Willin-Tóth Kornélia szerzői oldala

Itt van ő, aki 2009-re átalakítja a közszolgák szemléletét - képekkel

Bemutatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szetey Gábort, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kormányzati személyügyi államtitkárát, akinek elődleges feladata egy új szemlélet és magatartásforma kialakítása lesz.

Szerző(k):

Gyakran tűzoltásra használják a cégek az ügyvédi irodákat

A jogi tanácsadó kiválasztásakor elsősorban ismerőseik szavára hallgatnak a magyar cégvezetők és legtöbbször csak az utolsó pillanatban fordulnak szakemberhez, pedig a baj jóval korábban is megelőzhető lenne – derült ki ügyvédi irodai körképünkből.

Zöld iroda: egyszerre lehet hatékonyabb a munkavégzés és olcsóbb a fenntartás

Ma már sokan használnak energiatakarékos izzókat és háztartási eszközöket otthon, sokan gyűjtik szelektíven a szemetet lakóhelyükön, az iskolákban, a bevásárlóközpontokban, jó néhányan megnézik a bevásárlás során, hogy milyen csomagolású, milyen mértékben újrahasznosítható terméket tesznek a kosarukba, és a gyártó cég milyen környezeti szemléletet vall. Ám életünk mintegy harmadát a munkahelyünkön töltjük: csak Magyarországon százezrek dolgoznak nap mint nap a közszféra vagy a gazdasági, illetve civil tevékenységet végző szervezetek irodáiban. A megfelelő irodai környezetszemlélet is szükséges ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés célja hosszú távon ne csupán egy divatos szlogen legyen. Az iroda sok energiát használ fel A gazdaság anyag- és energiafogyasztásának 40 százaléka köthető az irodai működéshez. Csak a mintegy 2,5 millió magyarországi foglalkoztatottból több mint 1,2 millióan használnak számítógépet mindennapi munkájukhoz. Egy kisméretű, ám jelentős irodai tevékenységet ellátó vállalkozás akár évi fél tonna papírt is elhasználhat. Számítógép, monitor, nyomtató, festékkazetta, papír, fax, fénymásoló, mobiltelefon, légkondicionáló – a mindennapi irodai működés alapeszközei, a feladatok ellátását lényegesen megkönnyítő tárgyak. Emellett pedig – más szempontból közelítve – a környezetre és az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó hulladékok, olyan berendezések, amelyek használat utáni elhelyezése, hasznosítása utánjárást igényel. A berendezések használati szokásainak felmérése, hatékonyabbá tétele – legyen szó akár a papírfelhasználásról, akár az iroda energiafogyasztásáról – nemcsak védi a környezetet, de a vállalkozás költségeit gyakran már rövid távon is nagymértékben csökkenti. Milyen egy zöld iroda? Az úgynevezett zöld iroda az eszközök, erőforrások hatékony felhasználását célozza, minimális hulladékkibocsátással, a környezeti hatások csökkentése és a dolgozók közérzetének javítása, tudatosságuk növelése érdekében. Az ilyen iroda megvalósítása az olyan apróságnak tűnő dolgokkal kezdődik, mint a szelektív papírgyűjtés vagy a kétoldalas papírhasználat, és egészen a bútorok lakkjának kiválasztásáig, a reciklálható számítógép-alkatrészek beszerzéséig terjedhet. Ahogy a környezettudatosság, a környezetünkre való odafigyelés egyre inkább előtérbe kerül, úgy nő az igény a zöld irodák megszervezésére Magyarországon. Mind a kis-, mind a közepes, mind a nagyvállalkozások érdeklődnek; a magyar és külföldi tulajdonú cégek egyaránt. A jövőben minden bizonnyal tovább nő az érdeklődés a környezetbarát irodák kialakítása iránt – véli Fazekas Dóra, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) programvezetője. A környezetbarát irodák kialakítását elsősorban az gátolja, hogy az irodaszer-beszállítók nem rendelkeznek széles termékválasztékkal környezetbarát árukból. Nehéz hozzájutni az ilyen irodaszerekhez, sokan nem is tudják, hol, hogyan lehet ezeket megvásárolni. Emellett a cégek általában kevéssé vannak tisztában a zöld iroda mibenlétével; inkább alacsony költségvonzatú, gyorsan megtérülő beruházásokat preferálnak. Amennyiben egyetlen helyről beszerezhetőek lennének a környezetbarát termékek, sokkal nagyobb kereslet mutatkozna irántuk – véli a programvezető. Mit tehet egy átlagvállalkozás? Ha valóban szempont a környezetvédelem, már az iroda berendezésekor a bútorok nagysága, súlya, összeszerelési ideje mellett fontosnak kell lennie az anyag kiválasztásának is. Az, hogy mi a helyes döntés, korántsem egyértelmű, hiszen a műanyag mellett szól a természetes eredetű (például fából készült) asztalokkal, székekkel, szekrényekkel szemben, hogy előállításához nincs szükség az élővilág pusztítására. Ugyanakkor jóval nehezebb a megsemmisítése: nem vagy nagyon hosszú idő alatt bomlik; égetésével pedig káros anyagok kerülnek a levegőbe. Fontos a bútorok élettartamának meghatározása: jó, ha ez minél hosszabb és selejtezéskor egyszerűen újrahasznosítható (elajándékozható), könnyen alkatrészeire bontható. Az igazán zöld irodákban még arra is odafigyelnek, hogy a bútorhuzatok, az ülőalkalmatosságok szivacsrészei miből készülnek és a felületeket mivel kezelik, lakkozzák, színezik. Hogyan árt a számítógép? A számítógépek ma már minden irodában nélkülözhetetlenek; hátrányaik közé sorolható azonban, hogy az emberekre gyakorolt káros és kevésbé káros élettani hatásaik mellett szén-dioxidot és egyéb anyagokat bocsátanak ki, energiát használnak. Bár számos kísérlet bizonyította, hogy a be- és kikapcsolások számának növelése nem csökkenti élettartamukat, sok cégnél bevett szokás, hogy a gépeket éjszaka is működő üzemmódban hagyják. Számítások szerint egyetlen, éjszakára bekapcsolva hagyott gép annyi energiát használ el feleslegesen, amelynek előállítása fosszilis energiahordozókból éves szinten egy tonna szén-dioxid kibocsátásával jár. Érdemes megkeresni a környezetbarát gyártókat, nemcsak az újrafelhasználás megfelelően kialakított útja miatt, hanem mert a takarékos eszközök lényegesen csökkentik az anyag- és energiaköltséget, kevesebb szén-dioxidot vagy – a lézernyomtatók esetében – ózont bocsátanak ki. Tavaly márciusban a Magyar Hírlap cikke hívta fel a figyelmet a festékpatronok körül kialakult áldatlan állapotokra: a minisztériumok, kórházak és egyéb közintézmények milliárdokat spórolhatnának és jóval kevesebb veszélyes hulladék kerülne a környezetbe, ha a nyomtatók, fénymásolók, faxgépek kiürült festékkazettáit nem dobnák ki, hanem felújíttatnák, újracseréltetnék. Kiderült: bár az EU-ban és az USA-ban bevett gyakorlat az újratöltés, Magyarországon a közbeszerzési eljárás csak új eszközök megvételét teszi lehetővé, a gyártók pedig gyakran csak addig vállalják a garanciát, amíg új patronok kerülnek a gépekbe. Érdemes szerződéskötéskor a megállapodásba foglalni, hogy újrafelhasznált patronok is használhatóak legyenek – ez olcsóbb és környezetbarátabb megoldás a cégeknek. Jó példát mutat a Xerox Csak a fénymásolókat, szkennereket, faxokat, digitális nyomdagépeket is forgalmazó Xerox cég a világon évente mintegy 7 millió üres tintapatront gyűjt vissza ügyfeleitől. A Xerox egyéb környezetvédelmi kérdésekben is követendő példát mutat: kiemelten kezeli az anyag- és energiafelhasználás csökkentését, így a vállalat saját számításai szerint évi mintegy 1,5 millió megawattóra villamos energiát takarít meg világszerte. Becslések szerint ez a mennyiség fedezné 1,2 millió lakás éves áramfelhasználását. A Xerox magyarországi, 100 fős irodájában évek óta szelektíven gyűjtik a hulladékot és odafigyelnek a papírfogyasztásra is: elsősorban elektronikus úton leveleznek, a használt papír újrafeldolgozását pedig klórmentes fehérítéssel, tintakivonással oldják meg. Hasznos információ lehet az évente tonnányi papírt felhasználó szervezetek számára, hogy az „újrapapír” olcsóbb, mint a szűz, és ma már a minősége sem marad el semmilyen más előállítású papírétól. Az ésszerű papírhasználatot segíti a kétoldalas nyomtatás vagy a már nyomtatásra, fénymásolásra használt papír másik oldalának alkalmazása, például jegyzetelésre.

A cégek számítanak az elbocsátott közszolgákra

Némi átképzéssel, a fokozott munkatempó felvétele után van rá esély, hogy az államszervezeti karcsúsítás folyamán utcára kerülő emberek ismét álláshoz jussanak a versenyszférában.

Fűtési módok: a gáz vezet

Budapesten 240, vidéken összesen mintegy 650 ezer lakásban fűtenek a távhőszolgáltatás igénybevételével. Lakásonként általában 3 fővel számolunk, ami azt jelenti, hogy a fővárosban 700-800 ezer, országosan közel kétmillió emberről van szó – mondta a NAPI Gazdaságnak Balog Róbert, a Főtáv Rt. osztályvezetője. A Magyar Energia Hivatal szerint Magyarországon a fűtött lakások 60,83 százalékát földgáz, 17,10 százalékát távhő, 11 százalékát szilárd energiahordozók melegítették 2004-ben. A villamos energia, a háztartási fűtőolaj és az egyéb fűtési módok aránya 3,6 százalék volt. A magyarországi fűtési rendszerek felmérését nehezíti, hogy a gáz, a tartályos gáz, a távhő, az alternatív rendszerek és a villanyfűtés egymás mellett is jelen lehetnek az egyes háztartásokban. A vidéki falvakban például a gázfűtés mellett gyakran vegyes tüzelésű kazánt vagy sparheltet is találni, illetve a szórványtanyák nem mindig szerepelnek a nyilvántartásokban. Magyarországon lényegében kétféle fűtési rendszer verseng egymással: a távfűtés, illetve a közvetlen földgázalapú fűtés. Míg az előbbi a szakértők szerint környezetkímélőbb, ám drága, addig az utóbbi terjedése tovább növelheti az ország amúgy sem kis földgázfüggőségét. Mindemellett a távhőnek nem túl jó a marketingje: ha az emberek meghallják, hogy egy-egy új építésű társasház esetleg távhővel fűt, nem biztos, hogy ezek a lakások jól eladhatók lesznek. A földgáz – fosszilis – alapú rendszereknek rövid távon nincs alternatívájuk, az új technológiák még kiforratlanok ahhoz, hogy ipari méretekben megvalósíthatók legyenek – mondta lapunknak Pölczman Ákos, a Kipcalor Energetikai Kft. ügyvezetője. A gáz továbbra is meghatározó lesz, inkább az energiahatékonyság növelésére kell törekedni, itt is jelentős megtakarítások érhetők el.

A minisztériumok létszáma (fő)

Minisztérium 2006. január 2006. vége Csökkenés Miniszterelnöki Hivatal* 814 686 128 Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 970 461 509 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 679 452 227 Honvédelmi Minisztérium 650 499 151 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 609 460 149 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 884 745 139 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 455 409 46 Külügyminisztérium 735 649 86 Oktatási és Kulturális Minisztérium 845 600 245 Egészségügyi Minisztérium 331 244 87 Pénzügyminisztérium 594 538 56 Szociális és Munkaügyi Minisztérium 824 460 364 Összesen 8390 6203 2187

Robbanásszerűen nőtt a BP adózott eredménye

A brit BP olajtársaság kedden a tavalyi második negyedévinél 30 százalékkal nagyobb adózott eredményt jelentett: 7,266 milliárd dollárt ért el. Az első féléves adózott eredmény - 12,89 milliárd dollár - pedig 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bevétel a második negyedévben 24 százalékkal nőtt a tavalyi 59,27 milliárdhoz képest.

Medgyessy nem tud róla, hogy Solanát menesztenék

A volt miniszterelnöknek, Medgyessy Péternek semmilyen információja arról, hogy napirenden lenne Javier Solana menesztése.