Amikor Magyarország 2004. május elsején tagja lett az Európai Uniónak, többek között a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramnak is részesévé vált. Elkötelezte magát az éghajlatváltozás-kezelés, a természet és a biodiverzitás védelme, a minőségi környezet, az egészség, a teljes fizikai, szellemi és társadalmi jólét, illetve a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékkeletkezés megelőzése mellett. A legnagyobb változás a levegő- és vízszennyezés, továbbá a hulladékkezelés területén történt. Az ipari tevékenységet folytató, ennek következtében elkerülhetetlenül légszennyező vállalatok működésének engedélyezéséhez a csatlakozás óta a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása szükséges, ami csak az „elérhető legjobb technológia” (Best Available Technologies – BAT) alkalmazása fejében adható meg.
Fontos, hogy a nagy teljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó határértékek 2008-tól a régi gépekre is érvényesek lesznek, a hulladékégetőkre ugyanez 2005 decemberétől igaz. A cégeket terheli továbbá a tavaly bevezetett ökoadó is, amely a jogszabályban meghatározott anyagokra kilogrammonként 100 forint alatti érték, minden más anyag esetében jóval magasabb, akár a kilogrammonkénti 22 ezer forintot is elérheti. Talajterhelési díjat a már lefektetett csatornákra rá nem kötők fizetnek 2004. július 1-je óta, az ökoadóhoz hasonlóan évente 20 százalékkal növekvő mértékben.
Az EU szennyvizekkel kapcsolatos politikája igen szigorú, e területen Magyarországnak komoly elmaradásai vannak. Derogációt 2015-ig kaptunk, hogy a közműollót (a vezetékes vízzel és csatornával ellátottak, illetve azzal nem rendelkezők aránya) a jelenlegi 35 százalékról csökkentsük, ettől függetlenül 2005. december 31-ig minden 2–10 ezer lakos közötti agglomerációban meg kell oldani a szennyvízelvezetést. A kormányzat becslései szerint az EU-előírásoknak való megfelelés 2500 milliárd forint körüli összegbe fog kerülni, ennek várhatóan közel egyharmada lesz a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos költség.
A szelektív hulladékgyűjtéssel való csekély lefedettség mellett a regionális szemétlerakók hiánya is égető probléma ma Magyarországon, megoldásuk nélkül nem tudjuk teljesíteni az unió előírásait.
Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem agrárpolitikai tanszékének vezetője úgy véli, a csatlakozás kapcsán nem szabad megfeledkeznünk az önkéntes környezeti menedzsmentrendszerek bevezetésének alternatívájáról. Ez ugyanis az igen költséges és bonyolult ISO-rendszerek alkalmazása helyett arra nyújt lehetőséget, hogy a vállalatok saját preferenciáiknak megfelelő környezetpolitikát alakítsanak ki és azt közvetítsék fogyasztóik felé.
Szabó Lajos, a Károly Róbert Főiskola professzora a nitrátdirektívára hívta fel lapunk figyelmét, ami a vízbázisok – köztük a Balaton vagy a Velencei-tó – védelmét szolgálja a hektáronkénti évi 170 kilogrammos határértékkel.
Összefoglalásul: az uniós csatlakozás a környezetvédelem terén sem rótt az országra kis terheket, de a várható előnyöket jól példázza az a tanulmány, amely az Európai Bizottság megbízásából készült. Eszerint hazánk évenkénti haszna a teljes megfelelés időpontjától számítva 2020-ig a GDP 2,2–15,6 százalékára prognosztizálható. Ez szociális, egészségügyi, erőforrás-kímélésből adódó, ökológiai, környezetbiztonsági és a növekvő gazdasági hatékonyság terén elért fejlődésben fog megmutatkozni.
Willin-Tóth Kornélia