Wagner István

Vegyesen zárult a MissionArt első kortársárverése

Akár a fenyegető recesszió jeleként is értékelhető, de tény: mérsékelt sikerrel zárult a MissionArt galéria október 21-i miskolci kortársárverése. A budapesti székhellyel is bíró galéria első ilyen aukcióján a 188 tétel negyedét sikerült értékesíteni, amiben persze az is közrejátszhatott, hogy a két tulajdonos, Jurecskó László és Kishonthy Zsolt eleve a nehezebb utat választotta, a kínálat zömét ugyanis pályakezdő fiatalok munkái adták. A milliós leütéseket elsősorban a már külföldön is befutott, idősebb generáció alkotásai érték el. Kétmillió forintos kikiáltási árán ütötték le Konkoly Gyula Fekete fehér című 2004-es vásznát (női aktpár, fotórealisztikus stílusban), és licitlépcső nélkül cserélt gazdát másfél millióért Lakner László Struktúra No.3. jelzésű, 1994-es absztraktja is. Bak Imre Időtlen című idei vászna 850 ezer forintról tornázta fel magát 1,1 millióig, Aatoth Franyo 2006-os kompozíciója, A sétáló erdő pedig 950 ezres magasságba ért ugyanilyen kikiáltásról. Szépen szerepelt a fiatalok közül Bánki Ákos Pszichikai tér no.7. jelzésű organikus absztraktja, ez 550 ezerről 650 ezer forintig jutott, Romvári Márton Labirintusa pedig 600 ezer forintos kikiáltási árán kelt el. Ef Zámbó István pop-artos Ikon az esőbenje 280 ezres kezdés után 340 ezret is megért új gazdájának, feLugossy László Homokos parton című vegyes technikájú hullámkartonja 400 ezres kikiáltási árán váltott tulajdonost. Szép teljesítmény volt a huszonéves testvérpártól, hogy Verebics Ágnes Lebegő nő című 2007-es vászna hozta 400 ezres kezdő árát és Verebics Katalin Ági című, testvéréről készített idei portréja is elkelt 300 ezerért. Az idei termésből Balogh Csaba Hierarchia sorozatának darabjai 200 ezer forintos árakon keltek el egytől egyig.

A WIKAM és a Hofburg vására Bécsben

A korábbi években egymást követően rendezték meg, idén viszont teljesen egy időben, november 1-9. között tartják a Wiener Internationale Kunst & Antiquitätenmesse (WIKAM) rendezvényeit a bécsi Ferstel, illetve Niederösterreich palotában, valamint a Kunst- und Antiquitätenmesse régiségmustráját a Hofburgban. Előbbin negyven műkereskedő szerepel Ausztriából, Németországból és Belgiumból, utóbbin félszázan vesznek részt, az említetteken kívül Svájcból is. A WIKAM hagyományai közé tartoznak a kísérő tárlatok; most először szerepel ilyenen Thüringiából az Aelteste Volkstedter Porzellanmanufaktur műhelye, amely a XVIII. századtól napjainkig mutatja be termékeit. A népszerű bécsi biedermeier virágfestő, Franz Xaver Gruber hagyatéki kiállításán negyven olajkép és akvarell látható, a Kunst-Schauen Wien 1908 című tárlat a száz évvel ezelőtti bécsi művészeti szemlével foglalkozik. Egy-egy festő egyéni bemutatója kapcsán monográfiákat is prezentálnak, ezek között lesz egy a hetvenes éveit taposó Németh Miklósról is, Josef Mitmannsgruber műkereskedésének jóvoltából. A Hofburg kiállítói a mostani pénzmentő időkben különösen odafigyeltek az ékszerekre, illetve a nemesfémekre. A világszerte ismert bécsi ötvösművész, Sven Bolterstern egyéni tervezésű és saját készítésű alkotásai között van arany nyaklánc és hozzá illő fülbevalópár amazonit- és lapislazuli-kővel, fehérarany nyakék kalcedonnal és morganittal és akad ónix-arany kollekció is. A salzburgi Pintar galéria sztárja a húszas évekből való: platina karkötőjén összesen ötven karát értékű zafír sorjázik kisebb briliánsokkal keretezve, ónix- és jade-kövekkel kombinálva, de tartanak ezüstneműt is a Tiffanytól, illetve Hingelberg és Jensen dán udvari ötvösmesterektől. A XVIII-XIX. századi bécsi ezüstművesség példányait kínálja Sonja Reisch, köztük Carl Wickard 1748-as asztali csengettyűjét, Frank Eylly 1772-es tálját és Jacob Krautauer 1810-es fedeles edényét.

Ismét ott lesz az Art Forum Berlinen a Deák Erika Galéria

Október 31. és november 3. között tartják idén az Art Forum Berlint, a 13. alkalommal megrendezett művészeti vásáron ezúttal 25 ország 120 kortárs-műkereskedője állít ki - Magyarországot a Deák Erika Galéria képviseli. Az utóbbi öt évben egy-egy tematikus esemény is gazdagítja a kísérő rendezvényeket, most Difference, what difference? címmel a műalkotások jelentőségéről és értékéről elmélkedik Hans-Jürgen Haffner kurátor, elkísérve útjukat a műteremtől a tárlatig vagy a vásárig. Az egész várost átfogó Media Facades Festival (homlokzati médiafesztivál) egyik aktív résztvevője az egy éve neo-Bauhaus stílusban felépült magyar kultúrintézet is: a Collegium Hungaricum igazgatója, Can Togay János is részt vesz a pódiumvitán, ahol a szakértők azt elemzik, hogy a metropolisok arculatát egyre inkább meghatározó óriási reklámok világából ki lehet-e törni a közeljövőben a hangsúlyosan művészeti megnyilvánulások felé is. A tízéves fennállását most kiállítással ünneplő Deák Erika Galéria névadó tulajdonosa lapunknak elmondta, hogy már hetedszer vesznek részt a berlini kortársvásáron. Most egyrészt Moizer Zsuzsa jellegzetes női portréira esett a választása; mivel tőle rendszerint teljes kollekciókat is felvásárolnak a rá specializálódott műgyűjtők, régebbi munkái alig akadnak, így legfrissebb termését viszi Berlinbe. A galéria állandó művészei köréből a két éve Magyarországon letelepedett moldvai Alexander Tinei is ott lesz Berlinben. Az eddigi tapasztalatok alapján a két fiatal művész sikere garantált, alkotásaik ársávjai is megfelelnek az európai átlagnak, ezertől háromezer euróig szóródva.

Eladásos Abigail-tárlat, nagyágyúkkal

Kőbe, fémbe, papírba vésve címmel hármas tárlatot rendezett értékesítéssel az Abigail Galéria: régi és modern grafikákból, valamint kortárs szobrokból kínálnak válogatást október 30-ig. A grafikák között vannak igazi nagyágyúk: a régi mesterek közül a velencei Giovanni Battista Tiepolo fekete-fehér krétarajzát 7 millió 650 ezer forintért kínálják, követőjének, Giacomo Favrettónak olajképeiért egyenként 1 millió 920 ezer forintot kérnek. A modernek között 3 millió 800 ezer forintba kerül A. Tóth Sándor Harmonikás II. című, 1929-ben, Párizsban készült akvarellje, vele egyidős fej, akt és mozdulat ceruzavázlatait 1 millió 200 ezerért lehet megszerezni. Kilár István A Föld című bronzszobrának 5/8-as sorozatszámú öntvénye 1 millió 650 ezer forintot kóstál, az 1956 óta Párizsban élő Liptay Mátyástól az Ifjúság 1989-es márványplasztikája pedig egymillióba kerül. Darabonként 1 millió 400 ezret várnak Orosz Gellért Formák II., illetve Variációk című kollázsaiért. A barna tintába mártott tollal készült itáliai mesterrajzok közül a velencei iskolához sorolható Jacopo Amigoni Elegáns társaság a zongora körül című jelenetét, illetve Giovanni Ragoni Olajágat tartó Békéjét egyformán 1 millió 152 ezer forintra tartják. A másik végletet a kimondottan jutányos árfekvés képviseli: Ilosvai Varga Istvántól 95 ezerért vihetők el portréskiccek, Banga Ferenctől 90 ezerért akril-tus munkák, Molnár C. Páltól fametszetek a harmincas évekből 60 ezerért, Klie Zoltántól mesejelenet tussal mindössze 40 ezerért. A kortárs szobrászok közül Kilár Istvántól számozott és szignált színes rézmetszetek is megszerezhetők 50 ezerért (félszázas szériákból), akárcsak Liptay Mátyástól cím nélküli, egyedi monotypia lapok 20 ezerért.

Világrekord a Dorotheumnál

A Dorotheum bécsi palotájában október 15-én tartották a XIX. századi festményaukciót az őszi nagyhét keretében, összesen 722 tétellel. Már az előzetesekből sejteni lehetett, hogy a rendezvénysorozat favoritja Friedrich von Amerling Szalmakalapos lány című, 1835-ben készült olajképe lesz, amelyet a 250-350 ezer eurós sávban indítottak. A biedermeier piktúra egyik ikonjának számító portré korábban az Österreichische Galerie Belvedere falán függött, majd a közelmúltban, a restitúciós törvény értelmében, visszaszolgáltatták korábbi tulajdonosának. Tőle került a Dorotheum árverésére, ahol több telefonos licitálóval szemben a bécsi Liechtenstein Múzeum került ki győztesen, amikor pontosan 1 502 300 eurónál koppant a kalapács. Ezzel végül is mindenki jól járt. A bécsi Bankgassén levő műemlék palota birtokolja ugyanis Ausztria egyik legjelentősebb biedermeier gyűjteményét, amely Alexandra Hanzl múzeumigazgató-helyettes nyilatkozata szerint ezzel a beszerzéssel most tökéletesen kiegészült. A remekművet november 7-től már mindenki láthatja mint "a hónap műtárgyát", utána pedig a hercegi kollekció állandó kiállításán lesz megtekinthető. A másfél millió eurós leütéssel az Amerling-főmű lett Ausztriában minden idők legdrágábban elárverezett műtárgya.

A MissionArt kortárs-árverése Miskolcon

Bár rendszeresen szervez értékesítéssel kísért kortárstárlatokat, idestova két évtizedes fennállása óta először tart kizárólag kortársak műveiből válogatott aukciót a kettős székhelyű MissionArt Galéria, mégpedig Miskolcon, október 21-én. A 188 tételben milliós kikiáltási árak is szép számmal akadnak. A legmagasabbra, 4 millió forintra Szirtes János Szégyen - Titok 1.-20. elnevezésű, 2004-ből való, húsz dvd-ből álló video loopját taksálták (ha egyben nem kel el, egy-egy dvd-ért 300 ezret kérnek). Baranyai Levente tavaly készült Hústáj II. című monumentális elvont festményéért minimum 2,2 milliót kérnek, Konkoly Gyula Fekete fehér című akrillal vászonra festett nagyméretű női modelljeire kétmilliótól lehet pályázni. Egyenként 1,8 millióról startol Fajó János Ölelkező formákja - ez egy olaj-fa fali relief - és Megyik János 3 L. jelzésű szén-acél kompozíciója. Lakner László Struktúra No.3. jelzéssel ellátott 1994-es olaj-vászon festménye másfél milliót kóstál. A másik végletet még csak nem is a sokszorosított grafikai lapok alkotják - mint várnánk -, egyedi példányok is kaphatók jóval százezer forintos indulás alatt. Egyenként 90 ezerért kiáltják ki például a harmincas Péterfy Ábel tavalyi állatalakjait olajban, akárcsak Verebics Ágnes olaj-fólia madárfejeit, darabonként 80 ezerért hirdetik a negyvenes éveit taposó Baji Miklós Zoltán kisméretű olajfestményeit vagy a pályakezdő Énzsöly Kinga tavalyi tus-papír Babáját, Szabó Eszter idei akvarelljeit. A neves művészfamíliából származó Mattis-Teutsch Waldemár százas szériában készítette Party-hologramját, amelyből egy számozott és szignált, 2002-es datálású példány 60 ezret kóstál.

Bank, mint mecénás

A Volksbank, más hazai pénzintézetekkel ellentétben, nem vásárol műtárgyakat saját gyűjteményébe, hanem tárlatok rendezését szponzorálja immár öt esztendeje. Ebből a jubileumi alkalomból nyílt kiállítása Érték - Művészet - Mecenatúra címmel a Kogartban, amely november 23-ig látogatható. A tárlaton mintegy 200 műtárgy idézi fel a közelmúltat, az egyik vonulat a rendszerváltás előtt méltatlanul mellőzött magyar mesterek sora, a "római iskolás" Aba-Novák Vilmostól és Molnár C. Páltól Jeges Ernőn át "a Balaton festőjeként" emlegetett Egry Józsefig bezárólag, a másik terület - főleg az utóbbi három évben - a képzőművészeti vagy az iparművészeti egyetemen nemrég diplomázott fiatalok támogatása lett, hogy könnyebben indulhassanak neki a pályafutás rögös útjának. A műfajok és alkalmazott alapanyagok vagy előállítási technikák skálája is szándékosan széles, a figurális vagy elvont festményektől az egyedi vagy sokszorosított grafikákon, fém-, kő- vagy faszobrokon át a tűzzománc képekig és fali textíliákig.

Csillogó fekete lemezeken...

Az ismert sláger egyik sora lett annak a kiállításnak a címe, amelyik a magyar hanglemez gyártásának és forgalmazásának elmúlt száz esztendejére tekint vissza. Tárlatjárás közben fülhallgatóval élvezhetjük a régebbi és újabb, valóban "fülbemászó" melódiákat, az operettprimadonna Fedák Sáritól Karády Katalin búgó hangú filmsanzonjain át olyan operasztárok áriájáig, mint a világjáró Marton Éva; akárcsak a cigányzenétől a dzsessz meg a rock közbeiktatásával a legújabb musicalek részleteiig. A vitrinekben a pesti József körútról "a hangszerkirály Wagner" tölcséres gramofonjai vagy "beszélőgépei" mellett Marnitz Frigyes cégének "saját hangja, vigye haza"-felvételei, aztán a második világégés utáni periódusból NDK-magyar koprodukcióban készült "hanghordozó képeslapok" reklámcélokra, újabban pedig gépkocsivezetés közben is élvezhető hangos könyvek és társaik tömkelege. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Budapest, V., Szent István tér 15.) február 8-áig látható bemutatóján a legkülönfélébb kísérőrendezvények sorozatát tervezik a rendezők, falusi muzsikusoktól profi zenészekig, Palya Bea folklórgyökerű kvintettjétől Harcsa Veronika dzsessz-kvartettjéig, monodrámától egész társulatos tragikomédiáig, szakácskönyv-bemutatóktól kerekasztal-beszélgetésekig.

Újítások a müncheni régiségvásáron

A fél évszázados múltú Kunst Messe München megújítása mellett döntött a vásár igazgatója, Peter Henrich helybéli galériás. A helyszín maradt, de az időtartam rövidült (idén október 18-22. között tartják), a nyitva tartás viszont későbbre tolódott (hétköznapokon este tízig tart nyitva). A szervezők a reformmal is magyarázzák, hogy a 89 kiállító közül 18 vadonatúj, közülük 13 kortárs galériás, márpedig a cél épp az volt, hogy a mai kínálat felé nyissanak, ahogy ezt újabban világszerte magával hozza a látogatók táborának fokozatos kicserélődése, fiatalodása. Az árak is igazodnak a kezdők zsebéhez, hiszen akár 100 euróért is lehet eredeti rézkarcot vagy ókori egyiptomi gemmát vásárolni (a felső árszint persze elérheti a hét számjegyű summát is). A KMM emellett vezetéseket is szervez, amelyeken alapanyagokkal és technikákkal, művészeti műfajokkal és restaurálási műhelytitkokkal ismerkedhetnek a résztvevők, majd munkavacsorával tehetik teljesebbé a partiélményt. A világ rangos kortárs galériáinak jelenléte a müncheni műkereskedőket is felbátorította, sokuk standján szerepel mai munka. Van de Loo például az élő klasszikus Arnulf Rainer 1963-as Fekete alma című vegyes technikájú művét kínálja 9500 euróért (képünkön), a Rieder Galéria 25 ezret is elvár Horst Antes Két ház kék tetővel című 1999-es datálású munkájáért, a fényképekre szakosodott Bildermannál a spanyol Isabel Munoz brazíliai fotósorozatából a Capoeira ezüst-alu nyomatú baritpapíron 12 ezer euró. Összehasonlítási alapként: a XIX. századi piktúrával foglalkozó Peter Henrich zsánerképkínálatából Karl Schlesinger kapanyélre támaszkodó parasztleánykája 18 500 euróba kerül, míg Heinrich Bürkel Vándorcirkusza 48 ezer eurót ér.