Az immunrendszer a szervezetbe jutott kórokozók leküzdése érdekében ellenanyagot termel, amely mesterségesen - védőoltással - is kialakítható. Számos esetben azonban nincs arra lehetőség, hogy egy kórokozó vagy méreganyag sokszor életveszélyes hatásaira előre felkészítsük a szervezetet. Ilyenkor az egyén egy másik személyben, illetve gyakran állatban "előállított" ellenanyaggal végzett terápiában részesül (például veszettség, kígyómarás esetén). Az ellenanyagok terápiás alkalmazása az 1980-as évek elején kezdődött és mára már kiemelt jelentőségűvé vált. Csak Magyarországon mintegy kétezer ember küszködik azzal, hogy szervezete nem tudja a szükséges mennyiségben előállítani az immunglobulinokat, ezért nekik hetente kell a szervezetükbe juttatni ezeket a védő molekulákat. Világszerte mintegy száz tonna emberi ellenanyagot alkalmaznak évente és a szükséges mennyiség minden évben jelentősen emelkedik. Ugyanakkor az emberek véréből nyert ellenanyagok egyre inkább korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, és folyamatosan fennáll a különböző ismert, illetve még fel nem ismert fertőzések veszélye. Az elmúlt években ezért több olyan cég jött létre, amely arra összpontosít, hogy az emberi ellenanyagokat állatokban állítsák elő. Az ellenanyagok egyik típusa - az IgG - mind a termelt mennyiség, mind a terápia, a diagnosztika és a kutatás vonatkozásában kiemelendő. Ennek a molekulának a szervezeten belüli stabilitását egy speciális kötőfehérje (receptor) biztosítja, amelynek hiányában az IgG igen gyorsan lebomlik és kiürül a szervezetből. Tekintettel arra, hogy a receptor szintje állandónak tekinthető a szervezetben, e mechanizmus hatékonysága a mindenkori IgG-mennyiségtől függ. Amennyiben nagy mennyiségű IgG termelődik, akkor a védő hatás csökken és a megtermelt értékes ellenanyag hamar lebomlik - mondta Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Immunológiai Tanszékének docense, a ValDeal projektpályázatának egyik nyertese.
Az ellenanyagok alkalmazása azonban nem korlátozódik az emberi terápiára, hiszen a különböző labor- és haszonállatfajokat - nyulakat, birkákat, szarvasmarhákat, kecskéket, lovakat - régóta használják állati ellenanyagok termeltetésére (melyek például a klinikai diagnosztikumban és a kutatásban is nélkülözhetetlenek). A világon jelenleg 300-400 cég foglalkozik ilyen típusú ellenanyag előállításával, tehát nagy a verseny. Aki hamarabb, nagyobb mennyiségben és kevesebb pénz-, anyag-, illetve energiabefektetéssel tudja feladatát teljesíteni jelentős előnybe kerül. A támogatást kapott ötlet alapja az, hogy azokban a genetikailag módosított állatokban, amelyek eddig átlagos mennyiségben termelték az IgG-t, az IgG-t megkötő és így a gyors lebomlástól megóvó receptor beültetésével megnövelik ezen receptorok számát, így elérik a termelt IgG hatékonyabb védelmét, mennyiségének jelentős fokozódását. A transzgénikus állatok előállítását Bősze Zsuzsanna tudományos tanácsadó és munkatársai a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetben végzik.
Eredetileg a receptor működésének alapjait szerettük volna transzgénikus állatokban is elemezni, azaz egész más céllal kezdtük meg kutatásainkat. Ez is bizonyítja, hogy milyen fontos az alapkutatások támogatása, hiszen nemegyszer véletlenül sül ki valami, az eredeti tervektől teljesen különböző, ám pénzügyileg is nagy lehetőségeket rejtő megoldás - mondta Kacskovics Imre.
Kutatásaink során eddig olyan génmódosított egereket állítottunk elő, amelyekben a világon egyedülálló mértékben megemelkedik az IgG típusú ellenanyagok mennyisége. Azok a génmódosított állatok, amelyekre a technológiánk épül, teljesen egészségesek, ráadásul hatékonyabban immunizálhatók, mint azon társaik, amelyekben nincs idegen gén. Ezzel a módszerrel kevesebb állat is képes ugyanazt a kívánt mennyiségű IgG-t megtermelni - jellemezte a találmány lényegét Bősze Zsuzsanna. Mivel a technológiánk egyelőre csak egerekben áll rendelkezésre, a befektetők többsége arra vár, hogy nagyobb emlősöknél is sikereket érjünk el. Az egyre nagyobb méretű transzgénikus állatok előállításának igénye azzal magyarázható, hogy nagyobb vérmennyiség nagyobb mennyiségű ellenanyag előállítását teszi lehetővé. Tisztáznunk kell még azt is, hogy vannak-e, és ha igen, milyen hátrányai ennek a technológiának. Jelenleg három fő területen dolgozunk: igyekszünk teljesen felderíteni az alapmechanizmusokat, azok esetleges veszélyeit; transzgénikus nyulakat próbálunk előállítani (ez az a célállat, amellyel leghamarabb, akár egy-két éven belül piacra léphetünk); és a skóciai Roslin Kutatóintézettel (ahol tíz éve Dollyt klónozták) transzgénikus birka létrehozásán fáradozunk - mondta Kacskovics Imre, aki szerint a magyar kutatási eredmények világpiaci megjelenéséhez keményen meg kell küzdeni a nemzetközi színtéren a befektetőkért. Ezért is különösen fontos a ValDeal munkatársainak közreműködése, akik nemcsak azt mutatták meg nekünk - kutatóknak, feltalálóknak - hogyan kell elemezni egy-egy találmányt a megtérülés szempontjából, de kapcsolataikat, tapasztalt tanácsadóikat is rendelkezésünkre bocsátották - tette hozzá.
Magyarországon nagyon kevés a találmányon alapuló vállalkozás: a próbálkozások vagy el sem jutnak a megvalósulásig vagy - például a jogi tanácsadás hiányosságai miatt - végül kisemmizik a feltalálókat. Mi a Magyar Szabadalmi Hivataltól rendkívül értékes elemzői és jogi támogatást kapunk már a kezdetektől, így időben, a kutatások elején oltalom alá tudtuk helyezni újításunkat - mondta a projektgazda, aki abban bízik, hogy a kutatások folytatásához legkésőbb jövőre sikerül befektetőt találni. Idén még rendelkezésünkre áll a szükséges pénzmennyiség, januártól azonban nagy szükségünk lenne egy üzleti angyalra vagy más befektetőre, de pályázatok útján is megpróbálunk forrásokhoz jutni, hogy minél hamarabb értékesíthessünk a kidolgozott, kész technológiát például nyúltenyésztő farmoknak - mondta el a docens.
Willin-Tóth Kornélia