Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hamisítás elleni nemzeti testület létrehozására tett javaslatot Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke és Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos.
A szervezet célja a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása, a hamisítás elleni küzdelem elősegítése lenne. A testület erősítené az együttműködést az állami szervek, illetve a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek között, emellett a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában is részt venne. Feladatai közé tartozna tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, végrehajtása, a rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése, de védjegy- és formatervezésiminta-adatbázis létrehozásában, működtetésében, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabály-alkotási tevékenységben is szerepet vállalna. Szakemberei a nemzetközi szellemitulajdon-védelem gyakorlatát is figyelnék és javaslatokat tennének bizonyos eszközök, szabályozók átvételére.
A tervek szerint a testület elnöke az MSZH elnöke lenne, tagjait pedig a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek mellett a szellemi tulajdon védelmében érintett társadalmi, illetve gazdasági érdek-képviseleti szervezetek adnák.
Tennivaló akad bőven, hiszen a legjelentősebb ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2006-os jelentésében az áll, hogy Magyarországon a szürkegazdaság nagysága eléri a GDP 15-20 százalékát. Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) közlése szerint a filmipar az elmúlt évben 6 milliárd forint bevételtől esett el a kalóztevékenység miatt, ami a nettó forgalom 20 százaléka. A jogvédő szervezetek úgy becslik, hogy Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, illetve tíz dvd-ből hét nem eredeti.
Az Európai Bizottság felmérése szerint a közösség területén a hamisított áruk aránya a gépjárműalkatrész-gyártás területén 5-10, a videogyártásban 15, a szoftveriparban 39, a textiliparban 10-16, a ruházati iparban 20, a zeneiparban 15, a filmiparban pedig 16 százalék volt az ezredfordulón.
