Először tartott közös árverést a MissionArt Galéria, valamint a Pintér Aukciósház május 19-én, mint ahogy első alkalommal próbálkoztak a limitár részleges bevezetésével is. A 279 tételből egyet visszavontak, az árverésen 97 kelt el, többnyire gyenge licitemelkedés után.
A várakozásokkal ellentétben nem Benczúr, Mednyánszky vagy Batthyány sztárolt festményei kerültek a leütési lista élére, hanem Rippl-Rónai József töretlenül népszerű pasztell arcképei. A Fekete kalapos nő 1918-ból 2005 őszén a mostanival megegyező, 5 millió forintos kikiáltási áron szerepelt a Mű-Terem árverésén, itt most 5,5 millióért értékesítették. A kaposvári mester 1892-ből való zöld sálas Női portréja viszont az 1952-es budapesti emlékkiállítás óta nem volt látható nyilvánosan - korábban Szilágyi Sándor gyűjteményében szerepelt -, most 2,4 milliós kikiáltási árról lépdelt 3 milliós leütésig.
Mattis-Teutsch János újrafelfedeztetésében vitathatatlan érdemei vannak a MissionArtnak, ezúttal licitemelkedés nélkül, 2,4 millióért cserélt tulajdonost a monumentális léptékű 1944-es olaj-vászon Két alak. Rippl-Rónai Fekete kalapos hölgyéhez hasonlóan Eisenberger Jenő bécsi magángyűjteményéhez tartozott Kádár Béla Enteriőr virágmintás terítővel című 1910 körüli olajképe is, amely 1,2 milliós elvárás után 1,8 millióért váltott gazdát. Ugyanennyire araszolt - megduplázva 900 ezres becsértékét - Schönberger Armand 1937-es, vegyes technikájú kompozíciója, a Csendélet almával és borosflaskával, míg Kontuly Béla Széken ülő modellje 1934-ből azonos kikiáltásról másfél milliós leütésig jutott. A kortárs Pauer Gyula 1991-es szobra, A torinói lepel egyetlen tárcsalendítéssel, másfél milliós árán ment tovább.
Utólagos visszakérésre 950 ezer forintos katalógusbeli ára fölött, 1,1 milliós limitárán szerezhette meg egy érdeklődő Nagy Imre 1970-es olaj-vászon Zsögödi udvarát, így az ügylet - többedmagával - a gyakorlatban is példázhatta a limit bevezetését, amiről egyébként az árverést szervező két galéria szívesen veszi a beadók vagy a vásárlók észrevételeit.
