Nem az európai árak, inkább a tavalyi, kiszáradt Balatonról szóló hírek vetették vissza a vitorlázókedvet a magyar tengeren – véli Bartos Dénes, a Kenese Marina-Port kikötővezetője. A tó a ma mintegy négyezerre tehető vitorláshajónak akár a tízszeresét is elbírná – tette hozzá. Bár a 270 hajóhellyel rendelkező kenesei vállalkozás 100 százalékos foglaltsággal büszkélkedhet, emberek nincsenek a vízen álló vitorlásokon. A Kenese Marina-Port 3 év után, 10 százalékkal emelte árait, míg a Magyarországon ma a legnagyobb vitorláskikötő-láncot üzemeltető Balatoni Hajózási Rt. 7 százalékkal növelte a bérleti díjakat. A jelenleg érvényes árak Policsányi István, a Balatoni Vitorláskikötő Bérlők Érdekvédelmi Egyesületének egykori elnöke szerint „őrült magasak”, ennyiért akár tengeren is tarthatná az ember a hajóját. Bartos úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy a magyarországi árak összhangban vannak a nemzetköziekkel.
Cziráki Mártától, a Balatoni Hajózási Rt. kikötő-ágazatvezetőjétől azt az információt kaptuk, hogy az átlagos kihasználtságuk pillanatnyilag 84 százalékos, ami alacsonynak számít a 10 nagyobb és 11 kisebb befogadóképességű kikötőt fenntartó társaságnál. A múlt héten adták át a felújított balatonszemesi, immár 140 férőhelyesre bővült kikötőt, ami 2006 nyaráig további 164 hellyel gyarapszik, így a térség második legnagyobb kikötője lesz. A Balatoni Hajózási Rt. ügyfeleinek zöme – 90, de minimum 80 százaléka – magyar, legtöbbjük a keleti partot részesíti előnyben, mivel döntő hányaduk budapesti lakos. Akkora a különbség a két part látogatottsága között, hogy a tó nyugati felére külön akciókkal – például vitorlásversenyekkel, minden kikötőben használható és ezzel túrákra csalogató mágneskártyákkal – kell csábítani a vendégeket. A vitorlázók legtöbbje már tavasszal leköti a bérelt hajóhelyet, így forgalomnövekedést esetleg a nyáron túrázni induló külföldiek – általában németek és osztrákok – jelenthetnek a kikötők számára. Új tendencia a fiatal, 30–40 éves, többgyermekes családok megjelenése a vitorlázók között.
Magyarországon nem jellemző az a Svájcban és több nyugat-európai országban is megfigyelhető jelenség, hogy hajóhelyhez jutni csak „kihalással” lehet, mert akkora a kikötők foglaltsága. Általánosan elmondható, hogy a bérlők hűségesek, de emellett mindig van legalább egy-két hely az újonnan érkezőknek. Policsányi István, a ma már gyakorlatilag csak névleg létező Balatoni Vitorláskikötő Bérlők Érdekvédelmi Egyesületének egykori elnöke szerint való igaz, hogy sok az új, part menti szociális létesítmény – zuhanyzó, WC – a Balaton mellett, ám egy vitorláskörút során nem éppen erre van szükség és pláne nem úgy, hogy a költségeket a kis vitorlások tulajdonosain hajtják be. Idén magas a vízszint, ezért nem lesz gond a nagyobb vitorlások kikötésével, mondta a NAPI Gazdaságnak Policsányi, de alacsonyabb vízállás mellett, miután a kikötőket nem kotorják, a méretesebb hajók megfeneklenek. A vitorlázás mára igazi luxussporttá vált – tette még hozzá a volt elnök. A Balatoni Hajózási Rt. képviselője határozottan cáfolta, hogy ne kotornák a medreket, sőt, erre a célra külön gépeik vannak. Kialakult áraik pedig az általuk végzett beruházásigényes tevékenységeknek – többek közt a mederkotrásnak – köszönhetőek.
Willin-Tóth Kornélia