Kétharmados értékesítéssel zárult a Belvedere Galéria november 29-i aukciója, ahol ismét beigazolódott: aki mer, az nyer. Tavaly novemberben a kölni Lempertz árverésére egy német magánszemély adta be Munkácsy Mihály Vízparti táj csónakkal című művét, amely 8-10 ezer eurós értéksávja felső határának is tízszeresét hozta, amikor 106 ezer eurónál koppant a kalapács. Már akkor tudni lehetett, hogy a mű magyar tulajdonba került és várható volt felbukkanása - most a Belvedere árverésén Tájkép ladikkal címen szerepelt (képünkön), korábbi, 28 millió forintnak megfelelő vételára helyett 38 millió forintos indítással. A kisméretű olajkép meg sem állt az 50 milliós leütésig, ismét demonstrálva, mit jelent a külföldre került magyar művek esetében a hazai piac előnye.
Nem sikerült viszont a kísérlet a kérdőjeles Csontváry Parkrészlet esetében, amelynek megítélését az egymásnak ellentmondó szakvélemények után a műkereskedelem gyakorlatára bízta a galéria, nulla forintról indítva a képet. A 3 milliós leütési ár ugyanis pozitív esetben - vagyis ha tényleg Csontváry - nagyon kevés, negatív esetben azonban túl soknak bizonyulhat, a kérdőjel pedig továbbra is ott maradt, ahol volt.
Moholy-Nagy László 1945-ös datálású Konstrukciója eredetileg az amerikai Bennett-szoborhoz, a léghajózás emlékművéhez készült terv; a katalógus borítóján is reprodukált kompozíciót 28 millión indították és 36 millión ütötték le. Vaszary János eddig ismeretlen, 1899 körüli Pipacsos rétjét 32 milliós kikiáltási árán ütötték le, Tihanyi Lajos 1928-as Gitárja viszont 22 millióról araszolt idáig. Az aukció általános menetére jellemzően licitlépcső nélkül váltott tulajdonost például Aba Novák Vilmos 1930-as Olasz városa (9,5 millió), Nemes Lampérth József 1917-es Kolozsvári részlete (7,5 millió) illetve Kádár Béla 1935-ös tempera női aktja (6,5 millió). A kortársak sorából az évtizedekig Párizsban alkotó, közelmúltban elhunyt Sándorfi Istvántól az egyformán 3,8 millióra értékelt Antigoné, illetve a Habeas Corpus lírai nőalakjai 5,5, illetve 5 millióért cseréltek gazdát, míg az itthon, sőt vidéken alkotó, ítészi és műgyűjtői körökben is közkedvelt Földi Péter 1979-ből való karakteres jelenete, az Asszony csirkékkel 1,4 millióról lépdelt 2,2 millióig.
Wagner István