Willin-Tóth Kornélia

Kóka sem tudja, mikor lesz euró

Az euróövezethez való csatlakozás céldátumának pontos meghatározására ma nincs lehetőség – jelentette ki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Liberális Gazdasági Tanács pénteki ülését követő sajtótájékoztatón. Szerinte ha a kormány elköveti azt a hibát, hogy politikai vagy egyéb okokból rossz céldátumot jelöl meg, akkor eljátszhatja a maradék hitelességét is. Most úgy tudunk hitelességet nyerni, hogy ambiciózusak vagyunk a kiigazításokban és a strukturális reformokban – közölte. A tárcavezető szerint lehetőség és kényszer is egyben, hogy a kormány, a fiskális politika legfőbb őre és a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris politika legfőbb őre együttműködjön az ország stabil pénzügyi pályára állításában. Kóka azt is elmondta, hogy az SZDSZ ragaszkodik a kiigazító csomag elemeinek határidőn belüli teljesítéséhez, mert az eltérésnek a pénz- és tőkepiacokon a magyar államháztartás számára vállalhatatlan következményei lennének. A Liberális Gazdasági Tanács elengedhetetlennek tartja az egészségügyi átalakítás eddigiekhez hasonló ütemű folytatását. Az autópálya-finanszírozást a kormány ezentúl a költségvetésben szerepelteti, és a közlekedési reform egyik célja a MÁV költségvetésének 120 milliárd forintra csökkentése a mostani 160 milliárdról – derült még ki.

Szakoktatók és mérnöktanárok Gödöllőn

Egyre népszerűbb a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán (SZIE GTK) a levelező szakoktató szak és a posztgraduális mérnöktanári szak – tájékoztat Emőkey András, a SZIE GTK Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetének egyetemi docense. A kifutó hat féléves szakoktató szakra évről évre 60–100 fő jelentkezik, a négy féléves posztgraduális mérnöktanár szakon a létszám 40 és 60 fő közé tehető. A szakoktató szakra az érettségi mellett szakirányú OKJ-s bizonyítvány a követelmény. A hallgatók főiskolai szintű diplomát szereznek, ezzel taníthatnak szakoktatási intézményben elsősorban gyakorlati, esetenként gyakorlatigényesebb elméleti tantárgyakat. A szakoktató-képzést különösen kedvelik a különböző fegyveres testületek tagjai, a közigazgatás területein vagy az ifjúságvédelemben dolgozók, mivel a pedagógiai tantárgyak – többek között az etika, a logika, a nyelvművelés és kommunikáció, a didaktika, a művelődéselmélet – alkalmassá teszik őket az emberekkel való jobb kapcsolatteremtésre, kommunikációra. A bolognai folyamattal a régi képzési formák fokozatosan megszűnnek: 2006 szeptemberétől csak BSc alapszakok és később az ezekre épülő master szakok indíthatók. A SZIE GTK-n a tanárképzés jövője biztosított, hiszen 2005. május 28-án a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadta a mezőgazdasági szakoktató BSc alapszak, ezen belül általános mezőgazdasági, kertész és mezőgazdasági gépész szakirányok alapítását. Aki elvégzi ezt a hét féléves, szakmai és pedagógiai szempontból egyaránt gyakorlatorientált kurzust, tovább mehet a mezőgazdasági mérnöktanár master szakra. Utóbbi kidolgozása még folyamatban van, de a tervek szerint a BSc képzésbe idén belépők három év múlva zökkenőmentesen léphetnek majd át a master kurzusba. Ezután az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) és a SZIE GTK által konzorciumban működtetett pedagógiai doktori iskola következhet, ahol az aspiráns PhD fokozatot szerezhet. Szakmai irányban a mezőgazdasági mérnök BSc fokozat megszerzésére, majd a masterképzésre van lehetőség. A pedagógiai gyakorlati felkészítésben, a megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalat megszerzésében a SZIE GTK hallgatóit a szakirányokhoz igazodó gyakorlóiskolai hálózat segíti. Ennek megfelelően van gépész, kertész, növénytermesztő és állattenyésztő, valamint élelmiszeripari gyakorlóiskola is. A gyakorlóiskolai bázisra a bolognai szisztéma szerint induló új BSc képzésben is rendkívül nagy szükség lesz – véli Emőkey. A szakember a jövő útját az egyre szélesedő oktatási spektrumban és az együttműködések fenntartásában, bővítésében látja. Mint mondja, a SZIE GTK – bár mezőgazdasági arculatát megtartotta – már régen túlnőtt azon, hogy csupán agrár irányultságú kar legyen. Emlékeztet arra, hogy különböző területek felé nyitottak – például a közgazdasági képzés, az üzleti vonulat irányába – és ez a nyitás eredményesnek bizonyult. A változtatást a tanárképzésben is szeretnék folytatni, megtartva a klasszikus mezőgazdasági szakirányokat, elindítva az üzleti szakoktató képzést, s erősítve a kapcsolatot az ELTE PPK-val. Addig azonban elsődleges céljuk, hogy mind a „kifutó”, mind pedig az újonnan induló (BSc/MSc) képzéseiken részt vevő hallgatóik versenyképes tudással, minél jobban meg tudják majd állni a helyüket az álláspiacon.

Szaporodnak a kft.-k

Június 30-án 1,31 millió regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván Magyarországon, ami darabszámban húszezres növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest – derül ki a KSH adataiból. A bejegyzett vállalkozások száma 18 ezerrel, a nonprofit szervezeteké 2 ezerrel emelkedett, miközben a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma némileg csökkent. A regisztrált vállalkozások megszaporodása kizárólag a társas vállalkozások számának bővüléséből ered. Június végén 508 ezer társas vállalkozás volt Magyarországon, ami 3,7 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. A korlátolt felelősségű társaságok tábora bővült a legjelentősebben: egy év alatt 15 ezer ilyen típusú gazdasági szervezet jött létre. A 7 százalékos bővülés nyomán pedig összesen 232,5 ezer kft.-t tartottak nyilván a múlt hónap végén. A másik népszerű gazdálkodási forma, a betéti társaságok száma jóval kisebb mértékben, mindössze 1 százalékkal nőtt, számuk így elérte a 221,5 ezret. E két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás közel 90 százalékát. A regisztrált vállalkozások területi eloszlása az elmúlt 12 hónap folyamán nem változott: a legtöbb vállalkozást továbbra is a közép-magyarországi régióban tartották nyilván.

A magyar fogyasztó még nem figyel eléggé az élelmiszerek minőségére

Egyre igényesebbek a magyarok élelmiszer-minőségi kérdésekben, de az egészségtudatos, jól informált vevők aránya még mindig messze elmarad a nyugat-európai szinttől.

Új elbocsátási feltételek

Augusztus másodikától új feltételekkel válhatnak meg a minisztériumok dolgozóiktól. A közigazgatás karcsúsítása keretében elbocsátottak mostantól nem vehetik fel egy összegben a munkavégzés utolsó napján a hat hónapos felmentési időre járó átlagkeresetet, azt havonta folyósítják számukra. A végkielégítés is csak a felmentési idő utolsó napján jár, és az elbocsátott közszolga – az eddigiekkel ellentétben – nem kapja tovább a felmentési időre járó átlagkeresetet, ha állami költségvetésből gazdálkodó vagy költségvetési szerv befolyása alatt álló munkáltatónál helyezkedik el. A kormány a „gondoskodó elbocsátás” elve alapján várhatóan szeptembertől kedvezményes hitelt biztosít a munkájukat elvesztett köztisztviselők egy része számára, ha vállalkozók akarnak lenni. A pályamódosító hitel – mint arról korábban már beszámoltunk (NAPI Gazdaság, 2006. július 12., 2. oldal) – legfeljebb 3 millió forintot biztosít, tízéves futamidejű, hároméves türelmi idővel indul, kamata pedig várhatóan nem haladja meg a 3 százalékot. A keretösszeg húszmilliárd forint, ebből az elbocsátott több mint 15 ezer fő 40-45 százaléka részesülhet. A versenyszféra is kész segítséget nyújtani az elbocsátottaknak: az esztergomi Magyar Suzuki Zrt. diplomás, angolul beszélő, elsősorban mérnöki végzettséggel rendelkező egykori állami alkalmazottak jelentkezését várja. A cég bejelentése nyomán útjára indult a GKM által is támogatott „Váltás program – a versenyszféra összefogása a közszolgálatból távozókért”. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc szerint némi átképzés és a fokozott munkatempó felvétele után van helyük a versenyszférában az elbocsátott dolgozóknak, hiszen sokan kiváló képességgel rendelkeznek és átlátják a nagyobb szervezetek működéséhez kapcsolódó összefüggéseket, ám az esetleges átáramlást az államnak kell koordinálnia. Nem ilyen bizakodó Fehér József, a Magyar Közszolgálati és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, aki szerint az eddigi tapasztalatok önmagukért beszélnek: a közigazgatási mentalitás nem mindig kívánatos a versenyszférában, és az elbocsátottak képesítésüktől függetlenül nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni.

Elbocsátások

2006–2008, fő Az egyes igazgatási szervek létszámáról szóló határozat szerint – minisztériumok 2000 – igazgatási jellegű szervek 4600 A szervezeti átalakításokról szóló határozat alapján – igazgatási jellegű szervek 3800* – nem igazgatási jellegű központi költségvetési szervek 8700 Összesen 15300 *Ez a 3800 fő a két intézkedés közös halmaza, így az összes létszámcsökkentés becsült nagysága 15 300 fő. Forrás:MeH

Kurrens a gazdasági képzés

Szerdán este nyolckor kiderült, hogy a 132 és fél ezer felsőoktatásba vágyó közül – ez 10 százalékkal kevesebb, mint a 2005-ös aspiránsok száma – kik jutnak be a főiskolákra, egyetemekre: több mint 93 ezer diák nyert most felvételt, azaz a jelentkezők 70 százaléka. Az államilag finanszírozott helyeket betöltötték a diákok, a költségtérítéses helyekre azonban még van mód bekerülni: a pótfelvételiről szóló felhívás már olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ internetes oldalán (www.felvi.hu), a jelentkezési lapokat legkésőbb augusztus 11-éig kell eljuttatni az intézményekbe. A szakemberek szerint az idei határok alacsonyabbak voltak, mint az elmúlt években. Tavaly 140 pontnál többet 33 szakon, az idén csupán 9-en kellett szerezni a bejutáshoz. A sikeres felvételihez 130 és 140 pontra az idén 83 szakon volt szükség, míg egy éve 213 képzésre lehetett ilyen eredménnyel bejutni. Az idén a legmagasabb elvárás 144 pont volt, ennyi szükségeltetett például a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapképzésére való bekerüléshez. A legkevesebb, 72–80 ponttal 2005-höz hasonlóan a szakok 5,26 százalékára lehetett bejutni. Akik a legnépszerűbb gazdasági felsőoktatási intézmények legkeresettebb gazdasági jellegű szakaira jelentkeztek, azoknak 124 és 144 pont között kellett teljesíteniük. A legmagasabb ponthatár mellett a legnépszerűbb főiskola cím is a gazdasági szakok népszerűségét mutatja, ezt – ebben az esztendőben is – a Budapesti Gazdasági Főiskola nyerte el, amelynek 5535 helyére 13 ezernél is többen pályáztak.

Döbbenetes eredmény a munkaügyi ellenőrzéseken

Rendhagyó megbeszéléssorozatot kezdeményezett a munkaügyi főfelügyelőség elnöke, Papp István: a konzultáció célja – látva a munkaügyi ellenőrzések döbbenetesen rossz eredményeit – a magyarországi foglalkoztatási kultúra javítása. Az elnök elsőként hat munkavállalói érdekképviselettel ült asztalhoz. Fontos lenne kiemelni és nyilvánosságra hozni a kirívó szabálytalanságokat és az érintett cégeket – mutatott rá Borsik János, az Autonómok elnöke. Tovább kell növelni az ellenőrök számát, és fokozottabb figyelmet kell szentelni az állami beruházásokon dolgozó cégeknek – mondta Fehér József, a SZEF alelnöke. Kuti László, az ÉSZT alelnöke többek között egy egységes adatbázis létrehozását szorgalmazta, míg Pataki Péter, az MSZOSZ alelnöke az ügyvédi kamarát is bevonná a tárgyalásokba, hogy „ne jöhessenek létre betéti társaságok 120 kültaggal”. Az LSZ-t képviselő Hangonyi Zoltán szorgalmazta a munkaügyi ellenőrzések eredményeinek széles körű nyilvánosságra hozását, mondván, olykor ez nagyobb visszatartó erő, mint a bírság. Papp István úgy véli, 30 napon belül megszülethet egy, a szakszervezetek és érdekképviseletek által is támogatott program, amelyhez önkéntes alapon lehet majd csatlakozni. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg 10 millió forintos maximális bírság jövőre 20 millió forintra is rúghat majd.

Megreformálnák a foglalkoztatási kultúrát

Rendhagyó megbeszélés-sorozatot kezdeményezett az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke, Papp István.