A következő parlamenti ciklusban mintegy nettó 156 millió forintot költ az Országgyűlés Hivatala (OH) a plenáris és bizottsági ülések, valamint egyéb tanácskozások gyors- és gépírással történő, szó szerinti rögzítésére – tudta meg lapunk az OH-tól. Az előre tervezett összeg mindössze 3 százalékkal magasabb, mint amennyit erre az előző ciklusban költöttek. A jegyzőkönyvek készítésére kiírt egyszerűsített közbeszerzési eljáráson 17 nyertest hirdettek, közülük 6 egyéni vállalkozó, 11 pedig betéti vagy korlátolt felelősségű társaság. A szakemberek a parlamenti gyorsíró iroda 13 köztisztviselő munkatársának segédkeznek. Amennyiben valaki gyors- és gépíróként szeretne elhelyezkedni az Országgyűlésben, annak – bármilyen – felsőfokú végzettségre és legalább 300 szótagos percenkénti leütési sebesség teljesítésére van szüksége, amely több, mint az átlagos beszédsebesség.
A plenáris üléseken általában nyolcan váltjuk egymást 10 percenként, ami fejenként mintegy 2,5 oldalnyi szöveget jelent – mondta a NAPI Gazdaságnak Gálné Videk Györgyi, a pályázat egyik nyertese, aki egyébként középiskolai tanár és évek óta jövedelemkiegészítésként gyorsír a Parlamentben. A bizottsági üléseken akár órákig is dolgozhat ugyanaz az ember, mivel azokat a jegyzőkönyveket, a plenáris ülésekével ellentétben, nem kell másnap délig elkészíteni. A leírtakat lektorálják, ezért elengedhetetlen, hogy ismerjék a szakszavakat és az Európai Unióval kapcsolatos szakkifejezéseket. A gyors- és gépírók között van tanár, jogász és fizikus is – tette hozzá Gálné.
Willin-Tóth Kornélia