Willin-Tóth Kornélia

A csinos magyar rituálék is visszahúznak

Bár a magyarországi adottságok nem rosszabbak, mint sok más, az innováció, a k+f terén előttünk járó országban, a kutatók játszmái, az Y-generáció kiábrándultsága, a szakképzett munkaerő hiánya és a pályázatok elbírálási gyakorlata is visszahúzza a fejlődést.

Közel nyolcvanmilliárdos keret már nyitva áll

Magyarország a 2007 és 2013 közötti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) adatai szerint csaknem 230 milliárd forint európai uniós forrást fordíthat a kutatás-fejlesztési (k+f) és innovációs tevékenység támogatására. Ebből a keretből októberben négy-négy, a Közép-magyarországi Régión kívüli és azon belüli programot tartalmazó pályázati csomagot írtak ki. Ezek segítségével a nyertes pályázók a következő másfél évben közel nyolcvanmilliárd forinthoz juthatnak hozzá: a felsőoktatás fejlesztésére harminc-, kifejezetten kutatás-fejlesztésre pedig közel ötvenmilliárd a felhasználható keretösszeg. A kiírásokat elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint felsőoktatási intézmények és a felsőoktatás k+f+i tevékenységét közvetlenül támogató nonprofit intézmények, nonprofit szervezetek konzorciumai pályázhatják meg. Ezekkel a konstrukciókkal a kis- és középvállalkozások az innováció teljes folyamatához igényelhetnek európai uniós forrásokat az ipari kutatástól a prototípus megvalósításán, tesztelésén keresztül egészen az új termékek, technológiai eljárások piaci bevezetéséig. A pályázatokon ipari kutatásra, kísérleti fejlesztésre, valamint a kkv-k iparjogvédelmi tevékenységének fejlesztésére és marketingtevékenységre is nyerhető támogatás. Az üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok kialakítására olyan hazai gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyekben valamelyik pólusváros önkormányzata vagy egyeteme legalább ötszázalékos tulajdonhányaddal rendelkezik. Rendkívül fontos az új pályázati feltételek pontos ismerete - mondta a Napi Gazdaságnak Essősy Ádám, a Magyar Pályázatkészítő Iroda szakmai igazgatója. A korábbi kutatás-fejlesztési kiírásokhoz képest például az eszközök beszerzése nem, csak a projekt időszaka alatti elhasználódása, azaz értékcsökkenése támogatható. Lényegesek a kapcsolatok a költségvetési és nonprofit kutatóhelyekkel, valamint a minél szélesebb nyilvánosság biztosítására is ügyelni kell a k+f eredmények közzétételekor - tette hozzá. A felsőoktatási infrastruktúra javítását célzó program keretében az intézmények az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói, oktatói, kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve infokommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak. A jövő év elején várhatóan újabb, 21,7 milliárd forintos keret nyílik meg a főiskolai, egyetemi eszközök, épületek meg- és felújítására.

A tudásalapú társadalom nem úri huncutság

Nem a pénzhiány a magyar k+f szektor fejlődésének legszűkebb keresztmetszete: kultúraváltásra van szükség. Amíg a felsőoktatási intézményekben és a kkv-kban csupán illendőségből, nem meggyőződésből emlegetik a tudásalapú társadalmat, nem lesz áttörés - pedig papíron minden adott a sikerhez.

Hirháló

Taroltak a magyar találmányok Nürnbergben Egy arany-, három ezüst-, két bronzérmet és négy különdíjat szereztek a magyar feltalálók az 59. Ideen-Erfindungen-Naeuheiten (IENA) nemzetközi találmányi kiállításon, Nürnbergben. A rendezvényen 34 országból több mint nyolcszáz új műszaki alkotást mutattak be, a legtöbb külföldi találmány Malajziából érkezett: kilenc egyetemről összesen 70 szabadalmaztatott high-tech megoldás. Németország 365 újdonsággal nevezett. A Magyar Feltalálók Egyesülete 17 találmánnyal szerepelt, ezek közül Mikola Andor ötlete, egy autóbuszba telepíthető veszélyeshulladék-feldolgozó rendszer az IENA nagydíját nyerte el. A rendszer a megsemmisítésre szánt anyagokat mikroméretűvé darabolja és üvegzúzalékhoz keveri, ezt aztán adalékok segítségével összeolvasztják, majd megszilárdítják. A berendezés egy óra alatt egy tonna - bármilyen nem robbanásveszélyes - anyag megsemmisítésére képes, a végtermék pedig felhasználható például téglakészítéshez. A Thész János-Boros Béla-Király Zoltán hármas új típusú biodízelére kilenc országból jelentettek be licencvásárlási szándékot.

Szép részt hasíthat ki az immunglobulin-piacból a magyar tudóspáros

Transzgénikus állatok segítségével akár az eddig elért immunglobulin-termelés többszörösét is elérheti két magyar kutató. A technológia azért rejt magában nagy lehetőségeket, mert az ellenanyagok alkalmazása az élettudományi kutatások minden területén igen elterjedt, de különösen kiemelt jelentőségű a humán terápiában. Az ellenanyagok különböző alkalmazásának éves forgalma a világpiacon több tíz milliárd dollárra tehető.

Október közepéig jelölhetk a szakemberek

Idén is meghirdette felhívását a Novofer Alapítvány a Gábor Dénes-díjra. A gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a mszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, szövetségek vezeti és a korábban már kitüntetett szakemberek ajánlásait várják olyan jelenleg is tevékeny, magyar állampolgárságú kutatók, fejlesztk, feltalálók, mszaki-gazdasági vezetk nevével, akik az elmúlt öt évben folyamatosan kiemelked teljesítményt nyújtottak. Az alapítvány kuratóriuma olyan széles látókör, új tudást létrehozó szakembereket díjazna, akik ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazzák, emellett kutatói, oktatói munkájuk során környezetük gondolkodását is formálják; tudományos, kutatás-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárulnak a környezeti értékek megrzéséhez és személyes közremködésük jelents mértékben és közvetlenül hozzájárult intézményük innovációs tevékenységéhez. A Novofer kuratóriuma egyebek mellett a jelölt kreativitása, szakmai-társadalmi tevékenysége, vezetési képessége, eredményeinek gyakorlati hasznosíthatósága, idszersége alapján dönt. Az elterjesztések benyújtási határideje október 12., a díjátadás pedig december 20-án, a Parlamentben lesz. A Gábor Dénes-díjat a díszoklevéllel és a pénzjutalommal az elmúlt években általában heten kapták meg, köztük például Kiss György Botond genetikus, Kocsor András matematikus, Bojár Gábor fizikus, a Graphisoft Rt. alapítója és elnök-vezérigazgatója vagy Marosvölgyi Béla erdmérnök.

Hírháló

Esélyt a független feltalálóknak! A feltalálók világszervezete, az International Federation of Inventors Association (IFIA) Esélyegyenlőséget az innováció terén címmel folytat kampányt. A szövetség szerint a független feltalálók, illetve a kis- és középvállalkozások a tőkehiány miatt gyakran hátrányt szenvednek találmányaik szabadalmaztatásában. A föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik, miközben a rendelkezésre álló javak csökkennek. A egyre növekvő lélekszámú emberiséget csupán az innováció segítségével lehet ellátni - mondta Vedres András, az IFIA elnöke. Vedres szerint jogi oltalmat kell biztosítani minden találmányi formának, és támogatást kell adni mindazoknak, akik nem rendelkeznek elég pénzzel a nemzetközi szabadalmaztatáshoz. A világméretű szabadalom feltétele az innovációnak, enélkül szó sem lehet arról, hogy a gazdaság alkalmazza. Ez mindannyiunknak kárt okoz - tette hozzá az IFIA elnöke, aki szerint a szabadalmaztatást az adófizetők pénzéből kellene finanszírozni.

A cégek is beszállnak a környezetvédelembe

Míg az 1960-as évek előtt az állam és a civil szervezetek sem tulajdonítottak fontos szerepet a környezetvédelemnek, ma már a vállalatok is - a jogszabályi előírásokat, saját gazdasági érdekeiket és a társadalmi szerepvállalás előnyeit szem előtt tartva - egyre komolyabban bekapcsolódnak a klímaváltozás vagy épp az energiapazarlás elleni harcba.

Magyar találmány a pollenallergia ellen

A patikák áprilistól forgalmazzák azt az orrszűrőt, amely akár áttörést hozhat a légúti allergiák és az egyéb légúti szennyeződések elleni védekezésben. A magyar találmány egy olyan orrba helyezhető, századgramm súlyú speciális filter, amely nemcsak kiszűri, csapdába is ejti a 10–30 mikrométeres tartományba eső szennyező anyagokat. Ellenáll ugyanakkor a különböző környezeti behatásoknak – savaknak, lúgoknak, zsíroknak, olajoknak – és nem irritálja a nyálkahártyát. Az allergofilter nevű eszköz munkavédelmi „felszerelésként” is kezelhető, például poros munkák, fűnyírás, permetezés, parkettacsiszolás és festés közben használják. Az orrszűrőt már mintegy száz gyógyszertárban – többek között Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, Győrött és Debrecenben – árulják, de igény szerint egy nap alatt bármelyik patikába kiszállítják – mondta lapunknak Vajai László, az allergofilter feltalálója. A szűrőt érdemes már az allergiás időszak vagy az irritációt okozó anyaggal való találkozás előtt alkalmazni; a heveny allergiás tüneteket is enyhíti, ám ilyenkor célszerű naponta többször cserélni. A filtert finom nyomó mozdulattal kell az orrba helyezni, használat végén pedig egyszerű orrfújással eltávolítható. Az allergofiltert 2005-ben szabadalmaztatták, jelenleg a szó védjeggyé nyilvánítása és a minta oltalma folyik. Több szomszédos országból és EU-tagállamból (köztük Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából és Angliából) is érdeklődnek a termék iránt. Az idén a külföldi bevezetésre már valószínűleg nem kerül sor, hiszen a pollenszezon az unióban egybeesik a magyarországi időszakkal. Őszre alakulhat ki az együttműködések kerete, és még a piacfelmérés és a kísérőszövegek fordíttatása is hátravan – tette hozzá Vajai, aki jövő év elejére prognosztizálja az orrszűrő megjelenését a határon túli piacokon. A filter jelenleg tízdarabos mintakészletben – ebben minden méretből legalább két darab található, hogy ha valaki nem biztos benne, melyik nagyságú szűrőre van szüksége, kipróbálhassa – és S, M, illetve L méretű hatvandarabos, havi kiszerelésben kapható. Ajánlott patikai ára 360, a havi adagé 1350 forint. A találmányt a Géniusz ’06 kiállításon mutatták be, fül-orr-gégészeti és klinikai szakvéleménnyel rendelkezik, az uniós előírásoknak megfelel és az Egészségügyi Minisztérium is regisztrálta.