Mintegy 0,9-1,0 millió fővel kellene növelni a foglalkoztatási szintet, hogy felzárkózzunk az EU átlagához. Továbbra is súlyos regionális feszültségek és a szociális transzferekből (rokkantsági nyugdíj, munkanélküli-segély) élők magas száma jellemzi a hazai munkaerőpiacot – derül ki a Munkaerőpiaci Tükör 2006-os kiadványából.
A visegrádi országok mindegyikében az alacsony iskolázottságúak vannak bajban. Hosszú távon a foglalkoztatás növelése csak a közoktatás minőségének jelentős javításával, a falu és város közötti különbségek, a szegregáció felszámolásával oldható meg – mondja Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója.
Túldimenzionáltnak látja a friss diplomások romló munkapiaci helyzetéről szóló fejtegetéseket Kézdi Gábor, a tanulmánykötet egyik szerzője. Igaz, hogy 2000-ig rohamosan nőtt a főiskolai, egyetemi diplomák piaci értéke, később a növekedés lelassult, majd a friss felsőfokú végzettségűek kereseti előnye csökkent, az adatok azonban nem igazolják a diplomák elértéktelenedését – véli a kutató.
Idén vizsgálták a béren kívüli juttatások magyarországi gyakorlatát is. Az eredmények szerint sokan kapnak, de a többség keveset, és elsősorban nem bérkiegészítési, hanem a cégek adóelkerülési szándékától vezérelve.
Willin-Tóth Kornélia