Wagner István

Bőséges téli kínálat Nagyháziéknál

Még az utolsó hetekben is egymásnak adták a kilincset a beadók a Balaton utca sarkán - talán az általános gazdasági helyzet okán -, így a tervezett három helyett négynaposra duzzadt a Nagyházi Galéria év végi aukciós listája. A festmények 731 tétele december 9-10-én kerül kalapács alá, a népművészet, bútor, szőnyeg kategória tárgyai a vegyes műtárgyakkal, ezüstneműkkel és az ékszerekkel együtt december 11-12-én következnek, összesen 895 tételben. A képek sorában a legmagasabb kikiáltási ár 20 millió forint, pedig ez a tétel szenzációnak számít. Zichy Mihály Boszorkánykonyha című 1875-ös, másfél méteres, színezett szénrajzát sokat reprodukálták ugyan, de csak a Magyar Nemzeti Galéria tavalyi nagy Zichy-tárlatán került a nyilvánosság elé egy magángyűjteményből, nyolc évtizednyi elzártság után. Jelentős alkotás a második legdrágább is: Rippl-Rónai József Szalonban című tempera-olaj kartonja korábban a BÁV aukcióján is szerepelt, itt most 18 millióra taksálták. Tizenkétmillióért is megszerezhető Mednyánszkytól az 1913-as Folyópart tavasszal, a Barbizoni táj pedig 7,5 millió forinton kezdi a licitet. Lotz Károly két, különleges formájú, sokalakos mitológiai jelenetéért együtt éppúgy 8,5 milliót várnak, mint Csók István 1917-es Pihenő sokác menyecskéjéért, illetve a németalföldi Nicolaes Maes Kislány forrásnál című, 1675 körüli, időközben levédett vásznáért. Félszáznyi tétel származik egy budapesti magángyűjteményből, amelyből Újházy Ferenc másolata id. Markó Károly egyik hegyi tájáról 5,5 milliót kóstál, miközben a mester Eurydike halála című 1840-es kompozíciója csak 5 millióról startol. A kollekció bronz kisplasztikái közül Claude Michel Clodion XIX. századi félméteres Bacchanáliája a legdrágább, 2,2 millió forint a kikiáltási ára. A második menet két napján John Ellicott londoni órásmester védetté nyilvánított, 1765 körüli, szignált asztali órája indul a csúcsról (képünkön), 13 milliós kikiáltással, de legalább 9 milliót várnak egy csaknem kétméteres, 1800 tájáról, Franz Lobmayer műhelyéből való nagyszombati állóóráért is. Nagyvonalú karácsonyi ajándék lehet egy 1966-os platina nyakék brillekkel és smaragdokkal kirakva 3,4 millióért, de ugyanennyibe kerül egy 1700 körüli, három négyzetméteres flamand "Verdure" falikárpit is. A különlegességek közé tartozik Josef Hoffmann bécsi építész 1902-es ezüst gyertyatartópárja 2,8 millióért (védett, tehát nem vihető ki az országból).

Francia-magyar étlapot kínál az Erdész & Makláry

A Néprajzi Múzeumban tartja árverését holnap az Erdész & Makláry Fine Arts; a 209 tételből 78 indul millió felett, a galéria profiljának megfelelően a francia földön híressé vált magyar alkotók vezetik a mezőnyt, de világhírű külföldi művészek munkáira is lehet licitálni. A legmagasabbról, 15 millió forintról Rippl-Rónai József 1923-as pasztell portréja indul egy kalapos nőről, őt követi a kortárs Reigl Judit nagyméretű olajképe, a Tömbírás, 13 milliós kikiáltási áron (a művész 1969-es, szintén monumentális Ember című kompozíciójáért 7,5 milliót várnak). Moholy-Nagy László 1930 körüli, arasznyi tus-akvarell ipari tájképe megjárta az Artparis és az Art Cologne nemzetközi vásárait is, itt most 8 millióról startol. Ugyanennyit - átszámítva 30 800 eurót - kérnek Hantai Simon másfél méteres absztrakt Étude olajképéért is (egy jóval nagyobb változata két éve a párizsi Artcurialon 280 ezer euróért kelt el). A nemrég elhunyt festő két másik művéért 6,5 millióról indul a licit, egyikük egy kuriózum 1946-ból: a sokalakos Baráti társaság szereplői között ott van a fiatal Juhász Ferenc, Kondor Béla és Reigl Judit is. Ugyanennyibe kerül Diego Giacometti 1976 körüli Három kutya és három fa című bronz kisplasztikája, Auguste Rodin 1897-ben készített bronz Balzac-portréja viszont akár 4,5 millióért is megszerezhető. Az utóbbi árszinten indítanak még egyebek közt egy Nagybánya-látképet Perlrott Csaba Vilmostól, egy 1925-ös Farkas István-képet, a Temetőt vagy Csáky József 1923-as elvont fémplasztikáját. Miklós Gusztávtól három munka is megszerezhető 3,4-3,5 millió forintos kezdőárak mellett - az 1967-ben elhunyt, Párizsban alkotó művész egy szobrát 2005-ben 1,6 millió eurón ütötték le a Camard & Associés árverésén, ezzel a mintegy 400 millió forinttal azóta is abszolút csúcstartó a magyar vagy magyar származású művészek aukciós árlistáján. A fotókínálatot Moholy-Nagy László harmincas évekbeli vintage példányai vezetik, egyenként 2 millióért, de van André Kertész-vintage is 1,8 milliós kezdéssel, a kortársak közül pedig összesen 900 ezerről indul Robert Marcel Sebességfokozatok I-IV. sorozata.

Bejött a Munkácsy a Belvedere árverésén

Kétharmados értékesítéssel zárult a Belvedere Galéria november 29-i aukciója, ahol ismét beigazolódott: aki mer, az nyer. Tavaly novemberben a kölni Lempertz árverésére egy német magánszemély adta be Munkácsy Mihály Vízparti táj csónakkal című művét, amely 8-10 ezer eurós értéksávja felső határának is tízszeresét hozta, amikor 106 ezer eurónál koppant a kalapács. Már akkor tudni lehetett, hogy a mű magyar tulajdonba került és várható volt felbukkanása - most a Belvedere árverésén Tájkép ladikkal címen szerepelt (képünkön), korábbi, 28 millió forintnak megfelelő vételára helyett 38 millió forintos indítással. A kisméretű olajkép meg sem állt az 50 milliós leütésig, ismét demonstrálva, mit jelent a külföldre került magyar művek esetében a hazai piac előnye. Nem sikerült viszont a kísérlet a kérdőjeles Csontváry Parkrészlet esetében, amelynek megítélését az egymásnak ellentmondó szakvélemények után a műkereskedelem gyakorlatára bízta a galéria, nulla forintról indítva a képet. A 3 milliós leütési ár ugyanis pozitív esetben - vagyis ha tényleg Csontváry - nagyon kevés, negatív esetben azonban túl soknak bizonyulhat, a kérdőjel pedig továbbra is ott maradt, ahol volt. Moholy-Nagy László 1945-ös datálású Konstrukciója eredetileg az amerikai Bennett-szoborhoz, a léghajózás emlékművéhez készült terv; a katalógus borítóján is reprodukált kompozíciót 28 millión indították és 36 millión ütötték le. Vaszary János eddig ismeretlen, 1899 körüli Pipacsos rétjét 32 milliós kikiáltási árán ütötték le, Tihanyi Lajos 1928-as Gitárja viszont 22 millióról araszolt idáig. Az aukció általános menetére jellemzően licitlépcső nélkül váltott tulajdonost például Aba Novák Vilmos 1930-as Olasz városa (9,5 millió), Nemes Lampérth József 1917-es Kolozsvári részlete (7,5 millió) illetve Kádár Béla 1935-ös tempera női aktja (6,5 millió). A kortársak sorából az évtizedekig Párizsban alkotó, közelmúltban elhunyt Sándorfi Istvántól az egyformán 3,8 millióra értékelt Antigoné, illetve a Habeas Corpus lírai nőalakjai 5,5, illetve 5 millióért cseréltek gazdát, míg az itthon, sőt vidéken alkotó, ítészi és műgyűjtői körökben is közkedvelt Földi Péter 1979-ből való karakteres jelenete, az Asszony csirkékkel 1,4 millióról lépdelt 2,2 millióig.

Rippl-Rónai a MissionArt-aukción

A Falk Miksa utcai Pintér Antik termeiben látható a MissionArt Galéria nyolcadik képzőművészeti aukciójának anyaga és ott is kerül kalapács alá december 5-én. A 275 tételből tucatnyi indul millió felett, a legdrágább közülük Rippl-Rónai József Öreg hölgy ibolyával című kisméretű olaj-karton képe, 8 millió forintért. Méretét illetően a másik véglet Konkoly Gyula két háromszögből összekombinált, 320x170 centis alkotása, az 1984-ben készült Tűz van, babám, amely itt 3 millióról startol. Fajó János Kör II. 1974-79 című olaj-fa kompozíciója 2,6 millión kezdi a licitet. A többi milliós tételt nagyjából azonos árszintre taksálták a pesti és miskolci székhelyű galéria szakértői. Kádár Béla kétoldalas, vegyes technikájú művéért 1,6 milliót kérnek - egyik felén a Háború, a másikon a Lovas látható -, három tételt pedig egyaránt 1,4 millió forinton indítanak: Scheiber Hugó pasztell és grafit önarcképét, Tibor Ernő Szajnapartját, illetve a kortárs Bak Imre Esteledik című, akrillal festett vásznát. Lindenfeld Emil távlati panorámája New York felhőkarcolóiról 1,1 milliótól pályázható meg, Szirtes János 1987-es Adolfját már 1 millióért is megszerezhetik. Az alacsonyabb ársávban 48 ezer forintért is van egyedi eljárással készült grafikai lap, például Bán Bélától az 1940-es Növényember. A sokszorosított művek közül Deim Páltól van színes vagy fekete-fehér linó és szitanyomat is, 30-70 ezer forint közti árakon. A MissionArt is beépítette kínálatába a fotókat: Lucien Hervétől a Feneketlen tó alig 90 ezerért elvihető, Kepes György hatvanas évekbeli Üvegrudakjáért 220 ezret kérnek, míg Perneczky Géza 1972-es Buborékok I-III. sorozatáért összesen 300 ezret várnak. A kisplasztikák sorában akad Jakovits József-mű 140 ezerért (az 1955-ben készült gipsz Arnolfini asszony), de van félmillióra taksált alkotás is, mégpedig Berhidi Máriától az 1982-es Távolság páros torzója, fémmel kombinált fehér márványból.

Abigail: Szajnapart 12 millióért

Szokás szerint az Abigail Galéria Váci utcai székhelyén tekinthető meg az az aukciós kiállítás, amelynek anyagát december 7-én viszik kalapács alá a Művészetek Palotájának Fesztivál Színházában. A festményárverésen 269 tétel indul, a legdrágább Perlrott-Csaba Vilmos Szajnapart című, viszonylag kis méretű vászna a húszas évek derekáról, kikiáltási ára 12 millió forint. A Párizsba rendszeresen visszatérő magyar festőtől egy nagybányai kép is van az anyagban, az Almaszedők, amelyet 5,5 millióra taksáltak a szakértők. Márffy Ödön Táborozás című kompozíciója 4,6 millió forintról startol, Egry József 1910-es datálású, szinte monokróm barnában tartott Kikötői munkásokja 3,8 millióról kezdi a licitet, gróf Batthyány Gyula dekoratív Keleti meséjéért pedig legalább 3,6 millió forintot várnak a ház szakértői. A kikiáltási árak középmezőnyébe került 850 ezer forinttal Bálint Rezső Ebéd című korai képe. Ennél százezerrel kevesebbről kezd Munkácsy Mihály első mesterének, Szamossy Eleknek az Ülő leánykája - ezt védetté nyilvánították, tehát nem vihető ki az országból. A 100 ezer forint alatti sávban kezdve lehet licitálni Jeges Ernő, Román György vagy Pleidell János egyes munkáira, sőt Edvi Illés Aladár egyik képe csupán 50 ezerről indul. A kortárs magyar alkotók élmezőnyéből Bak Imre, Hencze Tamás, Nádler István, Deim Pál vagy Fehér László műveit sorakoztatták fel - Fehér Lászlótól a Kőhullám, 1991 című alkotásért 3,6 millió forintot várnak, az idén készült A kert útjai 1,2 millióról vág neki a licitnek.

Kérdőjeles Csontváry nulla forintért

A magyar műkereskedelemben páratlan lépésre szánta el magát a Belvedere Galéria: nulláról kiált ki egy tételt, teljesen a licit alakulására bízva az esetleges leütési árat. Egy évtizedek óta vitatott olajfestményről van szó, az 1891 körül festett Parkrészletet (képünkön jobbra) egyesek Csontváry Kosztka Tivadarnak tulajdonítják, a katalógusban két-két, egymásnak ellentmondó, régebbi (Németh Lajos kontra Mezei Ottó) és új (Bellák Gábor kontra Pap Gábor) tanulmány kíséri. A felhozatal ettől függetlenül is figyelemre méltó, a november 29-i árverés 139 tételéből félszáznyi indul millió felett. A legmagasabbról, 38 millió forintról Munkácsy Mihály 1880 körül festett, Tájkép ladikkal című vászna indul, amely Georg Schäfer magángyűjteményéből került a műkereskedelmi vérkeringésbe. Nem sokkal marad le mögötte Vaszary János 32 millión kezdő, Pipacsos réten című 1899 körüli olajképe; a szecessziós festészet iskolapéldájának beillő monumentális kép a teljes ismeretlenségből bukkant most fel, a festő szignója különálló, kivágott vászondarabon látható a kép alsó szegélyének erősen megromlott állapota miatt. A kikiáltási árlista harmadik helyezettje 28 millióval Moholy-Nagy László 1945-ös tempera Konstrukciója, a negyedik pedig ugyancsak tőle egy 22 millión kezdő 1928-as olajkép, amelyet három címen is említ a művészettörténet (Gitár I., Hangszerek, Szürke és barna csendélet). A magasabb árfekvésben van még például Aba-Novák Vilmos 1930-as Olasz városrészlete 9,5 millióért vagy Nemes Lampérth József fekete tussal rajzolt, karakteres Kolozsvári részlete 7,5 millióért, de jellemzőbbek a milliós sávban az 1-3 millió közti indítások. Kuriózum volta miatt is kiemelkedik Gulácsy Lajos Önarckép, parkban című temperája (2,2 millió, képünkön balra), amely korábban a lipótmezei elmegyógyintézet egyik főorvosának tulajdonában volt: az eredetileg kétoldalas képet Pankaszi István, a Szépművészeti Múzeum grafikai főrestaurátora választotta szét. A képek sorát jótékonyan oldó kisplasztikák közé nyilván nem véletlenül kerültek be épp most Csontváryhoz kötődő alkotások, mint Szentirmai Zoltán Hommage a Csontváry című 1980-as patinázott bronz cédrusa 95 ezer forintért vagy Kerényi Jenő Csontváry-figurája 120 ezerért.

Aukciós nagyhét a Dorotheumnál

A Dorotheum, sőt általában az aukciósházak törzsvendégei megszokhatták, hogy a régi mesterek között az olaszok dominálnak (a németalföldiek és a spanyolok mellett), a ma kezdődő bécsi aukciós héten azonban a modernek és a kortársak szekciójában is ők uralják a terepet. Ebben szerepe lehet az osztrák ház közelmúltban nyílt milánói filiáléjának is, mindenesetre a névsor meggyőző, a születésének centenáriumán kamaratárlattal is megtisztelt Giacomo Manzutól az elmúlt években a Sotheby'snél és a Christie'snél is taroló Lucio Fontanáig. Manzutól egy félméteres aranyozott bronz plasztika kerül kalapács alá, az 1963-1964-es Ülő bíboros (120-160 ezer eurós becsértéken), Fontanától pedig egy jellegzetesen áttört vászon alapú, Térbeli koncept című kompozíció, 220-300 ezer eurós sávban indítva. Közéjük illeszkedik Giorgio de Chirico fény-árnyék kontrasztokban fürdő Itáliai piactere (170-250 ezer euró) vagy Piero Dorazio Folyamatos pillanat című olajképe (90-120 ezer euró). A más országokbeli külföldiek közül a kortárs Cindy Sherman régi mestert értelmez újra fényképfelvételén (220-270 ezer), a mostanában jól futtatott Sigmar Polke cím nélküli képét 140-150 ezer között vesztegetik, Jörg Immendorff majomfejekből összeállított, közel háromméteres Majomfa szobrát pedig 120-180 ezres becsértéken indítják. A mostani pénzmentő időkben külön érdemes figyelni a nemesfém tárgyak, illetve az ékszerek és az órák árának alakulását. A Dorotheum "ezüstnapján" lesz például augsburgi fedeles kupa (1685-ben került ki Johann Christoph Treffler műhelyéből) 9-12 ezer euróért, 1866-ban Olga Nyikolajevna orosz nagyhercegnő számára készített borhűtő edény Nikols & Plinke udvari szállítómestertől 20-30 ezer euróért. A helybéli érdeklődők árfelhajtó erejére is számíthat a bécsi Mayerhofer-Klinkosch alkotópáros remeklése, egy félméteres, aranyozott ezüst díszváza, amelyet a 12-18 ezer eurós sávban indítanak. Az ékszerrészlegben kiemelkedik egy-egy fehérarany gyűrű: egyikük két csiszolt gyémánttal és natúr kék zafírral 30-50 ezer eurót kóstál, a másik szintén páros gyémántkővel, közepén vörös rubinnal kirakva 18-28 ezer euró. Fehéraranyból való az a nyakék is, amelyet brillek egész sorozatával kombináltak, meg is kérik az árát: az 55-75 ezer eurós sávban indítják. Inkább történelmi értéke van egy a XIX. század közepéről való, 5-8 ezer euróra tartott ékszergarnitúrának - melltű, fülbevalópár és nyaklánc -, amelyet vörös gránát kövekkel, valamint igazgyöngyökkel díszítettek, eredeti kazettájának selyembélésén ott a felirat: "D. Hauptmann et Sohn am Kohlmarkt in Wien".

Lempertz: Kálvária egymillió euróért

A kölni Lempertz aukciósház november 20-22. között tartja árverését régi és újabb mesterek képeiből, illetve vegyes műtárgyakból - a festmények négyszáznál több tételéből kimagaslik egy XVI. századi táblakép Barend van Orley brüsszeli mester köréből. Az 1-1,3 millió euróra értékelt Kálvária eredetileg a kölni St. Maria ad Gradus templomában állott, majd a helybéli tehetős gyáros, Johann Baptist Ciolina-Zanoli tulajdonába került. A felkapott orosz tengerfestő, Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij képét a Fekete-tenger viharos partvidékéről 350-450 ezer euróra becsülték a Lempertz szakértői, Honoré de Fragonard vöröskréta-rajzát a római Villa Pamphili parkjáról 200-250 ezer euróra taksálták. A francia rokokó mesterének alkotását az orosz Diwoff-magángyűjteményből 1833-ban vásárolta meg a szentpétervári Ermitázs, majd 1931-ben a Szovjetunió állami tulajdonából bocsátották Lipcsében licitálásra C. C. Boerner szász galériásnál. Az iparművészeti variaárverésen ezeregyszáz tételből válogathatnak a licitálók. A legdrágább egy XVIII. századi meisseni porcelán garnitúra: a reprezentatív udvari kávés-teás készletet eredeti tartódobozában viheti el vevője, ha nem sajnál rá 100-120 ezer eurót. Nem olcsó mulatság a hercegi tulajdonból való milánói reneszánsz feszület sem (képünkön), a XVI-XVII. század fordulójáról származó, zománcozott aranyba foglalt hegyikristály kereszt igazgyönggyel és drágakővel van kirakva, ez is indokolja, hogy 80-120 ezer eurót várnak érte. Ezekhez képest a márkás francia bútorok és az antik ezüstök némi szerencsével sokkal jutányosabban is megszerezhetők, akár 10-30 ezer euró közti árakon is.

A Ketterer Kunst ősszel is elérte tavaszi nívóját

Nem hozott emelkedést az ősz a tavaszi idényhez képest, de manapság a szint megőrzését is nagyon meg kell becsülni - nagyjából így foglalta össze a hamburgi Ketterer Kunst október végi árverésének tanulságát. A régebbi és újabb mesterek, avantgárd és kortárs képzőművészek alkotásaiból tartott aukción az összesített leütési ár elérte a 2,5 millió eurót, ami Robert Ketterer kereskedelmi igazgató elmondása szerint nagyjából egyenlő a tavaszi aukciók bevételeinek summájával. Amit tavaly ilyenkor még némi erőfeszítéssel értékesítettek, azt most nem biztos, hogy sikerült - fogalmazott az árverést is vezető tulajdonos-igazgató - , ami pedig kapós volt, azt most is keresik az érdeklődők, noha mérsékeltebben. Ami a csúcsokat illeti, megbízásokat leadó, illetve telefonon licitáló belga, német, észt, francia és ukrán vetélytársait győzte le az a teremben jelen lévő orosz műkereskedő, akinek megért 305 ezer eurót Timoleon von Neff Fiatal anya című 1843-as olajfestménye, amely 50 ezer eurós kikiáltásról tornázta fel magát a festő életműrekordját jelentő árig. Nagy nemzetközi küzdelmet váltott ki egy ismeretlen itáliai mester kisméretű műve is a XVII. századból, noha a névtelenség általában árcsökkentő hatású. Végül egy francia galériás szerezte meg a Madonna gyermekével és szentekkel című képet úgy, hogy 1200 eurós kezdés után 55 ezer eurónál koppant a kalapács. A modernek sokszorosított grafikai lapjai iránt erősen csökkent az érdeklődés, az egyedi példányok viszont jól fogytak. A német expresszionista nagyságok közül Karl Schmidt-Rottluff akvarelljének ára 14 ezerről a duplájára nőtt, George Grosz karakterrajza 16 ezerről 20 ezerre lépdelt, a francia Maurice de Vlaminck vízfestmény virágcsendélete pedig 12 ezerről ért ebbe a magasságba.