Willin-Tóth Kornélia

Négyszázmillióval kellene kitömni a sportbüdzsét

Még minimum 400 millió forinthoz szeretne jutni a magyar élsport az idei költségvetésből.

Nem fedezik a járulékok az egészségügy kiadásait

Nincsenek összhangban az egészségbiztosítás bevételei és kiadásai, a szakmapolitikai érdekeket pedig rendre felülírták a költségvetési szempontok – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A számvevők az Egészségbiztosítási Alap 2003-tól 2006 első félévéig terjedő időszakának gazdálkodását vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a pénzügyi egyensúly rövid távon sem valósult meg, a kiadásokat pedig csak a kincstári egységes számláról felvett kamatmentes hitelekkel tudták finanszírozni. Az OEP így napi százmilliárd forintos nagyságrendű hitelállományt görgetett maga előtt a kérdéses időszakban. Az egyensúlytalanság alapvető oka, hogy a teljes lakosság ellátását a mintegy 3,9 millió fő után fizetett járulékok 2002-ben 80, míg 2005-ben már csak 70 százalékban fedezték. Kovács Árpád ÁSZ-elnök lapunknak adott decemberi interjújában a stratégiai gondolkodást és a gyakorlati reformlépések elméleti megalapozásának hiányát vetette többek között az egészségügyi vezetők szemére, amit részben a friss jelentés is alátámaszt. A gyógyszerárak esetében a finanszírozható ártámogatások rendszerét megalapozó koncepció a számvevők többszöri kérésére sem készült el (viszont most januártól a támogatási kulcsokat csökkentették), a megváltozott munkaképességűeket ellátó rendszerről ugyanakkor a szociális tárca tavaly ősszel az OEP és az orvos szakértői intézet bevonásával elkészíttetett egy munkaanyagot. Miközben az egészségbiztosítás alapelveit és rendszerét érintő átfogó változás a vizsgált időszakban nem történt, az egészségbiztosító az egyes ellátások feltételeinek finomhangolásával próbált a víz fölött maradni. Csökkentette a forráskivonást az egészségügyi rendszerből, hogy szeptember óta három százalékponttal nőtt a munkavállalókat terhelő járulék, illetve hogy 2006-tól a költségvetés számára előírták a nyugdíjasok és kiskorúak utáni járulékfizetést.

Érdemes átgondolni, milyen gyógyszert szedünk

Január 16-ától emelkednek a gyógyszerárak: az eddig 90 százalékos tb-támogatás mértéke 85-re, a 70 százalékosé 55-re, az 50 százalékosé pedig 25 százalékra csökken, a teljes egészében támogatott készítményekért egységesen 300 forintos térítési díjat kell fizetni – jelentette be pénteken Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára. Ez a 300 forint sem terheli 12, a tárca által meghatározott krónikus betegségben szenvedőket, mivel ezekben az esetekben a térítési díj is túl nagy terhet jelentene a betegek számára. Egyebek mellett a veleszületett vérzékenység, a krónikus veseelégtelenség, a Turner-szindróma, a Fabry-kór, a sclerosis multiplex, az AIDS és a rosszindulatú daganatos megbetegedések kerültek fel a listára. A kormány a gyógyszerpiac átstrukturálódására, a generikus készítmények előretörésére, ugyanakkor – a korábban bejelentett vénykötelessé válás miatt, például az Algopyrin vagy a Quarelin esetében – felvásárlási lázra is számít a lépések nyomán. Az államtitkár nem vállalkozott annak megbecslésére, mennyivel nőhet azon betegek költsége, akik nem hajlandók gyógyszert, esetleg hatóanyagot váltani, ám aki orvosa segítségével átgondolja a kérdést, annak akár egyáltalán nem kell többet fizetnie majd a patikában, de maximum 12–18 százalékos áremelkedést kénytelen elviselni. Vérnyomáscsökkentésre például kétféle készítmény van: aki a drágábbat szedi továbbra is, az 1020 forintot fizet, míg aki hajlandó váltani, csak 443 forintot – mondta Horváth.

A nagy láncok még kivárnak

Egyelőre szinte csak drogériák és más, egészségügyhöz köthető tevékenységgel foglalkozó – és szakirányú végzettségű munkatárssal rendelkező – kisvállalkozások érdeklődtek a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ) a patikán kívüli gyógyszerárusítás mikéntjéről. A nagyobb üzletláncok – benzinkutak, szupermarketek – egyelőre kivárnak. Az egészségügyi tárca nemrégiben bejelentette, mely 289 készítmény gyógyszertárakon kívüli forgalmazására kérhetők az engedélyek. A patikán kívül árusítható gyógyszerek forgalmazási engedélyét a területileg illetékes ÁNTSZ-től kell kérni, amelynek legfeljebb 30 nap alatt el kell bírálnia a kérelmet. Az engedély kiadásától számított 15 napon belül az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) ellenőrzi az árusító hely betegtájékoztatási rendszerét – valamennyi szer olvasható méretű tájékoztatóját, a telefonos és/vagy internetes információszolgáltatást –, és ha mindent rendben talál, a kereskedő már csak a hagyományos ÁNTSZ-ellenőrzésekre számíthat. A dél-alföldi régióban egyelőre csupán néhány telefonos érdeklődőről számoltak be, elsősorban kisebb cégek képviselői vették fel a kagylót, hogy az engedélyezési eljárás részleteiről tájékozódjanak. Somogyban nemhogy konkrét engedélyezési kérvény nem érkezett, hanem még a telefon sem csörgött ez ügyben – tudtuk meg Markos Ágnes megyei tiszti-főgyógyszerésztől. A Győr-Moson-Sopron megyei ÁNTSZ-nél három drogériából érdeklődtek már. Az EüM bejelentését követő napon kaptuk a hívásokat, úgy gondolom, ezeknek az üzleteknek megvan a szükséges hátterük a gyógyszerek forgalmazásához, megfelelnek majd a jogszabályban előírtaknak és a beszélgetések alapján úgy vélem, mindannyian komoly érdeklődők – mondta a NAPI Gazdaságnak Juranovicsné Nagy Valéria, megyei tiszti-főgyógyszerész. Zalában is csak telefonon érdeklődtek néhányan, konkrét kérelmet senki nem nyújtott be – mondta Salamon Sándor, megbízott megyei tiszti-főgyógyszerész. Egyelőre mindenki emésztgeti a törvény szövegét, az előírásokat, a lehetőségeket, a költségeket; a nagyobb üzletláncok, amelyek korábban jelezték, hogy részt vennének a patikán kívüli gyógyszerforgalmazásban, még kivárnak – vélik Nógrádban. Egyetlen illatszer- és vegyiáru-kereskedéssel foglalkozó bolttól kerestek meg bennünket, ahol a tulajdonos alapvégzettsége gyógyszertári szakasszisztens – mondta Vatzinger Antal, a Nógrád megyei ÁNTSZ megyei tiszti-főgyógyszerésze.

Még egy hónap a receptkötelességig

Összesen 289 készítmény került fel a patikán kívül is árusítható szerek folyamatos felülvizsgálat alatt álló listájára – jelentette be csütörtökön Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium (EüM) államtitkára. Elsősorban fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők, savlekötők, vitaminok, kalciumtartalmú készítmények, izomlazító krémek, szem- és orrcseppek szerepelnek az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által a hatóanyaglista alapján összeállított táblázatban. Paracetamoltartalmú fájdalomcsillapítókat – Panadolt, Coldrexet – is lehet majd kapni a benzinkutaknál, hipermarketekben. Az egészségügyi tárcánál a liberalizáció ellenére nem számítanak a hamisított gyógyszerek dömpingjére: a készítményekhez továbbra is csak gyógyszer-nagykereskedőtől lehet hozzájutni, és a beszerzési nyilvántartás, amely tartalmazza, hogy ki, mely cégtől, mikor, hol, mennyiért szerezte be az adott terméket, garantálja a forgalmazás biztonságát, zártságát. A gyógyszertári forgalmazástól eltérő adagolás, a csökkentett hatóanyag-tartalmú csomagolások előállítása nem okozhat gondot a gyártóknak, hiszen az OGYI a már törzskönyvezett készítmények, kiszerelések közül választotta ki a listára felkerülő mintegy 290 gyógyszert – derült ki a tájékoztatón. Miközben a gyógyszerek egy részéhez nemsokára a patikán kívül is hozzájuthatunk, több olyan, Magyarországon széles körben használt láz- és fájdalomcsillapító gyógyszer, mint az Algopyrin, a Quarelin, a Demalgon vagy a Germicid, receptkötelessé válik. Az átfutási idő miatt erre január végétől, február közepétől kerülhet sor. Ezekhez a szerekhez az Európai Unió több országában is csak vénnyel lehet hozzájutni, a fehérvérsejtek számát csökkentő hatásuk miatt pedig Franciaországban és Skandináviában ki is vonták őket a forgalomból – indokolta a döntést az államtitkár.

Távozott az országos tisztifőorvos

Családi okokra hivatkozva január elsejével távozott az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) éléről Bujdosó László országos tisztifőorvos. Az állás betöltésére kiírt pályázat elbírálásáig az egészségügyi miniszter az eddig helyettes országos tisztifőorvosként tevékenykedő Molnár Kornéliát bízta meg – adta hírül az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Bujdosó az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézeténél regionális tisztifőorvosként folytatja pályáját.

Már 250 millióhoz közelítenek a földrengéskárok

Lassan eléri a 250 millió forintot a szilveszteri, Richter-skála szerinti 4,1-es erősségű földrengés miatt bejelentett károk nagysága – adta hírül a Független Hírügynökség. A Generali-Providencia Biztosítóhoz szerda délutánig 350 kárt jelentettek be, összesen több mint 100 millió forint értékben, az Aegonhoz mintegy 500 bejelentés érkezett, megközelítőleg 85 millió forint értékben, az Allianz Hungária Biztosító ugyancsak több száz kárbejelentést regisztrált, több mint 50 millió forint értékben. A szakértők folyamatosan szemlézik az érintett épületeket.

Százból hetvenen kapták meg a gázártámogatást

Egy hét alatt negyedmillió igénylés érkezett gázár- és távhőtámogatásra, ezzel összesen 1,2 millióra nőtt a kérelmek száma – derült ki a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. Az elbírált igényléseknek eddig több mint 70 százaléka jogos – az érintett igénylők nevét, adatait a Magyar Államkincstár online azonnal megküldi a szolgáltatóknak. A beadványok tizedét hiányosan töltötték ki. A szociális tárca felvette a kapcsolatot a szolgáltatókkal, amelyek közül több vidéki karbantartás miatt zárva tartott volna az év első hetében, így például az Égáz és a Dégáz kirendeltségei csütörtöktől részleges nyitva tartás szerint fogadják az igénylőket. Január elsejével lépett hatályba az az Országgyűlés által ellenszavazat nélkül elfogadott törvény, amely vádemelés előtt – legfeljebb hároméves szabadságvesztéssel büntetendő, személy, közlekedési és vagyon elleni – büntetőügyek esetében is lehetővé teszi a mediációt. A kormány uniós kötelezettségének tett eleget a jogszabály elfogadásával és a perek számának csökkenését, olcsóbb igazságszolgáltatást és a sértettek gyorsabb kártérítését reméli a lépéstől. A mediáció bevezetése, azaz a kiengesztelődés büntetőpolitikájának megjelenése fontos lépés a hazai büntető igazságszolgáltatás reformjában – mondta Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca államtitkára. A 111 tényállás esetében alkalmazható eljárást a tárca becslései szerint az idén nagyjából hatszázszor veszik majd igénybe, és ez a szám – a nemzetközi tapasztalatok alapján – 2008-tól évi 4-5 ezerre nő majd.

Húszmilliárdba kerülhet az állomások építése

A Budapesti Közlekedési Zrt. meghívásos közbeszerzési eljárást írt ki a 4-es metró első tíz állomásának belső beépítésére. A kivitelezés értéke 20 milliárd forint körül alakulhat. A nyertes feladata lesz a belső terek megépítése, az utasforgalmi és üzemi területek kialakítása és burkolása, a több mint hatvan mozgólépcső, szellőzőliftek, vészkijáratok, reklámhordozók, információs pultok, bútorok beszerelése, a szellőztetés, klimatizálás, vízellátás és szennyvízelvezetés megoldása, a beléptető, utastájékoztató és akusztikus rendszerek kiépítése, továbbá a mozgáskorlátozottak közlekedését segítő liftek beszerzése és beépítése, valamint a munkák végén a felszíni rendezés, közte a térburkolat és zöldfelület kiépítése. A beruházás – a közbeszerzési hirdetmény szerint – 2007. június elsején indulna, és 2009. december 31-ig kellene befejezni. A kétszakaszos közbeszerzési eljárásra a kivitelező cégek február 12-ig jelentkezhetnek. Azok indulhatnak egyedül vagy közösen, akik rendelkeznek legalább 20 milliárd forintos, magasépítési tevékenységből származó átlagos éves nettó árbevétellel az elmúlt három lezárt üzleti évre vonatkozóan, és nemzetközileg elismert pénzintézet által kibocsátott bankhitel-szándéknyilatkozattal 5 milliárd forintról. Szükséges emellett még mélyépítési munkákról, közforgalmú létesítmények épületgépészeti berendezéseinek és mozgólépcsőnek a beszerzéséről és telepítéséről szóló, továbbá útépítési, kertészeti és térrendezési referencia bemutatása is. Az ajánlatok értékelésekor a legnagyobb súllyal az árat veszi majd figyelembe a BKV. A 4-es metró állomásait a másfél éve kiírt pályázat győztese, a Palatium Stúdió Kft. tervezte, a látványterveket a www.metro4.hu internetes oldalon bárki megnézheti – mondta a NAPI Gazdaságnak Németh Tibor szerkezetépítési főmérnök. A szakember szerint a metróalagutak fúrása már márciusban elkezdődhet, azt csak az extrém időjárási körülmények hátráltathatják, hiszen az engedélyeket beszerezték, az alagútfúró pajzsok pedig elkészültek.