Veress Gábor

Közös erőfeszítéseket igényel az euró bevezetése

Az árstabilitás fontos társadalmi cél, mivel mind az infláció, mind a inflációs bizonytalanság többletterheket ró a gazdaság szereplőire – kifejezetten a bérből élőket és a nyugdíjasokat sújtja –, rongálja a partnerkapcsolatokat és aláássa a bizalmat, de a beruházási kockázatokat is növeli – mondta Szapáry György, az MNB alelnöke. Mivel az utóbbi évek magas inflációja ezeket a költségeket már beépítette a várakozásokba és a számításokba, nehéz azt alacsonyabb szintre csökkenteni, ám ha sikerül, annak jelentős növekedési hozadékai lehetnek. Jelenleg Magyarországon a magas kamatszint és az árfolyam ingadozása egyaránt az infláció mértékének tulajdonítható. Ennek leküzdéséhez azonban társadalmi egyetértésre van szükség, ám ennek kialakításához az első lépéseket senki sem teszi meg szívesen. Az uniós csatlakozás kapcsán Szapáry hangsúlyozta a gazdaságpolitika koordinációjának, egyben az árstabilitás és az államháztartási pozíciók javulásának igényét, mivel ez a stabilitási és növekedési paktumon belül is elvárás. Magyarország májustól részese immár a Gazdasági és Monetáris Uniónak. A gazdaságpolitika irányítóinak egy konvergencia-programot kell készíteniük, amelyben a középtávú makrogazdasági pályát kell felvázolniuk, majd ezt a gazdasági és szociális bizottságnak, továbbá a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának kell jóváhagynia. A hitelességet elveszíteni könnyű, visszaszerezni nehéz – mondta Szapáry. Tavaly jelentősen megkérdőjeleződött a gazdaságpolitikai elkötelezettség, a piacok szemében lecsökkent a hitelesség és felugrottak a hozamok. Bár 2004-ben javultak a kilátások, a konvergens pályára való visszatérés, valamint a hitelesség visszaszerzése lassú és fájdalmas folyamat – utalt a magas kamatokra. Az euró bevezetéséhez bizonyos rövid távú áldozatok meghozatalára is szükség van – amihez elengedhetetlen a munkaadók, a szakszervezetek és a kamarák megegyezése, mint arra Írországban, Görögországban vagy Portugáliában sor is került. A Magyarország előtt álló legfontosabb probléma az államháztartási hiány és az infláció leszorítása. Az euró bevezetése évtizedes álom, ám megvalósításához közös erőfeszítésekre van szükség – mondta az alelnök.

Szapáry társadalmi konszenzust vár

Szapáry György, az MNB alelnöke a Napi Gazdaság, a Napi Online és a CEBC által rendezett mai konferencián elhangzott beszédében két dolgot hangsúlyozott ki: az árstabilitás fontosságát és az euró bevezetésével kapcsolatos teendőket.

Közeledik az M5-ös sztori vége

A gazdasági tárca reményei szerint március 11-én aláírják az M5-ös autópályához kapcsolódó összes szerződést. Még 125 feladatot kell ahhoz elvégezni, hogy az M5-ös március 12-én a matricás rendszer része legyen. A tárcának 37-féle szerződést és jóváhagyást kell parafálnia, majd aláírnia – mindez mintegy 1100 oldalnyi dokumentumot jelent. A menetrend szerint a bankok március 8–9-én jóváhagyják a pénzügyi részleteket, majd következik az utalás és a bizonylatok bemutatása, 11-én pedig a gazdasági tárca belső könyvtártermében egész napos telefonos konferencia keretében az összes tulajdonos és bank részvételével következhet a szerződések végső aláírása. A hosszú procedúra azért is szükséges, mert az utóbbi évek huzavonái után a felek nem teljesen bíztak meg egymásban. A végső cél olyan szerződést kötni, amely az eddigi 8 tulajdonosnak és az államnak egyaránt megfelel. Március 12-re egyúttal módosítják a matricákhoz, valamint a rendelkezésre állási díjat finanszírozó célelőirányzathoz kapcsolódó jogszabályokat is. A GKM reményei szerint az állami pénzügyi garancia nem lesz hosszú lejáratú, hiszen a pénzügyi zárással érvényét veszti.

Járai: költségvetési szigor kell a 2008-as eurózóna-tagsághoz

Az MNB elnöke szerint a 2008-as eurózóna-csatlakozás elvileg elérhető, ám ehhez költségvetési szigorra van szükség.

Jön a menők kozmetikuma?

A Mac Cosmetics, az Estée Lauder leányvállalata a Dow Jones hírügynökség értesülése szerint azt tervezi, hogy még az idén Magyarország és Izrael felé terjeszkedik, egyúttal szem előtt tartva a további kelet-európai bővítés esélyeit. A cég az értékesítési adatok alapján a negyedik legnagyobb kozmetikai cég az amerikai piacon, és egyre közelebb kerül a piacvezető L'Oréalhoz és az Estée Lauderhez, míg a Chanelt egyre inkább a háta mögé utasítja. A Mac elsősorban a fiatal, városi, „menő” generáció kozmetikuma.

Kérdéses a matricás M5-ös forgalma

Az új körülmények között naponta várhatóan mintegy 20 ezer gépjármű veszi igénybe a március 12-étől a matricás M5-ös autópályát - véli Csillag István gazdasági miniszter. Béni Gyöngyi, az ÁAK sajtófőnöke szerint viszont vélhetően megkétszereződik a forgalom, bár pontos számítások még nincsenek. (Amíg 2002-ben mintegy 4,1 millió matrica kelt el az országban, addig 2003-ban - az M7-es bekapcsolása után - már 6,1 millió.) Az M5-ösön tavaly napi átlagban 16,5 ezres járműforgalmat regisztráltak, ezen belül nem ismert az ingázók és az egyszeri átutazók aránya - tudta meg a NAPI Gazdaság. Ugyanakkor az autópályával párhuzamos 5-ös autóút Pest megyei részén a főváros-Dabas szakaszon mintegy 15,2 ezer autó elhaladását rögzítették, a következő részen ez a szám csaknem 22,16 ezerre emelkedett. Ennek magyarázata, hogy egy részen nem fizetős az autópálya. Az 5-ös autóút Bács-Kiskun megyei szakaszain napi átlagban 14,24 ezer autó haladt át, ez a szám Lajosmizse környékén a megyehatárnál 15,24 ezer körülire változik, később a megyehatártól Dabasig csaknem 22 ezerre nő az 5-ös autóutat használók száma. A kecskeméti átkelési szakasznál pedig napi átlagban 19,25, illetve 20,38 ezer autó fordult meg. Az M5 működtetése akkor rentábilis, ha naponta mintegy 25-28 ezer „egységjármű” halad át rajta - mondta a NAPI Gazdaságnak Gyurkovics Sándor volt közlekedési közigazgatási államtitkár. Egyelőre nincs döntés arról, hogy a matricás rendszer bevezetésével megszűnnek-e, s ha igen, mikor az M5-ös autópályán álló fizetőkapuk - mondta lapunknak Garai Valéria, az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. szóvivője. Az érintett felek jelenleg 18 szerződés, illetve megállapodás és két rendelet részletein dolgoznak. A kapukra valószínűleg nem lesz szükség. Talán nem gazdagítjuk velük a focipályákat - mondta Csillag István, a gazdasági tárca vezetője. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy a kapuk esetleges fennmaradása mellett hogyan oldható meg az autópályán a folyamatos és biztonságos közlekedés. (Az M3-as autópályán a 37 kapu felállítása mintegy 3 milliárd forintba került, lebontásuk pedig összesen egymilliárdot emésztett fel.) A gazdasági tárca szerint a kormány a legjobb pénzügyi tranzakciót választotta, amikor úgy döntött, hogy az ÁAK révén 40 százalékos tulajdoni részt vesz az AKA Rt.-ben. A tulajdonrészért 82 millió eurót (21,7 milliárd forintot) fizet, egyúttal átvállalja a vállalat 205 milliós hitelállománya törlesztési költségeinek 40 százalékát (ez további 82 millió euró). Ezen felül éves szinten bérleti - úgynevezett készenléti - díjat fizet, amely 2006 végéig évi 70 millió, majd az az új szakasz bekapcsolásával évi 93 millió euró, 27 esztendőn át. Ha mindezt a jelenre diszkontáljuk, a végösszeg 2293,2 millió euró, azaz mintegy 600 milliárd forint. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a cég nyereségének 40 százaléka visszacsorog az államkincstárba, ehhez jönnek az adók és járulékok. Tavaly az ÁAK 4,5 milliárd forint költségvetési forrást kapott, amelyből 438 kilométer autópálya, 63 kilométer autó- és főút, valamint 108 kilométer csomópont és elágazás fenntartását végezte.

Nem szállt el a folyó hiány decemberben

A piaci elemzők a decemberi folyó hiányt 81 millió euróval túlbecsülték, az csupán 437 millió euró lett. Ezzel együtt az adat alapvetően nem okozott meglepetést, a forint.

Leminősítés előtt áll Magyarország?

A jelenleg A- besorolású, negatív kilátással számon tartott magyar államadósság leminősítését tervezi a Fitch. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban az államháztartási hiányt sokallja.

Magyarország a drávai erőmű ellen

Magyarország ellenzi a drávai vízlépcső ötletét – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a horvát nagykövettel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Horvátország vízlépcső építésén gondolkodik, a magyar környezetvédelmi szaktárca szerint azonban a létesítmény egyértelműen károsan hatna a környezetre. A terv nem új keletű, déli szomszédunk már 1992-ben előállt egy Novo Virjénél, a Dráván építendő vízlépcső ötletével, ám erre válaszul 1999-ben magyar kormányhatározat született, miszerint Magyarország nem ért egyet a vízlépcső építésével, és ragaszkodik az espooi egyezmény értelmében mindkét országra vonatkozó hatástanulmányok lefolytatásához. A vízlépcső környezeti kárai nagyobbak lennének, mint a haszna – tudtuk meg Kajner Pétertől, a Magyar Környezetgazdaságtani Központ szakértőjétől. Míg a tervezett építkezéssel egy Európában egyedülálló, a nem szabályozott Drávát körbevevő ökológiai rendszer veszne el, az építéssel csupán egy 10-12 ezres település áramellátása lenne megoldva. Stanko Nick horvát nagykövet szerint az elkövetkező 7-10 évben Horvátország biztos nem fog vízlépcsőt építeni, ám nem kellene a magyar illetékeseknek előzetesen elhatárolódniuk, célravezetőbb volna inkább megvárni a végleges hatástanulmányokat és konzultációkon közelíteni a két ország álláspontját.