt század kilencvenes éveinek végétől Európában is elterjedt az a Japánban már évtizedek óta használt, úgynevezett JIT-elv (just in time), amelynek lényege, hogy az egyes gyártási egységek csak akkor és annyi anyagot, alkatrészt szereznek be, amennyire feltétlenül szükség van. A JIT-filozófia segítségével tárolóterületek szabadultak fel, javult a termékminőség, csökkent az átfutási idő és a készletek mennyisége, a munkafolyamatok pedig egyszerűbbé, áttekinthetőbbé váltak. Az anyagmozgatási rendszerek tervezésekor a helyszíni adottságok, gazdasági és egyéb szempontok figyelembevétele mellett a mozgatandó anyag fajtája, mérete, súlya, fizikai állapota, a csomagolás fajtája és a különleges tulajdonságok befolyásolják jelentősen az alkalmazható eszközöket. Az anyagáramlás térbeli és időbeli megoszlásának figyelembevétele szintén fontos aspektus a gépek kiválasztásánál. Adott rendszer elemei kapcsolhatóak sorba, illetve párhuzamosan. Az első esetben hiba fellépésekor az egész rendszer leáll. Az anyagmozgatás leírására három mutatót használnak: az anyagáramlás-intenzitási és az anyagmozgatási teljesítmény mutatót, valamint a kooperációs fokot.

Szigorú szabályozás, európai környezet

Amikor Magyarország 2004. május elsején tagja lett az Európai Uniónak, többek között a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramnak is részesévé vált. Elkötelezte magát az éghajlatváltozás-kezelés, a természet és a biodiverzitás védelme, a minőségi környezet, az egészség, a teljes fizikai, szellemi és társadalmi jólét, illetve a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékkeletkezés megelőzése mellett. A legnagyobb változás a levegő- és vízszennyezés, továbbá a hulladékkezelés területén történt. Az ipari tevékenységet folytató, ennek következtében elkerülhetetlenül légszennyező vállalatok működésének engedélyezéséhez a csatlakozás óta a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges, ami csak az „elérhető legjobb technológia” (Best Available Technologies – BAT) alkalmazása fejében adható meg. Fontos, hogy a nagy teljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó határértékek 2008-tól a régi gépekre is érvényesek lesznek, a hulladékégetőkre ugyanez 2005 decemberétől igaz. A cégeket terheli továbbá a tavaly bevezetett ökoadó is, amely a jogszabályban meghatározott anyagokra kilogrammonként 100 forint alatti érték, minden más anyag esetében jóval magasabb, akár a kilogrammonkénti 22 ezer forintot is elérheti. Talajterhelési díjat a már lefektetett csatornákra rá nem kötők fizetnek 2004. július 1-je óta, az ökoadóhoz hasonlóan évente 20 százalékkal növekvő mértékben. Az EU szennyvizekkel kapcsolatos politikája igen szigorú, e területen Magyarországnak komoly elmaradásai vannak. Derogációt 2015-ig kaptunk, hogy a közműollót (a vezetékes vízzel és csatornával ellátottak, illetve azzal nem rendelkezők aránya) a jelenlegi 35 százalékról csökkentsük, ettől függetlenül 2005. december 31-ig minden 2–10 ezer lakos közötti agglomerációban meg kell oldani a szennyvízelvezetést. A kormányzat becslései szerint az EU-előírásoknak való megfelelés 2500 milliárd forint körüli összegbe fog kerülni, ennek várhatóan közel egyharmada lesz a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos költség. A szelektív hulladékgyűjtéssel való csekély lefedettség mellett a regionális szemétlerakók hiánya is égető probléma ma Magyarországon, megoldásuk nélkül nem tudjuk teljesíteni az unió előírásait. Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem agrárpolitikai tanszékének vezetője úgy véli, a csatlakozás kapcsán nem szabad megfeledkeznünk az önkéntes környezeti menedzsmentrendszerek bevezetésének alternatívájáról. Ez ugyanis az igen költséges és bonyolult ISO-rendszerek alkalmazása helyett arra nyújt lehetőséget, hogy a vállalatok saját preferenciáiknak megfelelő környezetpolitikát alakítsanak ki és azt közvetítsék fogyasztóik felé. Szabó Lajos, a Károly Róbert Főiskola professzora a nitrátdirektívára hívta fel lapunk figyelmét, ami a vízbázisok – köztük a Balaton vagy a Velencei-tó – védelmét szolgálja a hektáronkénti évi 170 kilogrammos határértékkel. Összefoglalásul: az uniós csatlakozás a környezetvédelem terén sem rótt az országra kis terheket, de a várható előnyöket jól példázza az a tanulmány, amely az Európai Bizottság megbízásából készült. Eszerint hazánk évenkénti haszna a teljes megfelelés időpontjától számítva 2020-ig a GDP 2,2–15,6 százalékára prognosztizálható. Ez szociális, egészségügyi, erőforrás-kímélésből adódó, ökológiai, környezetbiztonsági és a növekvő gazdasági hatékonyság terén elért fejlődésben fog megmutatkozni.

Menjünk fürdeni - akár éjjel is!

A szakemberek szerint a tavalyinál nagyobb forgalom várható a fürdőkben. Bár a létesítmények már közel egy hónapja nyitva vannak, a vendégszám csak az elmúlt napok kedvezőbb időjárása nyomán ugrott meg, jelentős forgalomnövekedés pedig a vakáció kezdte után várható.

Kevés a fürdőző a strandokon

Bár a Dagály és a Palatinus már április 29-e óta nyitva tart, és a Csillaghegyi, illetve a Csepeli strand is több mint egy hete várja a kikapcsolódni vágyókat, csupán az elmúlt hétvége emlékeztetett némiképpen az igazi szezonra – tudtuk meg a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.-nél. Hiába nem emelkedtek a belépők árai, a jó idő kellett ahhoz, hogy viszonylag nagy forgalmat bonyolítsanak a főváros strandjai. A prímet most is a Széchenyi fürdő vitte, ahol ötezren fordultak meg szombat-vasárnap. A Dagály két és fél ezer, a Palatinus kétezer vendéget fogadott, a Gellért és a Lukács ezres, a Csepeli kilencszázas és a Csillaghegyi szabadtéri strand közel négyszáz fős forgalmat bonyolított. A kánikulai csúcs húszezer fő körüli lenne, ám a múlt hétvégi tizenháromezres adat így is az idei legmagasabb látogatószám. Mezőkövesden szintén az elmúlt hetek esős időjárása okozta a legnagyobb bosszúságot a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő vezetése számára, de mint azt Recskó Pétertől megtudtuk, június közepéig, a vakáció kezdetéig az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem is számítanak kiugró látogatottságra. Az Orosháza melletti Gyopárosfürdő eredményeiről Szűcs Szabolcs projektmenedzser úgy nyilatkozott: alakul a forgalom, a legtöbben hétvégén érkeznek az élmény- és parkfürdőbe, igazi áttörést azonban itt is várhatóan csak az iskolaév vége hoz majd. A Balaton partján egyelőre nem indult meg az élet a szabadtéri strandokon, ugyanis a 17-18 fokos víz még túl hideg a fürdéshez. A legtöbb vízparti vállalkozás jövő hét végén vagy még később nyit. Országszerte több vállalkozó és strandüzemeltető is úgy véli, az emberek pénztelensége nem elhanyagolható szerepet játszik abban, hogy amint kisüt a nap, a családok nem a vízpartra rohannak kikapcsolódni.