Magyarországon megszületett a megfelelő jogi környezet, vannak nagy múltú innováló szervezetek - egyetemek, kutatóintézetek, cégek -, elismert k+f szakemberek, jó néhány kockázatitőke-társaság és az eredmények hasznosításában érdekelt vállalkozás, emellett a kormányzati akarat és az EU-szintű fejlődési célkitűzés is látható. Az innovációs ökorendszer előnyös tulajdonságaihoz azonban sok, jellegzetesen magyar hiányosság társul, derült ki a KPMG-BME Akadémia Harvard Fórumán, ahol a szakemberek ezúttal a k+f szektor adottságait, lehetőségeit, hiányosságait vitatták meg.
Összefogás és együttműködés helyett a kutatók, munkacsoportok, intézmények sokszor dugdossák egymás elől eredményeiket, titkolóznak.
Országos szintű szervezetfejlesztésre lenne szükség, hogy jellegzetes játszmáinkból, csinos rituáléink köréből ki tudjunk lépni és a magyar innovációs közösség fejlődni tudjon. Már önmagában ez vonzaná a tőkét - véli Kürti Tamás, a Kürt Zrt. innovációért felelős vezetője.
Gondot okoz a pályakezdőket érő pszichés sokk is. Az Y-generáción, akár az akadémiai, akár a vállalati szférát nézzük, borzasztó kiábrándultság lett úrrá. Azt mondják, elfoglalták előlük a vezetői pozíciókat, semmi esélyük, és ehhez járulnak azok az ingerek, amelyek az idősebbektől érkeznek: például a cinikus, "Ne ugrálj, várd ki a sorodat!" hozzáállás. Ha az élethez, a munkához való hozzáállásban, a tudomány és a munka világa közti viszonyban nem lesz drámai változás, nemhogy előre nem indulunk el, hanem még vissza is csúszunk a lejtőn - mondta lapunknak Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke.
A gazdasági szereplők közül sokan úgy látják, akkora a szakadék az egyetemek, üzleti iskolák és a gyakorló menedzserek tudása, tapasztalatai között, hogy az rövid távon nem hidalható át. A felsőoktatásban dolgozó tanárok zöme nem "járt" a gazdasági szférában, nem érti és nem alkalmazza az ott érvényes szabályrendszert, működési elveket.
Ennek következtében csak lassan alakul át az az elsősorban elméleti kifutású tudománypolitika, amelyben az eredményeket sokáig nem is értékelték, esetleg cikkekben vagy különböző akadémiai és más jellegű elismerésekben mérték - állítja Héjj Tibor, a Proactive Management Consulting Kft. ügyvezető igazgatója. Ez a cég volt egyebek mellett az első regionális egyetemi tudásközpontok egyik stratégiai tanácsadója, az első, kétmilliárd forint költségvetésű kutatási klaszterek egyikének megszervezője, pályázatírója és azóta is a klasztermenedzsere. Azt az első országos klasztert is a Proactive Management Consulting szervezte meg, amely a telekommunikációra és az it-re vonatkozó kutatás-fejlesztést tűzte ki célul.
A szakemberek szerint erősíteni kellene a mobilitást az üzleti élet és az oktatás között, ösztönözni a gazdaság szereplőit, hogy karrierjük bizonyos pontján - legalább részmunkaidőben - térjenek vissza az előadótermekbe. Már az üzleti, a k+f és az oktatási szektor közötti kommunikáció javítása is biztató eredményeket hozhatna, hangzott el a fórumon, ahol a pályázati rendszer is terítékre került. Többen felvetették, hogy kevésbé elméleti, inkább piacképes termékek létrehozását célzó kiírásokra lenne szükség, az eredmények szigorú számonkérése és a pályázói, pályáztatói kör éles elválasztása mellett.
Willin-Tóth Kornélia