Budapesten 240, vidéken összesen mintegy 650 ezer lakásban fűtenek a távhőszolgáltatás igénybevételével. Lakásonként általában 3 fővel számolunk, ami azt jelenti, hogy a fővárosban 700-800 ezer, országosan közel kétmillió emberről van szó – mondta a NAPI Gazdaságnak Balog Róbert, a Főtáv Rt. osztályvezetője. A Magyar Energia Hivatal szerint Magyarországon a fűtött lakások 60,83 százalékát földgáz, 17,10 százalékát távhő, 11 százalékát szilárd energiahordozók melegítették 2004-ben. A villamos energia, a háztartási fűtőolaj és az egyéb fűtési módok aránya 3,6 százalék volt. A magyarországi fűtési rendszerek felmérését nehezíti, hogy a gáz, a tartályos gáz, a távhő, az alternatív rendszerek és a villanyfűtés egymás mellett is jelen lehetnek az egyes háztartásokban. A vidéki falvakban például a gázfűtés mellett gyakran vegyes tüzelésű kazánt vagy sparheltet is találni, illetve a szórványtanyák nem mindig szerepelnek a nyilvántartásokban. Magyarországon lényegében kétféle fűtési rendszer verseng egymással: a távfűtés, illetve a közvetlen földgázalapú fűtés. Míg az előbbi a szakértők szerint környezetkímélőbb, ám drága, addig az utóbbi terjedése tovább növelheti az ország amúgy sem kis földgázfüggőségét. Mindemellett a távhőnek nem túl jó a marketingje: ha az emberek meghallják, hogy egy-egy új építésű társasház esetleg távhővel fűt, nem biztos, hogy ezek a lakások jól eladhatók lesznek.
A földgáz – fosszilis – alapú rendszereknek rövid távon nincs alternatívájuk, az új technológiák még kiforratlanok ahhoz, hogy ipari méretekben megvalósíthatók legyenek – mondta lapunknak Pölczman Ákos, a Kipcalor Energetikai Kft. ügyvezetője. A gáz továbbra is meghatározó lesz, inkább az energiahatékonyság növelésére kell törekedni, itt is jelentős megtakarítások érhetők el.
Willin-Tóth Kornélia
Vajnai Lajos