Magyarország a 2007 és 2013 közötti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) adatai szerint csaknem 230 milliárd forint európai uniós forrást fordíthat a kutatás-fejlesztési (k+f) és innovációs tevékenység támogatására. Ebből a keretből októberben négy-négy, a Közép-magyarországi Régión kívüli és azon belüli programot tartalmazó pályázati csomagot írtak ki. Ezek segítségével a nyertes pályázók a következő másfél évben közel nyolcvanmilliárd forinthoz juthatnak hozzá: a felsőoktatás fejlesztésére harminc-, kifejezetten kutatás-fejlesztésre pedig közel ötvenmilliárd a felhasználható keretösszeg. A kiírásokat elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint felsőoktatási intézmények és a felsőoktatás k+f+i tevékenységét közvetlenül támogató nonprofit intézmények, nonprofit szervezetek konzorciumai pályázhatják meg.
Ezekkel a konstrukciókkal a kis- és középvállalkozások az innováció teljes folyamatához igényelhetnek európai uniós forrásokat az ipari kutatástól a prototípus megvalósításán, tesztelésén keresztül egészen az új termékek, technológiai eljárások piaci bevezetéséig. A pályázatokon ipari kutatásra, kísérleti fejlesztésre, valamint a kkv-k iparjogvédelmi tevékenységének fejlesztésére és marketingtevékenységre is nyerhető támogatás.
Az üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok kialakítására olyan hazai gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyekben valamelyik pólusváros önkormányzata vagy egyeteme legalább ötszázalékos tulajdonhányaddal rendelkezik.
Rendkívül fontos az új pályázati feltételek pontos ismerete - mondta a Napi Gazdaságnak Essősy Ádám, a Magyar Pályázatkészítő Iroda szakmai igazgatója. A korábbi kutatás-fejlesztési kiírásokhoz képest például az eszközök beszerzése nem, csak a projekt időszaka alatti elhasználódása, azaz értékcsökkenése támogatható. Lényegesek a kapcsolatok a költségvetési és nonprofit kutatóhelyekkel, valamint a minél szélesebb nyilvánosság biztosítására is ügyelni kell a k+f eredmények közzétételekor - tette hozzá.
A felsőoktatási infrastruktúra javítását célzó program keretében az intézmények az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói, oktatói, kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve infokommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak. A jövő év elején várhatóan újabb, 21,7 milliárd forintos keret nyílik meg a főiskolai, egyetemi eszközök, épületek meg- és felújítására.
Willin-Tóth Kornélia