Willin-Tóth Kornélia

Kevesen etetik a fogyasztót nemzeti színben

Alig néhányan kérvényezték az elmúlt években, hogy a magyar nemzeti jelképek valamelyikét üzleti marketing céljára használhassák. Szakértők szerint a fogyasztók sem díjazzák megfelelően a „hazai” jelleget.

Egy héttel korábban alalkulhat meg az új kormány

Kétséget kizáróan alaptalanok azok a román lapértesülések, amelyek szerint Magyarországról kerülhetett Romániába madárinfluenzával fertőzött háziszárnyas - mondta Batiz András a mai kormányszóvivői tájékoztatón.

A tandíj növelné a versenyt a felsőoktatásban

Nem biztos, hogy a tandíj megoldja az egyetemek gondjait, de létezik olyan konstrukció, amely a hallgatóknak és az egyetemeknek is a javát szolgálja – mondta a NAPI Gazdaságnak Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Az biztos, hogy az emlegetett havi 8-10 ezer forintos tandíjból nem finanszírozható a magyar felsőoktatás, ugyanakkor ha valaki fizet, annak joga van minőséget követelni, és ez hosszú távon differenciálja az intézményeket. Nagyon oda kell figyelni viszont arra, hogy anyagi helyzete miatt egyetlen potenciális hallgató se maradjon ki a felsőoktatásból – tette hozzá. Mészáros egyetemi oktatóként úgy véli: a munkaerő-piaci igényekhez képest túl sok felsőoktatási intézmény van. Az anyagi háttér ma is jelentősen befolyásolja a felsőoktatás elérhetőségét a tanulók számára – például a felvételi során pontot érő nyelvvizsga is pénzbe kerül –, a tandíj azonban elriaszthatja a szegényebbeket. A hallgatók érdek-képviseleti szövetsége (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, HÖOK) csak informálisan értesült a koalíciós partnerek terveiről. Ekler Gergely, a HÖOK elnöke szerint a tandíj bevezetése ellentétes lenne mindazzal, ami a magyar felsőoktatásban az elmúlt tíz évben lezajlott, valamint a felsőoktatás demokratizmusával. Ha a kormány ragaszkodik a havi 8-10 ezer forintos tandíj társadalmi vitát megkerülő bevezetéséhez, Ekler szerint komoly ellenállásra számíthat.

Fizikus is dolgozik a Parlamentben gyorsíróként

A következő parlamenti ciklusban mintegy nettó 156 millió forintot költ az Országgyűlés Hivatala (OH) a plenáris és bizottsági ülések, valamint egyéb tanácskozások gyors- és gépírással történő, szó szerinti rögzítésére – tudta meg lapunk az OH-tól. Az előre tervezett összeg mindössze 3 százalékkal magasabb, mint amennyit erre az előző ciklusban költöttek. A jegyzőkönyvek készítésére kiírt egyszerűsített közbeszerzési eljáráson 17 nyertest hirdettek, közülük 6 egyéni vállalkozó, 11 pedig betéti vagy korlátolt felelősségű társaság. A szakemberek a parlamenti gyorsíró iroda 13 köztisztviselő munkatársának segédkeznek. Amennyiben valaki gyors- és gépíróként szeretne elhelyezkedni az Országgyűlésben, annak – bármilyen – felsőfokú végzettségre és legalább 300 szótagos percenkénti leütési sebesség teljesítésére van szüksége, amely több, mint az átlagos beszédsebesség. A plenáris üléseken általában nyolcan váltjuk egymást 10 percenként, ami fejenként mintegy 2,5 oldalnyi szöveget jelent – mondta a NAPI Gazdaságnak Gálné Videk Györgyi, a pályázat egyik nyertese, aki egyébként középiskolai tanár és évek óta jövedelemkiegészítésként gyorsír a Parlamentben. A bizottsági üléseken akár órákig is dolgozhat ugyanaz az ember, mivel azokat a jegyzőkönyveket, a plenáris ülésekével ellentétben, nem kell másnap délig elkészíteni. A leírtakat lektorálják, ezért elengedhetetlen, hogy ismerjék a szakszavakat és az Európai Unióval kapcsolatos szakkifejezéseket. A gyors- és gépírók között van tanár, jogász és fizikus is – tette hozzá Gálné.

Sokan kivárnak az ekhóval

Alapvető törekvés volt, hogy a Népszabadság Zrt. 150-160 érintett munkatársának nettó jövedelmi szintje ne változzon az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevezetésével, s ezt sikerül is teljesíteni – tudtuk meg Lengyel L. László elnök-vezérigazgatótól. A kiadónak – korábbi bérpolitikája miatt – nem jelent külön anyagi megterhelést az újfajta adónem, a munkatársak többségének eddig is munkaszerződése volt. Az ekho ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy ne csak az újságíró és a szerkesztő munkatársak kapják jövedelmüket az ekho szabályainak megfelelően, hanem az archívumban, a terjesztés, valamint a marketingesek PR-szakterületén dolgozók is, akik eddig alkalmazottként dolgoztak. Az utóbbiak köréből már mintegy negyvenen éltek februártól az ekhós lehetőséggel, mivel anyagilag jobban járnak. A többi szerkesztőségi dolgozóval folyamatos az egyeztetés, várhatóan mintegy 30 munkatárs marad szerződéses viszonyban a zrt.-vel. A mostani számítások szerint a kiadó nagyjából nullszaldóval zárhatja az átállást. A Sanoma Budapest Zrt. gőzerővel dolgozik azon, hogy a jogszabályban meghatározott határidőre minden munkatárssal megegyezzen az ekhós feltételekben – mondta Horváth B. Soma humánpolitikai igazgató. Várhatóan kétszáz fölött lesz az ekhósok száma, a kiadó célja, hogy a váltás miatti veszteséget minimalizálja. Ennek érdekében a Sanoma mintegy 22 százalékkal emelte a jövedelemkifizetési keretet. Az eddigi egyeztetések alapján a vállalkozói jogviszonyban, valamint a munkaviszonyban lévők többsége választja az ekhót, néhányan továbbra is megőrzik a korábbi szerződéses formát. A magyarországi Axel-Springer kiadói csoport csaknem 130 munkavállalóját érinti az átállás, közülük többen már hónapokkal ezelőtt váltottak – tudtuk meg Nemes Péter humánpolitikai igazgatótól. Az Axel Springer-Budapest Kft.-nál több olyan korábbi munkatárs is vállalta az ekhót, akik számításaik szerint anyagilag jobban járnak mint munkaviszonyban. Ugyanakkor több érintett igyekszik a hátrányokat mérsékelni azzal, hogy beléptek valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba. A cég olyan költségeket vagy azok egy részét vállalja magára, amelyeket eddig a vállalkozói jogviszony miatt nem lehetett kifizetni, így például a cafeteria-rendszer keretében adható juttatásokat. Az ekho eddigi működtetése ugyanakkor arra is rávilágított, hogy több helyen pontosabbá kellene tenni a jogszabályt, például a tb-befizetés vagy a szabadságok elszámolási módjához állásfoglalást kellett kérni az illetékes hivataloktól. Az alkalmazotti vagy munkaviszonyban állók közül az elmúlt időszakban sokan választották az ekhót, elsősorban a fiatalok – mondta a NAPI Gazdaságnak Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ) elnöke, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSZ) főtitkára. Ahol színlelt szerződés veszélye forog fenn, ott egyelőre kivárnak a munkaadók és a munkavállalók: egyrészt azért, hogy az utolsó pillanatig kihasználják az eva előnyeit, másrészt újabb, a tisztázatlan vállalkozási és megbízási szerződések átminősítésére vonatkozó moratóriumban bíznak. A munkaügyi ellenőrzések szigorítása az ekhó felé tereli a vacillálókat – véli Gyimesi.

Az olcsó repülőjegy a strandoknak is jól jön

Elsősorban a helyi rendezvények, az új repterek és a szélesebb körben felhasználható üdülési csekk forgalomnövelő hatásában bíznak a vidéki fürdők.

Az olcsó repülőjegy a strandoknak is jól jön

Elsősorban a helyi rendezvények, az új repterek és a szélesebb körben felhasználható üdülési csekk forgalomnövelő hatásában bíznak a vidéki fürdők.

A Chemexpo kiállítóinak megoszlása országonként

Ország Kiállítási terület (m2) Kiállítók száma Ausztria 84 5 Belgium 28 1 Hollandia n. a. 1 Korea 9 1 Lengyelország 32 1 Magyarország 1768,5 73 Nagy-Britannia n. a. 2 Németország 120 9 Olaszország 16 16 Románia 60 1 Svájc 25 1 Svédország n. a. 1 Szlovákia 12 1 Összesen 2154,5 113

A Fidesz nem támogatja az autópályás ötletet

Az ÁAK Zrt. kisebbségi tulajdonrészének tőzsdére bocsátása jó a lakosságnak, mert gyorsul az autópályák építése, és jó a költségvetésnek is, mert új forrásokat von be az infrastruktúra fejlesztésébe és nem a költségvetést terheli. Az autópályák eközben állami tulajdonban maradnak és a matricák árát továbbra is az állam határozza meg – kommentálta a bejelentést a NAPI Gazdaságnak Nyakó István, az MSZP szóvivője. Az MDF már a választási kampány során is azt mondta: az állami vállalatok 20 százalékának tőzsdére vitele kívánatos, biztosítja az átláthatóságot. A most ismertetett gondolatot támogatjuk, hiszen már maga a tőzsdére kerülés is megköveteli egy cég rendbetételét, ám az ÁAK esetében egyelőre nem látjuk át a tervet. Mindenképpen szükséges lenne többek között a beruházási, a fejlesztési és az árakra gyakorolt hatások vizsgálata, az semmire nem biztosíték, hogy a gazdasági miniszter szerint ez a lépés nem befolyásolná az autópályadíjat – mondta lapunknak Katona Kálmán, az MDF országos választmányának elnöke. A Fidesz nem támogatja a privatizációt; Kóka János miniszter bejelentése felveti annak kérdését, hogy ki minek tekinti a magyar gyorsforgalmi úthálózatot: üzleti vállalkozásnak, amelynek mindenekfeletti célja a profit, vagy az ott élők, a külföldi turisták és a gazdaság szereplőinek javát szolgáló állami infrastrukturális rendszernek – mondta Fónagy János, a párt szakpolitikusa. A Fidesz az utóbbinak, ám a magyar kormány az előbbinek, és a következményeket a magyar adófizetők 75 évig fogják nyögni. A kormányzat ezzel a lépéssel a költségvetésen kívülre helyezi az autópálya-építés költségeit, és csak látszólag csökkenti a büdzsé hiányát, amihez még az EU-nak is lehet egy-két szava – tette hozzá Fónagy, aki szerint mindenképpen az állampolgárok fizetik majd meg a befektetők profitját – vagy megemelt úthasználati díjak, vagy befizetett adó formájában.