Willin-Tóth Kornélia

Még keveseket érdekel a fenntartható fejlődés

A magyar lakosság mintegy háromnegyed része nem hallott még a fenntartható fejlődésről – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSD Hungary) nevű szervezet készíttetett a GfK Hungáriával. Magyarországon elsősorban a magas jövedelmű társadalmi csoportok figyelnek arra, hogy az általuk megvásárolt termék mennyire idomul a fenntarthatóság követelményéhez, de 41 százalékuk állítja, hogy hajlandó lenne ugyanolyan minőségű termékért többet fizetni, ha azt egy olyan vállalat készíti, amely nagy figyelmet fordít a fenntartható fejlődésre – áll az elemzésben. A lakosság 62 százaléka még soha nem informálódott róla, hogy a boltok polcairól leemelt termék hogyan készül és az előállító mennyire veszi figyelembe a fenntarthatóság szempontjait, holott az emberek – saját bevallásuk szerint – szívesen tájékozódnának az élelmiszerek, tartós fogyasztási eszközök előállításának módjáról. Elsősorban a civil szervezetektől és a hivatalos szervektől származó információkban bíznak meg, legkevésbé a cégek saját reklámjainak és a médiának hisznek. Bár a magyarok többsége nincs tisztában a fogalom jelentésével, százból 64-en vélik úgy, hogy a hazai vállalatok nem törődnek eleget a fenntarthatóság elveinek betartásával működésük során. Ezzel a felméréssel nemcsak az üzleti szféra szereplői, hanem a kormányzat és a civil szervezetek felé is szeretnénk kiindulási képet adni. Terveink szerint ezentúl évente megismételjük a kutatást – mondta Varga István, a BCSD elnöke és a Shell Magyarország elnök-vezérigazgatója.

A magyarok nem "fenntartható fejlődés" tudatosak

A magyarok többsége nincs tisztában a fenntartható fejlődés fogalmával - derül ki egy kutatásból.

Bizalmi piac a pályázatíróké

Előbb-utóbb megnyugszik a pályázatírók az európai uniós csatlakozás után rengeteg résztvevővel kibővült magyarországi piaca: a megbízható, gyakorlott, etikus magánszemélyek és cégek győztesen kerülnek ki a megbízásokért folytatott harcból, a többiek azonban előbb-utóbb felhagynak e komoly, többrétű képzettséget igénylő tevékenységgel.

Nehezen tör előre Magyarországon a megújuló energia

A megújulóenergia-szektornak meg kell férnie a hagyományos energiaformákkal, ebben a kijelentésben nagyjából egyetértenek a terület szakértői – derült ki a Népszabadság kerekasztalán. Ettől eltekintve azonban sok egyeztetésre van még szükség a politika, a hagyományos energiaformák és a megújulók mellett érvelők között: nincs konszenzus a megújuló energiaforrások környezeti és foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól, gazdaságosságukról és a kormány támogatáspolitikájáról sem. Elemzések szerint a megújulók részaránya a növekvő energiafelhasználáson belül nem változik jelentősen a következő harminc évben, mindkettő 60-60 százalékkal emelkedik – mondta Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Holott a megújuló energia megoldhatná a magyar agrárium szerkezeti problémáinak egy részét, jótékony hatással lehetne a kevésbé képzett munkaerő idény jellegű foglalkoztatására az ültetvények telepítésekor, segítené a több millió tonna intervenciós produktum, a melléktermékek és a kommunális szennyvizek elhelyezését. Egy jól működő magyar modell gyorsan exportképessé válhatna – vélte Gőgös Zoltán, a megújuló energiaforrások ügyeinek miniszterelnöki megbízottja. Magyarországnak különösen a biomassza és a biodízel előállításánál vannak kiváló lehetőségei, hiányzik ugyanakkor a kellő mennyiségű repce, energiafű, és pillanatnyilag „a jelenlegi csővezetékek sem alkalmasak alkoholtartalmú anyag szállítására” – mondta Varró László, a Mol vezető közgazdásza. Somosi László, a Biomassza Erőművek Egyesülésének elnöke szerint a biomasszaüzemek építésével párhuzamosan a forrásoldalt – energiafű, melléktermékek beszállítása – is meg kell szervezni, és ha a folyamat beindul, a zöld energia kereskedelmi termékké is válhat. Márkus László, a WWF Magyarországi igazgatója például a jelenlegi – és a több százezer hektár volt – ártér hasznosítását venné fontolóra. Az új technológiák rendszerbe illesztését szintén meg kell oldani – a jelenlegi villamosenergia-rendszer üzemvitele például alig összeegyeztethető a szélerőművek működésével –, és a fogyasztók terheit sem szabad túlontúl megnövelni – véli Horváth J. Ferenc a Magyar Energia Hivatal elnöke. Vajda György akadémikus szerint továbbra is drágább előállítani a megújuló energiát, mint hagyományos úton kitermeli azt, de a tüzelőanyagok árának emelkedésével a különbség folyamatosan csökken. Hátráltató tényező az is, hogy a hagyományos energetika tőkeerős – mind anyagi, mind humán oldalról – és összefogott, szemben a megújuló széthúzó, olykor nem megfelelően artikuláló képviselőivel (a Reális Zöldek vezetője a konferencián például egy pezsgőspohárral vágta fejbe a WWF Magyarország igazgatóját). Az azonban tény, hogy a megújuló energia termelésének első korszaka, amikor a tűzifa égetése jelentette az alternatívát, lezárult – tette hozzá Balogh László, a Magyar Megújuló-energiaforrás Szövetség elnöke.

Tárcalista

Név Új miniszter Előd miniszter Önkormányzati és területfejlesztési Lamperth Mónika Lamperth Mónika Oktatási és kulturális Hiller István Bozóki András és Magyar Bálint Szociális és munkaügyi Kiss Péter Csizmár Gábor és Göncz Kinga Pénzügy Veres János Veres János Földművelésügyi és vidékfejlesztési Gráf József Gráf József Egészségügyi Molnár Lajos Rácz jenő Gazdasági és közlekedési Kóka János Kóka János Környezetvédelmi és vízügyi Persányi Miklós Persányi Miklós Külügy Somogyi Ferenc vagy Simonyi András Somogyi Ferenc Honvédelmi Juhász Ferenc Juhász Ferenc Igazságügyi és rendészeti Petrétei József Petrétei József MeH Szilvásy György Kiss Péter Forrás: NAPI-gyűjtés

Megújuló energiára 22 milliárd forint

A megújulóenergia-szektornak meg kell férnie a hagyományos energiaformákkal - ebben a kijelentésben nagyjából egyetértenek a terület szakértői.

Kormányrecept: kevesebb ember kisebb helyen

A keddi kormányülésen született határozattal megindulhat az államreform – jelentette be Batiz András kormányszóvivő. A döntés értelmében augusztus 31-éig kell elkészülniük a közigazgatást, a kormányzati apparátus elhelyezését és a feladatok ésszerűbb ellátását érintő javaslatoknak; a munkát a kancelláriaminiszter és a pénzügyminiszter irányítja. A reform keretében az alapvetően nem közigazgatási körbe tartozó feladatokra külön intézményeket alapítanának – a minisztériumokon belül meglévő humánpolitikai osztályokat például egy szervezet keretében vonnák össze, amivel 20–25 százalékos létszám-megtakarítást lehetne elérni. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mely részlegeket érintené az összevonás: lehetséges, hogy a bérszámfejtőket egy új, központi intézmény irányítaná, a karbantartási munkákat viszont továbbra is az adott minisztériumok saját maguk koordinálnák. A kormányzati apparátusnak egy irodaházban vagy kormányzati negyedben történő elhelyezésére azért volna szükség, mert a mostani épületek – mintegy 10 milliárd forint értékű állami vagyon – nem alkalmasak ezekre a feladatokra, eredetileg banknak vagy lakóháznak szánták azokat, közülük sokban nincsenek tárgyalásra alkalmas termek, az irodák viszont túl nagyok. E lépéssel Batiz beszámolója szerint egyszeri 100 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni. Arról, hogy ez a jól hangzó összeg miből állna össze, nem szólt a kormányszóvivő – a szakértői munka most kezdődik el, még azt sem tudni, hány négyzetméter ingatlan és hány ember munkahelyének sorsát befolyásolja majd az államreform. A kormányzati negyed elképzelését már az Antall-, illetve az Orbán-kormány is helyesnek tartotta, de arra eddig senki nem tért ki, hogy ennek az ötletnek a megvalósítása mibe kerülhet. Az már biztos – erősítette meg Batiz –, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőnek feltett szándéka kiköltözni az Országházból.

Országreform, tíz sor alapján - költözik a kormány?

A keddi kormányülésen született tízsoros kormányhatározat nyomán elindulhat az országreform - jelentette be Batiz András, kormányszóvivő. Hozzátette: e dokumentumban a feladatokat osztották ki, az olcsóbb, hatékonyabb és átláthatóbb állam megteremtése érdekében.

A DK nem szívesen szedné be a tandíjat

Miközben a kormányfő szerint álvita folyik a tandíjról és a mostani rendszer is több tízezer forintjába kerül a szülőknek, egyelőre nehéz megmondani, a gyakorlatban hogyan valósulhat meg az utólagos képzési hozzájárulás; különös tekintettel a törlesztésre. A tartozás beszedésére két egyszerű mód kínálkozik: az adóhivatal révén és a Diákhitel Központon (DK) keresztül. Miután a tandíjjal kapcsolatos szabályozás még csak elméletben létezik, és az sem biztos, hogy utólagos finanszírozással oldja meg a kormány a kérdést, az APEH nem tud válaszolni a technikai megvalósíthatóságra vonatkozó kérdésekre – mondta lapunknak a szervezet munkatársa. Zajlik a kormányprogram véglegesítése; amíg azt nem fogadják el és nem hozzák nyilvánosságra, nem tudunk részletes felvilágosítást adni az ügyben – kaptuk a választ az Oktatási Minisztériumban. Az egyetemek vezetői továbbra sincsenek egységes véleményen a tandíj ismételt bevezetésével kapcsolatban, bár még ők sem ismerik a jogszabály szövegét. A magyar diákhitelezési rendszer immár önálló: a Diákhitel Központ (DK) költségvetési forrás nélkül a pénz- és tőkepiacról szerez be a rendszer működtetéséhez szükséges összegeket. S bár a diákhitel rendszerében is van mód átmeneti felfüggesztésre – így gyes, gyed idejére –, a lapunknak nyilatkozó szakértők kizártnak tartják, hogy a nyilvános kötvényprogrammal rendelkező társaság befektetői jó érzéssel fogadnák, ha a tandíj finanszírozásba a jelenleg ismert feltételek mellett bekapcsolódna a DK. Az eddigi hírek alapján ugyanis a tandíj utólagos megfizetésére egy-egy volt hallgató csak bizonyos jövedelem elérése után lenne köteles, ami számottevően bizonytalanná teszi a visszafizetést. A diákhitel esetében a végzett hallgató az első törlesztési évben a mindenkori minimálbér 6 százalékát fizeti havi törlesztésként, ezt követően pedig az APEH által igazolt előző évi havi átlagkeresetének 6 százaléka lesz a havi törlesztés mértéke – de legalább a minimálbér 6 százalékának minden hónapban be kell érkeznie a DK számlájára. Ha a tanulmányok meghitelezése nem, hanem csak a pénzbeszedés lenne a kiadott feladat, akkor megszólalóink szerint érdemesebb volna ezt az APEH-ra bízni – a kereseti adatok ott ugyanis „első kézből” állnak rendelkezésre. A DK felé a havi törlesztést a volt hallgatók azokról a számlákról bonyolítják le, amelyeket a hitel folyósításakor nyitottak valamelyik banknál vagy takarékszövetkezetnél. A DK-nak csak banki átutalással lehet törleszteni, de ennek formája – eseti vagy állandó átutalási megbízás – nincs megkötve.