Wagner István

MissionArt + Pintér: harmados értékesítés

Először tartott közös árverést a MissionArt Galéria, valamint a Pintér Aukciósház május 19-én, mint ahogy első alkalommal próbálkoztak a limitár részleges bevezetésével is. A 279 tételből egyet visszavontak, az árverésen 97 kelt el, többnyire gyenge licitemelkedés után. A várakozásokkal ellentétben nem Benczúr, Mednyánszky vagy Batthyány sztárolt festményei kerültek a leütési lista élére, hanem Rippl-Rónai József töretlenül népszerű pasztell arcképei. A Fekete kalapos nő 1918-ból 2005 őszén a mostanival megegyező, 5 millió forintos kikiáltási áron szerepelt a Mű-Terem árverésén, itt most 5,5 millióért értékesítették. A kaposvári mester 1892-ből való zöld sálas Női portréja viszont az 1952-es budapesti emlékkiállítás óta nem volt látható nyilvánosan - korábban Szilágyi Sándor gyűjteményében szerepelt -, most 2,4 milliós kikiáltási árról lépdelt 3 milliós leütésig. Mattis-Teutsch János újrafelfedeztetésében vitathatatlan érdemei vannak a MissionArtnak, ezúttal licitemelkedés nélkül, 2,4 millióért cserélt tulajdonost a monumentális léptékű 1944-es olaj-vászon Két alak. Rippl-Rónai Fekete kalapos hölgyéhez hasonlóan Eisenberger Jenő bécsi magángyűjteményéhez tartozott Kádár Béla Enteriőr virágmintás terítővel című 1910 körüli olajképe is, amely 1,2 milliós elvárás után 1,8 millióért váltott gazdát. Ugyanennyire araszolt - megduplázva 900 ezres becsértékét - Schönberger Armand 1937-es, vegyes technikájú kompozíciója, a Csendélet almával és borosflaskával, míg Kontuly Béla Széken ülő modellje 1934-ből azonos kikiáltásról másfél milliós leütésig jutott. A kortárs Pauer Gyula 1991-es szobra, A torinói lepel egyetlen tárcsalendítéssel, másfél milliós árán ment tovább. Utólagos visszakérésre 950 ezer forintos katalógusbeli ára fölött, 1,1 milliós limitárán szerezhette meg egy érdeklődő Nagy Imre 1970-es olaj-vászon Zsögödi udvarát, így az ügylet - többedmagával - a gyakorlatban is példázhatta a limit bevezetését, amiről egyébként az árverést szervező két galéria szívesen veszi a beadók vagy a vásárlók észrevételeit.

Nagyházinál angol festők vezettek

Régi mesterek, valamint XIX. és XX. századi festők képeire lehetett licitálni május 12-13-án a Nagyházi Galériánál: az összesen 584 tételből 238-at értékesítettek, ebből tizenötöt egymillió forintnál drágábban ütöttek le. A Londonból Németalföldre települt Adam Willaerts 1642-es Tengeri ütközetéért 6,5 milliós kezdés után 7,5 millió forintot fizettek; Willaertset a leghíresebb utrechti tengerfestőként tartják számon, nálunk korábban egyetlen hasonló képe került kalapács alá, 2004 áprilisában, szintén Nagyháziéknál (becsértéke 4-8 millió között volt). Ugyanebbe a magasságba érkezett Walter Crane Dicsőség az égnek című vegyes technikájú, vallási témájú kompozíciója, 5,5 milliós kezdésről. Licitlépcső nélkül értékesítették 5,5 millióért Vaszary János 1909-es Virágcsendéletét és szintén alapáron váltott tulajdonost Mednyánszky László két olaj-vászon képe, a Mocsaras táj, illetve az Erdőbelső (4,2 millió, illetve 3,4 millió forintért). Nem vívott párbajt új gazdája Kádár Béla Aktok csendélettel című tempera-kartonjáért (2,6 millió) vagy a Párizsban működött XVIII. századi mester, Orazio Grevenbroeck Folyóparti tájáért sem (2,4 millió). Kétmillióról jutott viszont 2,4 millióig egy korabeli névtelen itáliai festő páros képe, egy Claude Lorrain nyomán készült azonos korú Kikötői részlet pedig 1,8 millióról startolt és 2 millión landolt. A vegyes műtárgyak, ezüstök és ékszerek május 14-i árverésének 400 tételéből 200 kelt el. A millió fölötti leütések mind licit nélkül születtek: egy római császárkorból való kovácsoltvas ülőke 2,2 milliós, egy vele egyidős bronz votívtábla 1,2 milliós, egy Szent Györgyöt ábrázoló XVII. századi flamand falikárpit 1,5 milliós kikiáltási árán váltott tulajdonost.

Elvitték Kádár íróasztalát

Kádár János sikert aratott a Ferenczi és Tsai Aukciósház e heti, egyébként nem túl fényesen zárult dizájnárverésén. A XX. századi bútorok és berendezési tárgyak 240 tételéből csak 100 kelt el, azok se túl drágán, az egykori MSZMP-főtitkár számára készült íróasztal azonban szép emelkedéssel talált gazdára.

Újítások a Belvedere Galériánál

A Belvedere Galéria is felzárkózik azon műtárgypiaci szereplők mellé, akiket összefogásra késztetett a válság: a május 23-i árverésre felsorakoztatott festmények, grafikák és kisplasztikák 211 tételéből 123 a fővárosi Nádor 15 Galéria, illetve a szentendrei Gallery Christoff gyűjteményéből való, utóbbi mögött honlapja szerint egy ingatlankezelő és -forgalmazó kft. áll. A licitálás második menetében hetvennél több ezüsttárgy kerül kalapács alá - ez sem volt eddig megszokott a Belvederénél. A festmények közül mintegy harminc indul egymillió felett, élükön Tihanyi Lajos Trencséni utcájával, 24 milliós kikiáltási áron. Az 1912-ben készült kép szerepelt a Kieselbach 2007-es tavaszi aukcióján, kikiáltási ára 15 millió forint volt. Perlrott Csaba Vilmos 1928-as Nagybányai tája Helmut Turck gyűjteményéből került műkereskedelmi forgalomba, ez a kép háromszor is szerepelt Kieselbach-árverésen: 2000 tavaszán még másfél millióért kínálták, most a Belvedere 18 millióról indítja. Egry József Kilátás Fonyód felé (Strand Badacsonyban) című 1926-os akvarellje tavaly novemberben már szerepelt a Belvederénél, a mostanival azonos, 7,5 milliós kikiáltási árral. Kádár Béla gouache Fürdőzőit Kieselbachnál 2000 tavaszán 3 millióra tartották, ezúttal 3,8 millióról vág a licitnek. A kisplasztikák között 2,8 millióról kiáltják ki Jaques Lipchitz 1914-es patinázott bronz Harlekinjét márványtalapzaton, Alberto Giacometti férfialakja 950 ezerről, Hariet Whitney Frishmuth 1925-ös Vízbe lépő női aktja 650 ezer forintról startol. Az ezüstök között Carl Blasius ezüstművestől egy 1811-es bécsi kiöntő 300 ezer forint, egy 1838 utáni francia csokoládéskanna TF mesterjeggyel 280 ezer; egy 1872-1936 között használt magyar fémjellel hitelesített 3040 grammos összsúlyú étkészlet pedig - eredeti dobozában - már 220 ezerért megszerezhető.

Abigail: lehet hat képpel több?

Miközben manapság, a válság okozta zűrzavarban némely galériás alig tud összeszedni egy árverésre való anyagot, az Abigail Galériához a május 10-i aukció katalógusának elkészülte után is beadtak még hat értékes festményt. A 272 tételből 158 kelt el, tucatnyiért fizettek egymilliónál is többet. A legnagyobb sikert Aba-Novák Vilmos aranysárga árnyalatokban fürdő 1923-as Komáromi tája érte el: 8,5 milliós kikiáltási árról 26 millió forintos leütésig jutott. (Szépen szerepelt a művész 1935-ös New York-i akvarellje is, amely 750 ezer forinton nyitott és 900 ezren zárt.) Gulácsy Lajos utólag bekerült Parkrészlete 1910 tájáról 12 millióról 14 millióig araszolt, Márffy Ödön nagyjából egykorú Női portréja 8 millióról ért 11 millióig. Czóbel Béla szintén utólag bevett 1929-es Műterembelsője 8 milliós kikiáltási árán váltott tulajdonost. Pablo Picasso A csók című fekete-fehér litográfiája egy százas szériából az 52. számú példány volt, és 1,2 millióról 1,7 millióig lépdelt. A szobrok közül a legdrágábbnak Fajó János krómacélból való 2007-es Nyitott ellipszise bizonyult, 550 ezer forintos elvárás után 650 ezer forinton ütötték le.

Limitár a MissionArt és a Pintér közös árverésén

Korábban csak a kiállítási, valamint az aukciós helyszínt biztosította a Pintér Galéria a MissionArt számára, holnapi licitálásukon viszont együttesen kínálják árverési anyagukat is. Az aukción a szervezők szeretnék helyreállítani a beadóval kialakított limitár, vagyis az előzetesen elvárt minimális eladási összeg becsületét is, kiszűrendő az értékesítési ráta szépítése érdekében egyes hazai árveréseken rendszeresen bevetett nem valódi licitálókat. A 279 tételből negyedszáz indul millió felett, a legmagasabbról, 15 millió forintról Ben Ali Haggin Firenzében festett 1925-ös Nagyvilági hölgye kezd (képünkön), angol nyelvű ajánlása Batthyány Gyulának szól. A dedikálás címzettjétől az 1914 körüli Népvándorlás (Csontváry emlékére) kerül kalapács alá, 10 milliós kikiáltással (a Batthyány család archívumából való családfa, valamint levelezés is szerepel később az aukción, 390 ezer forintért). Czigány Dezső 1915 körüli virág- és gyümölcscsendélete 12 millióba kerül, Perlrott Csaba Vilmos Almaszedői 1945 tájáról 7 milliót kóstálnak, Mednyánszky László Tátrai táját 6 millióra taksálták. Művészettörténeti érdekesség Benczúr Gyula 1890-es lótanulmánya 5 millióért, ugyanennyin kezd Rippl-Rónai József 1918-as pasztellje, a Fekete kalapos nő (a kaposvári mestertől egy 1892-es pasztell női portré 2,4 millióért is megszerezhető). Korai kuriózum Barcsay Jenő 1925 körüli Alföldi tája 3,5 millióért, akárcsak Ámos Imrétől egy realisztikus katolikus Templombelső ajánlással (2,5 millió). A MissionArt specialitásának számított indulásától fogva az erdélyi művészet újrafelfedezése, ebből a körből való most Mattis Teutsch János monumentális 1944-es Két alakja 2,4 millió, Fülöp Antal Andor 1942-es Ülő hölgye 1 millió vagy Nagy Imre 1970-es Zsögödi udvara 950 ezer forintos kikiáltási áron.

különleges bútorok Ferencziéknél

Huszadik századi bútorokból és festményekből tart árverést a Ferenczi és Tsai Aukciósház május 20-án és 21-én. A legmagasabbról, 1,9 millió forintról egy fürdőkádat kiáltanak ki: a szecessziós porcelán darab mahagóniházzal, sárgaréz kabinnal 1922-ből való. Legalább ilyen érdekes 1931-ből a Kovács Zsuzsa tervezte bútorgarnitúra: az 1,3 millión kezdő könyvespolcfal írószekretert és dohányzóasztalkát is rejt. Egy ezzel egyidős Bauhaus-vitrin - diófából, mahagóniborítással, nikkelezett lábakon - 550 ezerért is megszerezhető, egy Kozma Lajos tervezte linóbetétes székpár pedig akár 390 ezerért is. A továbbiakban átlag 260-280 ezer forintos árakon lehet megpályázni például ülőgarnitúrát, kovácsoltvas konzolasztalpárt vagy hetvenes évekbeli csillárokat, egy 1900-as szecessziós pénztárgép pedig már 200 ezerért is elvihető. Másnap a képek kerülnek kalapács alá, jóval alacsonyabb kezdésekkel. Az egyik legdrágább a kortárs Adorján Attila Apósom minden vasárnap meccsre jár című olajfestménye, 320 ezres kezdéssel, Kerényi Jenő bronz kisplasztikáit a hatvanas és hetvenes évekből darabonként 250 ezerért vesztegetik, de sokszorosított grafikai lapokat vagy bronzérméket már tízezres nagyságrendű összegekért is meg lehet szerezni.

Magyar favoritok a Viennafairen

A Londonban élő és alkotó fiatal Bolygó Bálint szólóshow-jával szerepelt a budapesti Ráday Galéria május 7-10. között a bécsi Viennafairen és bár először vettek részt a kortárs művészeti vásáron, bátorságukat máris siker koronázta. Faur Zsófi választása szerencsésnek bizonyult, mert a nemzetközi mezőnyben feltűnést keltett a Nyom című bonyolult szerkezet, amely egy körben forgó gipszfejet azonos sebességgel mozgó tárcsára rajzol. Sokan naponta kétszer is eljöttek megnézni, hol tart a mechanikus "alkotómunka", egy neves osztrák műgyűjtő pedig két képet is megvásárolt a brit-magyar művésztől. A Die Presse a megnyitó napján egyedüliként emelte ki vásári panorámájában a hat jelen lévő magyar közül ezt a műkereskedést a kinetikus installáció miatt. A két évtizede párhuzamosan bécsi és pesti kiállítóhelyet is működtető Knoll Galéria tulajdonosa, Hans Knoll sem panaszkodhatott: mint lapunknak elmondta, mind a négy Bécsbe kivitt Birkás Ákos-festmény gazdára talált. Nemes Csaba is Knoll állandó művészeinek köréhez tartozik. Tőle a Mindennap 56 elnevezésű ismert sorozat darabjait, valamint a Rendőrnyomozók, illetve a Zászló a magasban című kompozícióit állították ki, továbbá az Apja neve: Nemes Csaba ciklus legfrissebb képeit. A vásárzárás után jó néhány Nemes-festmény is osztrák vagy német magángyűjteményekbe került, a művészről és alkotásairól pedig az osztrák ORF csatorna stábja forgatott riportot.

Nagyházi: drágább képek, olcsóbb műtárgyak

Nem a megszokott arányt mutatja ezúttal a Nagyházi Galéria árverési katalógusa: most a képek és szobrok között akad jóval több olyan tétel, amely millió felett indul május 12-13-án, nem pedig a ház erősségét jelentő vegyes műtárgyak május 14-i licitálásán. A régi mesterek, valamint a XIX-XX. századi festészet 584 tételéből 38 alkotást taksáltak egymillió forintnál többre a ház szakértői. A legtöbbet Zichy Mihály Faust végórája című 1870-es, vegyes technikájú védett művéért kérik; a 16 millión startoló, négyzetméteresnél nagyobb vásznat a művész franciául dedikálta barátjának, Atachofnak. Tipikusan itáliai műfaj a "pietra dura" színes kőberakás eljárása, amellyel Giovanni Montelatici zsánerjelenete, A titok készült, ez 7,5 millión kezdi a licitet, míg Koszta József Fürdés után című női hátaktját 7 milliótól lehet megpályázni. A katalógus borítóján is látható Tengeri ütközet - az angol Adam Willaerts 1642-es műve - 6,5 millió, a németalföldi Francis Verwilttől az olajjal fára festett Vénusz toalettje ugyanebből a korszakból 6 millió forint. A képanyag sorát oldó plasztikák közül a XIX. századi Paul Francois Machault patinázott bronz Don Quijote-alakját egymillióra taksálták. A harmadik nap ókori leletektől modern ékszerekig terjedő felhozatalából a legdrágább egy római császárkori szék, 2,2 millió forintér. Egy XVII. századi flamand falikárpit másfél millió, egy XX. századi arany fülbevalópár négy briliánssal pedig akár 1,4 millióért megszerezhető.