Bár a munkáltatók egyelőre vitatják a minimálbér és a bérminimum emelésének teljesíthetőségét, a 2005-ben született középtávú megállapodás értelmében a tavalyi 62 500 forintos minimálbér összege 2007. január elsejétől 65 500, a bérminimum pedig kétéves gyakorlati ideig 72 100, kétéves gyakorlati idő felett 75 400 forint lett.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2005 novemberében kötött hároméves megállapodást, amelynek alapján meghatározták a 2006-os, a 2007-es és a 2008-as évre szóló kötelező minimálbért, illetve a – korábbi gyakorlattól eltérően – szorzószámok segítségével a szakképzettek legkisebb keresetét, azaz a bérminimumot. Ennek alkalmazása 2006 első félévében ajánlott volt, július elsejétől pedig kötelezővé vált.
Bár időről időre felmerül a szám: egymillió munkavállaló él Magyarországon minimálbérből, pillanatnyilag sem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem rendelkezik adatokkal, becslésekkel arról, hogy valójában hány munkavállalót érint az OÉT-vita a minimálbérről és a bérminimumról. A szakemberek szerint a diplomás minimálbér alkalmazása az oktatásban jellemző, míg az agráriumban és az építőiparban a minimálbért, a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökhöz kötődő legkisebb keresetet alkalmazzák a munkaadók.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a minimálbérből élők aránya 8 százalék, ez az arány csak Romániában (12 százalék), Litvániában (12,1 százalék), Franciaországban (15,6 százalék) és Luxemburgban (18 százalék) magasabb.
A munkáltatói érdekképviseletek a bejelentett kormányzati megszorítások miatt nyáron még a több évre szóló egyezség 2007-re vonatkozó minimálbér- és bérminimumtételeinek újratárgyalását kezdeményezték, őszre azonban már csak a bérminimum-emelés teljesíthetőségét vitatták. Érveik szerint a korábbi egyezség – az ágazati szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek megállapodása esetén – megengedi azt is, hogy a kötelező mértékhez képest lefelé térjenek el, ám ez nem áll a szakszervezetek érdekében, hiszen megállapodás híján a dolgozók a számukra kedvezőbb, magasabb bért kapják. A bértárgyalások a decemberi kudarcok után 2007 elején is folytatódnak, megállapodás hiányában viszont jelenleg a 2005 novemberében kötött egyezség minimálbér- és bérminimumösszegei érvényesek.
Willin-Tóth Kornélia