Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország Debrecent javasolja első helyen az Európai Neutronkutató Központ (ESS) helyszínéül - jelentette be Kóka János még gazdasági és közlekedési miniszterként. A felkért nemzetközi bírálóbizottság tartalékul Székesfehérvárt jelölte ki, a végső döntést a kormány hozza majd meg.
Az ESS az Európai Unió egyik legnagyobb tervezett kutatásfejlesztési berendezése, amelynek megvalósításáért Svédország, Spanyolország és Magyarország verseng. Az az ország nyer, amelyik elsőként szervezi meg a központ megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges nemzetközi konzorciumot. A világon jelenleg két ilyen létesítmény van, az egyik az Egyesült Államokban, a másik Japánban.
Az ESS magyarországi létesítésének tervét a tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia is tartalmazza. A kormány 2007 áprilisában kérte fel a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy írjon ki pályázatot az ESS lehetséges magyarországi helyszínének és egy tartalék városnak a kiválasztására. A nemzetközi bizottság, amely elbírálta a gazdasági tárca kétfordulós pályázatára érkező jelentkezéseket, egyhangú szavazással, szigorú szakmai szempontok alapján, minimális pontkülönbséggel döntött. Egyebek mellett valószínűleg a már működő nemzetközi repülőtér és az erős természettudományos felsőoktatás hajtotta a vizet Debrecen malmára.
A gazdasági miniszter szerint Magyarország, ellentétben más államokkal, amelyek energia- és nyersanyagexportjuk révén "mesés jövedelmekre" tesznek szert, természeti kincsek híján leginkább a tudását értékesítheti.
Az ESS-projekt nemcsak az ország tudományos presztízse miatt, hanem gazdasági szempontból is jelentős: közvetlenül 500-600 munkahelyet teremt, de a kapcsolódó infrastrukturális beruházások révén ennél lényegesen több álláslehetőség kínálkozhat. Ráadásul a magyar kutatók a neutronkutató központ kapacitásának csupán 2-3 százalékát használják majd ki, a fennmaradó 97-98 százalékot értékesítik. A beruházás becslések szerint ezermilliárd forintnyi befektetést hozna az országba. A megvalósításhoz szükséges összeget - amelynek nagyságáról egyelőre csak annyit tudni, hogy Magyarország a svédek 1,4 milliárd eurós büdzséjénél kevesebbre tervezi - elsősorban cégek konzorciuma, az EU és más érdeklődő országok segítségével teremtenék elő. A 2017-től működő, mintegy százhektáros területet igénylő központban 500-600 ember dolgozik majd egyszerre, de a "tudományos turizmus" révén évente összesen 4000-5000 kutató fordulhat meg benne. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere szerint nem ő, hanem a városban megtelepült cégek - a FAG, a Teva, a National Instruments - vezetői fognak lobbizni az ESS-ért.
Brüsszelben várhatóan egy éven belül döntenek a helyszínről. Szakértők szerint Magyarország nyerési esélyét növeli, hogy az EU a k+f kapacitások kiegyensúlyozására törekszik és új tagállamba még nem került nagy kutatási berendezés, ezenkívül az érintett tudományterületek - anyagtudományok, biotechnológia, orvostudományok - fejlettek, a magyar szakemberek nemzetközi presztízse pedig magas.
